SG.hu

Nincs munkaerő a rengeteg új chipgyárba

Mikor kezdi el a mesterséges intelligencia jelentősebb mértékben helyettesíteni az emberi munkaerőt? Ez a kérdés az MI berobbanása után sok találgatás tárgyává vált. De jóval azelőtt, hogy emiatt aggódnunk kellene, az emberi munkaerő hiánya megakadályozhatja, hogy egyáltalán létrejöjjön az MI-ipar.

A világ legnagyobb chipgyártójának és az MI forradalmat működtető chipek gyártójának, a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company-nak az eladásai júliusban 45 százalékkal 7,9 milliárd dollárra emelkedtek. A mesterséges intelligencia chipek iránti kereslet továbbra is erős, a nagy teljesítményű számítástechnikai üzletág a TSMC bevételeinek több mint felét tette ki az elmúlt negyedévben. A csillagászati számok ellenére az MI-hez kapcsolódó részvények az elmúlt hónapokban volatilisek voltak, mert a befektetők egyre inkább óvatosabbak a TSMC-hez hasonló vállalatok kockázatai iránt: a tajvani földrengésektől kezdve a kínai-tajvani vitákon át a szélesebb körű geopolitikai feszültségekig.

Kevésbé tárgyalt, de legalább ilyen fontos a mérnökök és technikusok hiányának fenyegető válsága. Eddig az volt az uralkodó nézet, hogy a chipgyártási kapacitás növelése egyszerűen pénz kérdése. A 2020 elején kezdődött globális chiphiányt a kormányok úgy kezelték, hogy milliárdokat adtak a chipgyártóknak, hogy növeljék a kapacitást, lehetőleg a saját udvarukban. A TSMC az Egyesült Államokban, Németországban és Japánban bővítette félvezetőgyárait. A világon az egyik legagresszívabban az Egyesült Államok növelte a kapacitást, ott a chipiparban végrehajtott beruházások öt év alatt várhatóan meghaladják a 250 milliárd dollárt. Kiderült azonban, hogy a készpénz nem elég a chipgyártás felpörgetéséhez.

A probléma az, hogy egy chipgyár létrehozása nem olyan egyszerű, mint egy okostelefonokat összeszerelő gyár felállítása egy másik országban, ahol gyorsan fel lehet venni és be lehet tanítani a helyi munkásokat. A chipgyárak működtetéséhez magasan képzett, mester- és doktori fokozattal rendelkező, természettudományos és mérnöki diplomával rendelkező alkalmazottakra van szükség. Még magának a chipgyártó üzemnek az építéséhez is rengeteg szakképzett munkaerő kell.

A McKinsey elemzése szerint az amerikai chip-ágazat nagy bővítése több mint 160 000 új munkahelyet jelent a mérnöki és műszaki támogatás területén, valamint további munkahelyeket a kapcsolódó építőipari munkakörökben. De évente csak mintegy 1500 új mérnök lép be a chipágazatba, a chiptechnikusok esetében pedig ez a szám még alacsonyabb, évente csak körülbelül 1000 új technikus csatlakozik. A következő öt évben az előrejelzések szerint az ilyen munkavállalók iránti kereslet eléri a 75 000 főt.

Eközben a McKinsey szerint az amerikai chipgyártásban dolgozók száma a 2000-es csúcshoz képest 43 százalékkal csökkent. A jelenlegi ütemben a mérnökök és technikusok hiánya 2029-re elérheti a 146 000 főt. Dél-Koreában, a chipgyártó Samsung Electronics otthonában a chipipar 2022 óta küzd munkaerőhiánnyal, és az iparági becslések szerint 2031-re 56 000 fős munkaerőhiánnyal kell szembenéznie.

A demográfiai tendenciák egy másik problémát jelentenek. Mind Tajvan, mind Dél-Korea - amely országokban a TSMC és a Samsung a legtöbb munkavállalót foglalkoztatja - csökkenő népességgel küzd. A felsőoktatásba beiratkozó diákok száma 2012 óta minden évben csökken. Ez a két ország adja a világ globális szerződéses chipgyártásának több mint 80 százalékát. A munkaerőhiány miatt máris kitolódott a TSMC arizonai üzemének kezdési időpontja, és a hírek szerint az üzem 2200 dolgozójának mintegy felét Tajvanról vitték át.

A kulturális különbségek tovább nehezítik a munkaerő-felvételt. Mivel minden egyes új üzem megépítése közel 30 milliárd dollárba kerül, a gyáraknak a hét minden napján, napi 24 órában megállás nélkül kell működniük, hogy üzletileg indokolják ezt az árcédulát. A TSMC alapítója, Morris Chang rámutatott, hogy ha az USA-ban hajnali 1-kor elromlik egy gép, azt csak másnap reggelre javítják meg, Tajvanon viszont hajnali 2-re kész van. Ezt a tajvani munkakultúrát más országokban kihívás lesz lemásolni, ha egyáltalán lehetséges.

