SG.hu
Az egész világ chipiparát megboríthatja a kínai chipgyárak állami felfuttatása
Rövid távon a kínai beruházások csökkentik az ország külföldi chipektől való függőségét, de a nyugati kormányok aggódnak a hosszú távú következmények miatt, beleértve a számtalan készülékhez és autóhoz szükséges chipek esetleges túlkínálatát. Az Európai Bizottság elkezdte kikérni a régió félvezetőiparának véleményét a régebbi generációs számítógépes chipek kínai gyártásának kiterjesztéséről.
Az Egyesült Államok és szövetségesei ellenőrzik Kína hozzáférését a fejlett chipekhez, amelyeket olyan élvonalbeli alkalmazások működtetésére használnak, mint a mesterséges intelligencia. Az iparág nagy része azonban úgynevezett legacy (kb. ~érett vagy ~örökölt) chipeket gyárt, kevésbé kifinomult termékeket, amelyek háztartási készülékeket, elektromos járműveket és más mindennapi termékeket működtetnek. És Kína - az ország chipiparának korlátozására irányuló amerikai politikák egyre szélesebb köre ellenére - képes lehet arra, hogy uralja ezt a piacot. A kínai chipgyártás a helyi kormányzati adatok szerint az első negyedévben 40%-kal ugrott meg. A TrendForce piackutató cég előrejelzése szerint a kínai cégek a tajvani székhelyű cégek mögött a hagyományos chipek piacának meghatározó szereplői lehetnek, és 2027-re a piac 33%-át fogják kitenni.
Nyugati tisztviselők az elmúlt hónapokban folyamatosan hangoztatták a kínai "túlkapacitással" kapcsolatos aggodalmukat, azt állítva, hogy Kína állami támogatásokkal segíti az olyan iparágakat, mint az elektromos járművek és a napelemek, hogy alávágjanak a külföldi versenytársaknak. De ellentétben az elektromos járművekkel vagy a megújuló energiával - iparágak, amelyeket Peking és a magánvállalatok már korán stratégiai lehetőségként ismertek fel -, elemzők szerint Kína dominanciája a legacy chipek terén inkább más politikák mellékterméke. És megjegyzik, hogy az amerikai nyomás valószínűleg (és ironikus módon) nagy szerepet játszott abban, hogy elősegítették Kína potenciális sikerét a legacy chipek terén.
Kína célja, hogy végül olyan fejlett chipeket állítson elő, amelyek képesek az MI-t vagy az 5G mobiltechnológiát működtetni. A washingtoni exportkorlátozások azonban megakadályozzák, hogy a kínai chipgyártók hozzájussanak a szükséges eszközökhöz. Ez azt jelenti, hogy a kínai chipgyártók a kevésbé fejlett chipek felé fordulnak, amelyeket még elő tudnak állítani. "Valahol el kell kezdeniük" - mondja Chim Lee, az Economist Intelligence Unit vezető ázsiai elemzője. "A legacy termékekkel kell kezdeniük, aztán fokozatosan növelniük kell a piacot."
A legacy chipek jellemzően 24 nanométeres, vagy nagyobb csíkszélességű technológiával készülnek. Az ilyen méretű lapkák valamivel több mint egy évtizedes múltra tekintenek vissza. Ehhez képest a TSMC - a világ vezető szerződéses chipgyártója - jövőre tömegesen fog gyártani két nanométeres chipeket, amelyeket olyan csúcskategóriás elektronikai eszközökbe szánnak, mint az Apple okostelefonjai vagy az Nvidia processzorai. Kína nagy összegeket fektetett be olyan iparágakba, mint a tiszta energia és az elektromos járművek, hogy világelső legyen ezekben az ágazatokban. Ezek az iparágak félvezetőket igényelnek, de nem a legfejlettebbeket, amelyeket a csúcskategóriás fogyasztói elektronikában és a mesterséges intelligenciában használnak.
A kínai chipgyártók idén 18 beruházást indítanak a SEMI amerikai kereskedelmi csoport szerint. Ezek a projektek szinte biztosan a legacy chipgyártásra összpontosítanak. Az Egyesült Államok és szövetségesei exportellenőrzései megakadályozzák, hogy az ASML-hez hasonló vállalatok a legfejlettebb chipgyártó eszközeiket Kínába értékesítsék. A korlátozások azonban (egyelőre) nem akadályozzák meg a kínai vállalatokat abban, hogy régebbi berendezéseket vásároljanak. Valójában a kínai chipgyártó vállalatok tavaly elkapkodtak minden chipgyártó gépet, mivel attól tartottak, hogy az USA még tovább szigoríthatja a szankciókat - magyarázza Marco Mezger, a Neumonda, egy memória-alkatrészeket gyártó európai cég vezérigazgatója.
