SG.hu
A hatóságok lassan kiveszik az irányítópálcát a közösségi média moguljai kezéből
Musk, Durov és mások évek óta a törvények felett állónak tekintették magukat, de ennek a korszaknak vége.
Néhány nappal azután, hogy Franciaország vádat emelt a Telegram vezérigazgatója, Pavel Durov ellen, Brazília elrendelte Elon Musk X nevű cégének felfüggesztését, miután az nem engedelmeskedett a jogi képviselő kijelölésére vonatkozó végzésnek. Bár a részletek fontos szempontból különböznek, mindkét esetben arról van szó, hogy a demokratikus kormányok elvesztették a türelmüket a tech-mogulokkal szemben, akik eddig fittyet hánytak a hatóságok leveleire. A kemény fellépések alig néhány hónappal azután történtek, hogy az Egyesült Államok olyan törvényt fogadott el, amely a TikTok betiltásához vezethet. Mindez egy korszak végét jelzi; nem a közösségi média korszakának, amelynek csillaga még mindig fényesen ragyog, hanem annak a korszaknak, amelyben a technológiai titánok szabadon alakíthatták az online világot - és mentességet élveztek a valós világ következményei alól.
Míg az internetes vállalatok régóta összeütközésbe kerültek autoriter rezsimekkel - a Google Kínában, a Facebook Oroszországban vagy a Musk előtti Twitter Törökországban -, addig a nyugati kormányok egészen a közelmúltig általában nem tekintették a közösségi médiát és az általuk támogatott szólásszabadság víziót a demokráciával alapvetően ellentétesnek. A politikusok és a szabályozó hatóságok felismerték, hogy az interneten vannak rossz dolgok, elítélték azokat, és keresték a módját, hogy enyhítsék azokat. De egész közösségi hálózatok betiltása vagy vezetőik letartóztatása egyszerűen nem fért bele a liberális demokráciák önképébe. De most mégis ez a helyzet.
"A közbeszéd ingája átlendült, az 'internet, mint a szabadság eszköze' helyett az 'internet mint fenyegetés' témája van most soron” - mondta Daphne Keller, a Stanford Egyetem Kiberpolitikai Központja platformszabályozási igazgatója, a Google korábbi jogásza. „Ma már sokkal kevesebb kormány, média, civil társadalom stb. áll a platformok oldalára”. De vajon ez egy baljós fordulatot jelent az elnyomás felé, vagy a jogállamiság régóta esedékes megerősödését a digitális térben? A válasz a politikai beállítottságtól függ, de persze azt sem szabad kihagyni, hogy az egyes esetekben mennyire jogosak a vádak, és mennyire arányosak az országok válaszlépései.
Musk és Durov a szólásszabadság harcosainak tartják magukat, akik egyfajta globális cenzúra ellen küzdenek. Kritikusaik szerint viszont ők sarlatánok, akik a szólásszabadságot ürügyként használják arra, hogy illegális tartalmakból profitáljanak. Közelebbről megvizsgálva egyik eset sem alkalmas arra, hogy egyszerű jó és rossz közötti ellentétet állítsunk fel.
Musk olyan hozzászólások törlését tagadta meg az X egyik legnagyobb piacán, amelyben Jair Bolsonaro és támogatói választási csalásról szóló hamis narratívákat terjesztenek. A jobboldali elnök vereségét követő hónapokig tartó félretájékoztatás hozzájárult egy olyan puccskísérlethez, amelyben a bolsonaristák megrohamozták az elnöki palotát, a kongresszust és a legfelsőbb bíróságot, hogy megpróbálják visszafordítani az eredményt. Alexandre de Moraes, a brazil legfelsőbb bíróság bírája ezt nem nézi jó szemmel, ezért agresszívan üldözni kezdte a közösségi médiumokat - köztük a Telegramot és újabban az X-et - az álhírek és „antidemokratikus” dezinformációk közzététele miatt. Musk és az X többször és nyilvánosan megtagadta a fiókok felfüggesztésére és a tartalmak eltávolítására vonatkozó felszólításoknak való megfelelést. Moraes számára az volt az utolsó csepp a pohárban, amikor az X megtagadta azt a követelést, hogy jelöljön ki egy jogi képviselőt Brazíliában, akit a kormány felelősségre vonhat - ez a követelés hagyományosan a vállalatok megfélemlítésére törekvő autoriter kormányokhoz kötődik.
Musk a politikai cenzúra elleni elvi álláspontot mutatja be. Szkeptikusok szerint viszont Musk csupán a szövetségeseit védi: Bolsonaro szoros kapcsolatban áll Donald Trump korábbi elnökkel, akit Musk támogat az újraválasztásában. Az X India és Törökország hasonló követeléseinél közel sem ilyen szigorú, az ottani hatóságok kérését teljesíti a platform.