De nem segíthetne a mesterséges intelligencia a chipek gyártásában? A technológia valóban segít az új tervek tervezésében, tesztelésében és ellenőrzésében, és felgyorsítja az új chipek fejlesztését. De a fizikai chipek előállítása ezekből a tervekből azonban már egy teljesen más történet. A gépeket működtető tapasztalt mérnökök szükségességét valószínűleg nem fogja egyhamar megoldani a mesterséges intelligencia. Természetes, hogy a vállalatoknak nehézséget okoz a magas szintű készségeket és képzettséget igénylő munkakörök betöltése, de a chip-ágazatban a munkahelyek és a munkavállalók közötti szakadék veszélyesen szélesedik.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • kvp #6
    Az USA-ban mernoki kepzesre szinte mar csak kelet azsiai (kinai) szarmazasu diakok jelentkeznek es nagyon kis mertekben feher ferfiak. Viszont oket hatranyosan diszkriminalja az amerikai gazdasagi rendszer, igy aki teheti az USA-n kivul kenytelen allast keresni, jellemzoen Kinaban.

    A mernokok tarsadalmi megbecsulesenek hianya es a kinai etnikumu valamint a feher ferfiak elleni "pozitiv diszkriminacio" gyakorlatilag kiuritette a teruletet. Ehhez kepest akarnak most a semmibol gyartasi kapacitast epiteni, amikor se mernok, se technikus, se szaktudas nincs hozza. Az alapkutatast pedig mar egy jo evtizede Tajvan es Korea viszi, tehat a tudomanyos hatter sincs meg az amerikai cegeknel. (lasd az intel sikertelenseget a gyartastechnologia fejleszteseben)
  • Kotomicuki #4
    Tán költeni kéne a képzésre, nem akkor amikor már rég kellene az adott szakember és tán meg is kéne fizetni a munkát (el)végzőket, nem csak élősködni rajtuk, vagy megélni belőlük.
  • gosub #4
    Ő az egyik benszülött aki eltartja a bevándorolt munkanélküli agysebészeket és mérnököket.
  • opinion #3
    Te melyik vagy?
  • barret #2
    Pedig ezrével jönnek az agysebészek,és a mérnökök!
  • RJoco #1
    Az oktatási rendszer nincs felkészítve ilyenre.
    Amíg a gyárak, illetve vállalatok nem látják be, hogy a megfelelő munkaerőt egyéni, célirányos képzéssel kell pótolni, addig gondban is lesznek.
    A magas iskolai végzettséggel rendelkezőket meg kell hagyni a fejlesztésben. Mert, ha oda nem kerül elég ember, akkor megállunk a fejlődésben.
    A célirányos képzés meg azért kellene, mert a suliban sok mindenről tanul az ember, általánosságban. De csak a munkahelyen fog specializálódni és csak ott tudja a megfelelő szintre fejleszteni a tudását. Akkor meg már lehetne eleve specializált embereket kitanítani. Ráadásul ez nagyban csökkentené a váltás esélyét, hacsak nincs a közelben egy konkurens gyár.

    Emellett nem ártana megfizetni sem az embereket, nameg a bér mellett megbecsülni őket ami abból is állna, hogy a megfelelő képzettség és tudás után kellene bérezni őket és nem csak a beosztás alapján.
    Sajnos ezt magamon tapasztalom, hogy technikusi végzettséggel én el tudom végezni a feladatom, amihez elvileg nem kell ilyen végzettség, viszont azon kollégák, akiknek éppen megvan a szükséges végzettségük, nem képesek elvégezni a feladatukat, ami ugyan az, mint nekem. A fizetésem meg pont annyi, mint nekik. Ha jön a főnök, hogy húúú, ez a meló nagyon fontos és sürgős, már kész kéne lennie, én meg elmegyek két hét táppénzre, az a nagyon fontos és sürgős meló pont ugyanúgy ott lesz, mikor visszamegyek. Ha annyira fontos lenne, akkor megcsináltatnák mással, ha tudnák. Szerencsére ma már van olyan a cégnél, aki meg tudja csinálni, így nem szakad minden vacak az én nyakamba. Megy az övébe. Két ember a kb. 11-ből.

    Ez a tajvani munkakultúra felettébb érdekes. Magyar munkakultúrának is beillik. Már 20 évvel ezelőtt is ment ez. Erre van kitalálva a folyamatos 4 műszak. 4 nap meló, 2 nap pihenés. Megállás csak pirosbetűs ünnepen. Az aktatologatókon kívül mindenkinek. Vagyis technikusnak, karbantartónak is.
    De mondjuk a cég anno adott 40% pótlékot minden ledolgozott napra. Ma már nem tudom mi a helyzet.