Ezek az aggodalmak nem biztos, hogy alaptalanok. A Bloomberg januárban meg nem nevezett forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy az ASML tavaly év végén politikai nyomás hatására lemondott néhány Kínába irányuló szállítmányt, így a kínaiak számára elsődleges cél az amerikai berendezések helyettesítése a chipellátási láncban. Májusban Kína egy 47,5 milliárd dolláros alapot mutatott be a helyi félvezetőipar további erősítésére. A "III. Nagy Alap" majdnem akkora, mint Peking előző két chipalapja együttvéve. Reményeik szerint a Nagy Alap leszoktatja a kínai chipipart a külföldi technológiáról, de eddig Peking vegyes sikereket ért el. Miközben ezek a programok olyan bajnokok kialakulásához vezettek, mint a Semiconductor Manufacturing International Corp. (SMIC), több nagy horderejű vállalati kudarc és korrupciós botrány is megesett.
Peking a hírek szerint arra is felszólítja a kínai vállalatokat, hogy ne használjanak külföldi gyártású chipeket termékeikben, ami elzárhatja a külföldi chipgyártók előtt a hozzáférést. Egy európai bizottsági jelentés szerint Peking kihasználhatja hatalmas elektromosáram-piacát a helyi chipek népszerűsítésére is, "az európai és japán beszállítók kárára". A nem kínai vállalatok nehezen tudnak majd versenyezni a kínai chipgyártókkal. A kínai cégek ugyan még mindig elmaradnak a legjobb hagyományos chipgyártóktól a technológiai képességeket illetően, de az árakat tekintve már fontos tényezők.
A helyzetre a Bizottság, az EU végrehajtó szerve is felfigyelt, és visszajelzéseket kért a chipipartól és a chipeket használó nagy ipari cégektől, hogy megtudja veszélyt jelent-e a régióra a régebbi technológiát használó chipek gyártásának Kína általi felpörgetése. Egy szóvivő megerősítette, hogy a Bizottság "célzott konzultációt kezdett az iparral a chipek ellátási láncokban való felhasználásának értékelése érdekében", és az EU és az USA "közös vagy együttműködési intézkedéseket dolgozhat ki a függőségek vagy torzító hatások kezelésére". Nem világos, hogy a tanulmány milyen intézkedéseket eredményez majd, de a Brüsszel és Peking közötti feszültségek már most is nőnek, mivel az Európai Unió igyekszik megvédeni iparágait a kínai versenytől. A Bizottság pénteken kezdte meg a kínai elektromos járművekre kivetett, akár 37,6%-os ideiglenes vámok kivetését. Kereskedelmi elemzők szerint ez csak a kezdete a Pekinggel szembeni keményebb uniós fellépésnek.
Margrethe Vestager, a Bizottság trösztellenes főnöke áprilisban jelezte, hogy a végrehajtó testület vizsgálódhat a legacy chipek ügyében, miután Belgiumban találkozott amerikai tisztviselőkkel, köztük Gina Raimundo kereskedelmi miniszterrel. Szintén áprilisban a Bizottság 712 oldalas jelentést tett közzé arról, hogy a kínai kormány milyen sokrétű támogatást nyújt a hazai vállalatoknak. A jelentés az iparágak szélesebb körét, köztük a félvezetőket, a távközlési berendezéseket és a megújuló energiát vizsgáló kutatásokat tartalmazta. Kereskedelmi elemzők ezt úgy értelmezték, hogy Brüsszel hajlandó lenne több ügyet is megnyitni. Az új, chipekre összpontosító felmérések tényfeltáró küldetések, amelyek szélesebb körűek, mint az amerikai kereskedelmi minisztérium által az amerikai cégeknek küldött, biztonságra összpontosító felmérés. A Bizottság visszajelzést kért többek között arról, hogy az üzemek honnan szerzik be a chipeket, információkat kérnek a chipgyártó cégek termékeiről és árairól, valamint a versenytársaiktól, köztük a kínai versenytársaktól származó becslésekről.
Az európai ipari, repülőgépipari, autóipari, egészségügyi technológiai és energetikai cégek vonakodhatnak nyilvánosságra hozni, hogy kínai legacy chipeket használnak. A chipgyártás és -tokozás határokon átnyúló, többlépcsős jellege miatt bizonytalanok lehetnek abban is, hogy az általuk használt chipkészletek hol készülnek. A német autógyártók ellenzik a kínai elektromos autókra kivetett vámokat, tekintettel arra, hogy jelentős eladásaik vannak Kínában. A COVID-19 járvány idején bekövetkezett hiányok után igyekeztek diverzifikálni a chipbeszállítóikat, hogy Kínán és Tajvanon belül és kívül is termeljenek.