Bolsonaro esőerdők helyett bányákat akar, amikre nagy szüksége van Musk autógyárainak
Durovot eközben azzal vádolják, hogy bűnrészes az üzenetküldő platformján történt illegális tevékenységekben, beleértve a szervezett bűnözést, a kábítószer- és fegyverkereskedelmet, valamint a gyermekek szexuális zaklatásával kapcsolatos anyagok megosztását. A jog és a társadalom nagy része évtizedek óta elvárja a hagyományos távközlési hálózatoktól, hogy bírósági végzés alapján engedélyezzék a lehallgatásokat a bűnüldöző szervek számára. Ezzel szemben a Telegram elutasít mindent, amit cenzúrának vagy beavatkozásnak tekint, és konkurenseinél sokkal enyhébb tartalmi moderációt alkalmaz. Ügyvédje szerint „abszurd” egy platformot vagy annak vezetőjét felelőssé tenni azért, hogy egyes felhasználók visszaélnek vele. Ez az érv talán meggyőzőbb lenne, ha a Telegram nem lenne arról hírhedt, hogy szemet huny az ilyen visszaélések felett, és megvédi az elkövetőket a büntetőeljárásoktól. Nagyobb baj, hogy nem is válaszol a szabályozó hatóságok és az ügyvédi irodák megkereséseire, ami a francia ügyészek panaszának fontos része. A vezérigazgató letartóztatása egyfajta reakció, és szakértők szerint a Durov elleni vádak egy része valóban túlzás.
Az Egyesült Államok TikTok elleni fellépése abban különbözik a franciaországi Durov-ügytől és a brazil X-tilalomtól, hogy azt inkább az ország Kínával szembeni bizalmatlansága motiválta, mint a TikTok által állítólagosan elkövetett konkrét cselekmények. A TikTok távol állt attól, hogy semmibe vegye az amerikai internetszabályozást - amely szinte nem is létezik -, és inkább a megegyezést kereste, felajánlva, hogy a Biden-kormányzatnak ellenőrzést biztosít az amerikai piac felett. A kormány visszautasította az ajánlatot, ehelyett megszületett egy olyan kétpárti törvényjavaslat, amely a TikTok kínai anyavállalatát, a ByteDance-t kötelezi arra, hogy eladja az alkalmazást, különben kitiltják az amerikai alkalmazásboltokból. A lépés ugyanúgy politikailag motiváltnak tűnik, mint a a TikTok és számos más kínai alkalmazás hasonló, négy évvel ezelőtti indiai betiltása a több ember halálával járó indiai-kínai határincidensek után.
Az Egyesült Államok a múltban rendszeresen bírálta a külföldi kormányok közösségi médiavállalatok elleni fellépéseit. Ha indokolt is volt a TikTok-törvény, erősen aláásta Amerika retorikájának erejét ezen a fronton, és felbátorította a szövetségeseket és ellenségeket egyaránt, hogy keményebb fellépést tanúsítsanak a platformokkal szemben. A technológiai óriáscégek megfékezésének vágya egyáltalán nem új jelenség. A Yahoo és Franciaország között már 2000-ben is volt egy konfliktus, és Európa már egy évtizede keresi a fogást az amerikai IT-cégeken, és Brazília is már 2016-ban bebörtönzött egy Facebook-vezetőt. Mindezen példák ellenére nehéz nem észrevenni a közhangulat megváltozását. Mégis, az olyan szemtelen technológiai vezetők, mint Durov és Musk mintha nem lennének ennek tudatában, pedig az olyan mainstream óriások, mint a Google és a Meta "megfelelési üzemmódba" kapcsoltak.
Az igazi aggodalom nem az, hogy egyes internetes vezetők végre komoly következményekkel szembesülhetnek egyes nemzetek törvényeinek megsértése miatt, hanem az, hogy ezeknek az országoknak a buzgósága, hogy megfékezzék az általuk a technológia kufárainak tekintett gazembereket, olyan törvényekhez vagy normákhoz vezethet, amelyek elnyomják az online véleménynyilvánítás törvényes formáit. A Durov elleni francia vádak között olyanok is szerepelnek, amelyek arra utalnak, hogy a titkosítás kriminalizálása a cél, és Brazília X elleni első végzése úgy tűnt, hogy a virtuális magánhálózatokra is kiterjed. Mindkettő az online adatvédelem kulcsfontosságú eszköze, amelyet a Telegramon és az X-en kívül is sokan használnak. A magasan szárnyaló technológiai vezetőknek mostantól kicsit jobban meg kell gondolniuk, hogy mely országok piacain hajlandóak kockáztatni a hozzáférés elveszítését, és kinek a földjén vannak, amikor leszállnak a repülőgépről.