A "túlkínálat" veszélye okán a többi vállalat aggódni kezdett egy esetleges árháború kialakulása miatt, mivel a gyártók kétségbeesetten keresik a vevőket. Egyesek az Egyesült Államokban pedig azt szeretnék, hogy az ellenőrzések még tovább terjedjenek, hogy korlátozzák a kínai chipek használatát. A legacy chipekre vonatkozó új szankciók azonban túl messzire mennének az Egyesült Államok szövetségesei számára, akik még mindig fontos vevőként tekintenek a kínai chipiparra. Az olyan berendezések beszállítói számára, mint Európa legnagyobb technológiai cége, az ASML a hagyományos chipgyártás kínai bővítése fontos bevételi forrás, amely enyhíti a fejlettebb technológiára vonatkozó, amerikai vezetésű exportkorlátozásokat. Az ASML az amerikai ellenőrzések ellenére tavaly még mindig naponta egy chipgyártó gépet szállított Kínába. A cég Kínába irányuló eladásai tavaly ugrásszerűen megnőttek, és a kínai piac a holland cég számára a második legnagyobb, a 2023-as eladások negyedét teszi ki.
Az olyan chipgyártók, mint a német Infineon, a francia STMicroelectronics és a holland NXP a kép vegyes: mindannyian fontos beszállítók az autók és az elektromos infrastruktúra számára. Növekvő kínai versennyel néznek szembe, de Kínában is üzletelnek. Japán - az Egyesült Államok másik nagy szövetségese, amely csatlakozott a chipek ellenőrzéséhez - szintén exportál chipgyártó eszközöket Kínába. Mind a Tokyo Electron, mind a Canon - amelyek mindketten kevésbé fejlett chipkészítő eszközöket gyártanak - arra számítanak, hogy Kína idén eladásaik 40%-át adja majd.
Eközben a kormányok is arra csábítják a náluk lévő chipgyártókat, hogy növeljék a gyártókapacitásokat, de ezek a programok nem biztos, hogy elegendőek lesznek ahhoz, hogy a chipgyártás fenntarthatóvá váljon. Az árrések már most is alacsonyak a legacy chipek területén, és a kínai verseny még tovább fogja csökkenteni ezeket az árréseket. Támogatások nélkül más régiók gazdaságilag nem lesznek olyan versenyképesek, mint Kína. "Ennek sírás lesz a vége" - jegyzi meg Marco Mezger. "Egyetlen vállalat sem működhet csak a támogatásokból."
Az Egyesült Államok és szövetségesei ellenőrzik Kína hozzáférését a fejlett chipekhez, amelyeket olyan élvonalbeli alkalmazások működtetésére használnak, mint a mesterséges intelligencia. Az iparág nagy része azonban úgynevezett legacy (kb. ~érett vagy ~örökölt) chipeket gyárt, kevésbé kifinomult termékeket, amelyek háztartási készülékeket, elektromos járműveket és más mindennapi termékeket működtetnek. És Kína - az ország chipiparának korlátozására irányuló amerikai politikák egyre szélesebb köre ellenére - képes lehet arra, hogy uralja ezt a piacot. A kínai chipgyártás a helyi kormányzati adatok szerint az első negyedévben 40%-kal ugrott meg. A TrendForce piackutató cég előrejelzése szerint a kínai cégek a tajvani székhelyű cégek mögött a hagyományos chipek piacának meghatározó szereplői lehetnek, és 2027-re a piac 33%-át fogják kitenni.
Nyugati tisztviselők az elmúlt hónapokban folyamatosan hangoztatták a kínai "túlkapacitással" kapcsolatos aggodalmukat, azt állítva, hogy Kína állami támogatásokkal segíti az olyan iparágakat, mint az elektromos járművek és a napelemek, hogy alávágjanak a külföldi versenytársaknak. De ellentétben az elektromos járművekkel vagy a megújuló energiával - iparágak, amelyeket Peking és a magánvállalatok már korán stratégiai lehetőségként ismertek fel -, elemzők szerint Kína dominanciája a legacy chipek terén inkább más politikák mellékterméke. És megjegyzik, hogy az amerikai nyomás valószínűleg (és ironikus módon) nagy szerepet játszott abban, hogy elősegítették Kína potenciális sikerét a legacy chipek terén.