Néhány nappal azután, hogy Franciaország vádat emelt a Telegram vezérigazgatója, Pavel Durov ellen, Brazília elrendelte Elon Musk X nevű cégének felfüggesztését, miután az nem engedelmeskedett a jogi képviselő kijelölésére vonatkozó végzésnek. Bár a részletek fontos szempontból különböznek, mindkét esetben arról van szó, hogy a demokratikus kormányok elvesztették a türelmüket a tech-mogulokkal szemben, akik eddig fittyet hánytak a hatóságok leveleire. A kemény fellépések alig néhány hónappal azután történtek, hogy az Egyesült Államok olyan törvényt fogadott el, amely a TikTok betiltásához vezethet. Mindez egy korszak végét jelzi; nem a közösségi média korszakának, amelynek csillaga még mindig fényesen ragyog, hanem annak a korszaknak, amelyben a technológiai titánok szabadon alakíthatták az online világot - és mentességet élveztek a valós világ következményei alól.
Míg az internetes vállalatok régóta összeütközésbe kerültek autoriter rezsimekkel - a Google Kínában, a Facebook Oroszországban vagy a Musk előtti Twitter Törökországban -, addig a nyugati kormányok egészen a közelmúltig általában nem tekintették a közösségi médiát és az általuk támogatott szólásszabadság víziót a demokráciával alapvetően ellentétesnek. A politikusok és a szabályozó hatóságok felismerték, hogy az interneten vannak rossz dolgok, elítélték azokat, és keresték a módját, hogy enyhítsék azokat. De egész közösségi hálózatok betiltása vagy vezetőik letartóztatása egyszerűen nem fért bele a liberális demokráciák önképébe. De most mégis ez a helyzet.
"A közbeszéd ingája átlendült, az 'internet, mint a szabadság eszköze' helyett az 'internet mint fenyegetés' témája van most soron” - mondta Daphne Keller, a Stanford Egyetem Kiberpolitikai Központja platformszabályozási igazgatója, a Google korábbi jogásza. „Ma már sokkal kevesebb kormány, média, civil társadalom stb. áll a platformok oldalára”. De vajon ez egy baljós fordulatot jelent az elnyomás felé, vagy a jogállamiság régóta esedékes megerősödését a digitális térben? A válasz a politikai beállítottságtól függ, de persze azt sem szabad kihagyni, hogy az egyes esetekben mennyire jogosak a vádak, és mennyire arányosak az országok válaszlépései.
Musk és Durov a szólásszabadság harcosainak tartják magukat, akik egyfajta globális cenzúra ellen küzdenek. Kritikusaik szerint viszont ők sarlatánok, akik a szólásszabadságot ürügyként használják arra, hogy illegális tartalmakból profitáljanak. Közelebbről megvizsgálva egyik eset sem alkalmas arra, hogy egyszerű jó és rossz közötti ellentétet állítsunk fel.
Musk olyan hozzászólások törlését tagadta meg az X egyik legnagyobb piacán, amelyben Jair Bolsonaro és támogatói választási csalásról szóló hamis narratívákat terjesztenek. A jobboldali elnök vereségét követő hónapokig tartó félretájékoztatás hozzájárult egy olyan puccskísérlethez, amelyben a bolsonaristák megrohamozták az elnöki palotát, a kongresszust és a legfelsőbb bíróságot, hogy megpróbálják visszafordítani az eredményt. Alexandre de Moraes, a brazil legfelsőbb bíróság bírája ezt nem nézi jó szemmel, ezért agresszívan üldözni kezdte a közösségi médiumokat - köztük a Telegramot és újabban az X-et - az álhírek és „antidemokratikus” dezinformációk közzététele miatt. Musk és az X többször és nyilvánosan megtagadta a fiókok felfüggesztésére és a tartalmak eltávolítására vonatkozó felszólításoknak való megfelelést. Moraes számára az volt az utolsó csepp a pohárban, amikor az X megtagadta azt a követelést, hogy jelöljön ki egy jogi képviselőt Brazíliában, akit a kormány felelősségre vonhat - ez a követelés hagyományosan a vállalatok megfélemlítésére törekvő autoriter kormányokhoz kötődik.
Musk a politikai cenzúra elleni elvi álláspontot mutatja be. Szkeptikusok szerint viszont Musk csupán a szövetségeseit védi: Bolsonaro szoros kapcsolatban áll Donald Trump korábbi elnökkel, akit Musk támogat az újraválasztásában. Az X India és Törökország hasonló követeléseinél közel sem ilyen szigorú, az ottani hatóságok kérését teljesíti a platform.
Bolsonaro esőerdők helyett bányákat akar, amikre nagy szüksége van Musk autógyárainak
Durovot eközben azzal vádolják, hogy bűnrészes az üzenetküldő platformján történt illegális tevékenységekben, beleértve a szervezett bűnözést, a kábítószer- és fegyverkereskedelmet, valamint a gyermekek szexuális zaklatásával kapcsolatos anyagok megosztását. A jog és a társadalom nagy része évtizedek óta elvárja a hagyományos távközlési hálózatoktól, hogy bírósági végzés alapján engedélyezzék a lehallgatásokat a bűnüldöző szervek számára. Ezzel szemben a Telegram elutasít mindent, amit cenzúrának vagy beavatkozásnak tekint, és konkurenseinél sokkal enyhébb tartalmi moderációt alkalmaz. Ügyvédje szerint „abszurd” egy platformot vagy annak vezetőjét felelőssé tenni azért, hogy egyes felhasználók visszaélnek vele. Ez az érv talán meggyőzőbb lenne, ha a Telegram nem lenne arról hírhedt, hogy szemet huny az ilyen visszaélések felett, és megvédi az elkövetőket a büntetőeljárásoktól. Nagyobb baj, hogy nem is válaszol a szabályozó hatóságok és az ügyvédi irodák megkereséseire, ami a francia ügyészek panaszának fontos része. A vezérigazgató letartóztatása egyfajta reakció, és szakértők szerint a Durov elleni vádak egy része valóban túlzás.
Az Egyesült Államok TikTok elleni fellépése abban különbözik a franciaországi Durov-ügytől és a brazil X-tilalomtól, hogy azt inkább az ország Kínával szembeni bizalmatlansága motiválta, mint a TikTok által állítólagosan elkövetett konkrét cselekmények. A TikTok távol állt attól, hogy semmibe vegye az amerikai internetszabályozást - amely szinte nem is létezik -, és inkább a megegyezést kereste, felajánlva, hogy a Biden-kormányzatnak ellenőrzést biztosít az amerikai piac felett. A kormány visszautasította az ajánlatot, ehelyett megszületett egy olyan kétpárti törvényjavaslat, amely a TikTok kínai anyavállalatát, a ByteDance-t kötelezi arra, hogy eladja az alkalmazást, különben kitiltják az amerikai alkalmazásboltokból. A lépés ugyanúgy politikailag motiváltnak tűnik, mint a a TikTok és számos más kínai alkalmazás hasonló, négy évvel ezelőtti indiai betiltása a több ember halálával járó indiai-kínai határincidensek után.
Az Egyesült Államok a múltban rendszeresen bírálta a külföldi kormányok közösségi médiavállalatok elleni fellépéseit. Ha indokolt is volt a TikTok-törvény, erősen aláásta Amerika retorikájának erejét ezen a fronton, és felbátorította a szövetségeseket és ellenségeket egyaránt, hogy keményebb fellépést tanúsítsanak a platformokkal szemben. A technológiai óriáscégek megfékezésének vágya egyáltalán nem új jelenség. A Yahoo és Franciaország között már 2000-ben is volt egy konfliktus, és Európa már egy évtizede keresi a fogást az amerikai IT-cégeken, és Brazília is már 2016-ban bebörtönzött egy Facebook-vezetőt. Mindezen példák ellenére nehéz nem észrevenni a közhangulat megváltozását. Mégis, az olyan szemtelen technológiai vezetők, mint Durov és Musk mintha nem lennének ennek tudatában, pedig az olyan mainstream óriások, mint a Google és a Meta "megfelelési üzemmódba" kapcsoltak.
Az igazi aggodalom nem az, hogy egyes internetes vezetők végre komoly következményekkel szembesülhetnek egyes nemzetek törvényeinek megsértése miatt, hanem az, hogy ezeknek az országoknak a buzgósága, hogy megfékezzék az általuk a technológia kufárainak tekintett gazembereket, olyan törvényekhez vagy normákhoz vezethet, amelyek elnyomják az online véleménynyilvánítás törvényes formáit. A Durov elleni francia vádak között olyanok is szerepelnek, amelyek arra utalnak, hogy a titkosítás kriminalizálása a cél, és Brazília X elleni első végzése úgy tűnt, hogy a virtuális magánhálózatokra is kiterjed. Mindkettő az online adatvédelem kulcsfontosságú eszköze, amelyet a Telegramon és az X-en kívül is sokan használnak. A magasan szárnyaló technológiai vezetőknek mostantól kicsit jobban meg kell gondolniuk, hogy mely országok piacain hajlandóak kockáztatni a hozzáférés elveszítését, és kinek a földjén vannak, amikor leszállnak a repülőgépről.