Kína célja, hogy végül olyan fejlett chipeket állítson elő, amelyek képesek az MI-t vagy az 5G mobiltechnológiát működtetni. A washingtoni exportkorlátozások azonban megakadályozzák, hogy a kínai chipgyártók hozzájussanak a szükséges eszközökhöz. Ez azt jelenti, hogy a kínai chipgyártók a kevésbé fejlett chipek felé fordulnak, amelyeket még elő tudnak állítani. "Valahol el kell kezdeniük" - mondja Chim Lee, az Economist Intelligence Unit vezető ázsiai elemzője. "A legacy termékekkel kell kezdeniük, aztán fokozatosan növelniük kell a piacot."
A legacy chipek jellemzően 24 nanométeres, vagy nagyobb csíkszélességű technológiával készülnek. Az ilyen méretű lapkák valamivel több mint egy évtizedes múltra tekintenek vissza. Ehhez képest a TSMC - a világ vezető szerződéses chipgyártója - jövőre tömegesen fog gyártani két nanométeres chipeket, amelyeket olyan csúcskategóriás elektronikai eszközökbe szánnak, mint az Apple okostelefonjai vagy az Nvidia processzorai. Kína nagy összegeket fektetett be olyan iparágakba, mint a tiszta energia és az elektromos járművek, hogy világelső legyen ezekben az ágazatokban. Ezek az iparágak félvezetőket igényelnek, de nem a legfejlettebbeket, amelyeket a csúcskategóriás fogyasztói elektronikában és a mesterséges intelligenciában használnak.
A kínai chipgyártók idén 18 beruházást indítanak a SEMI amerikai kereskedelmi csoport szerint. Ezek a projektek szinte biztosan a legacy chipgyártásra összpontosítanak. Az Egyesült Államok és szövetségesei exportellenőrzései megakadályozzák, hogy az ASML-hez hasonló vállalatok a legfejlettebb chipgyártó eszközeiket Kínába értékesítsék. A korlátozások azonban (egyelőre) nem akadályozzák meg a kínai vállalatokat abban, hogy régebbi berendezéseket vásároljanak. Valójában a kínai chipgyártó vállalatok tavaly elkapkodtak minden chipgyártó gépet, mivel attól tartottak, hogy az USA még tovább szigoríthatja a szankciókat - magyarázza Marco Mezger, a Neumonda, egy memória-alkatrészeket gyártó európai cég vezérigazgatója.
Ezek az aggodalmak nem biztos, hogy alaptalanok. A Bloomberg januárban meg nem nevezett forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy az ASML tavaly év végén politikai nyomás hatására lemondott néhány Kínába irányuló szállítmányt, így a kínaiak számára elsődleges cél az amerikai berendezések helyettesítése a chipellátási láncban. Májusban Kína egy 47,5 milliárd dolláros alapot mutatott be a helyi félvezetőipar további erősítésére. A "III. Nagy Alap" majdnem akkora, mint Peking előző két chipalapja együttvéve. Reményeik szerint a Nagy Alap leszoktatja a kínai chipipart a külföldi technológiáról, de eddig Peking vegyes sikereket ért el. Miközben ezek a programok olyan bajnokok kialakulásához vezettek, mint a Semiconductor Manufacturing International Corp. (SMIC), több nagy horderejű vállalati kudarc és korrupciós botrány is megesett.
Peking a hírek szerint arra is felszólítja a kínai vállalatokat, hogy ne használjanak külföldi gyártású chipeket termékeikben, ami elzárhatja a külföldi chipgyártók előtt a hozzáférést. Egy európai bizottsági jelentés szerint Peking kihasználhatja hatalmas elektromosáram-piacát a helyi chipek népszerűsítésére is, "az európai és japán beszállítók kárára". A nem kínai vállalatok nehezen tudnak majd versenyezni a kínai chipgyártókkal. A kínai cégek ugyan még mindig elmaradnak a legjobb hagyományos chipgyártóktól a technológiai képességeket illetően, de az árakat tekintve már fontos tényezők.
A helyzetre a Bizottság, az EU végrehajtó szerve is felfigyelt, és visszajelzéseket kért a chipipartól és a chipeket használó nagy ipari cégektől, hogy megtudja veszélyt jelent-e a régióra a régebbi technológiát használó chipek gyártásának Kína általi felpörgetése. Egy szóvivő megerősítette, hogy a Bizottság "célzott konzultációt kezdett az iparral a chipek ellátási láncokban való felhasználásának értékelése érdekében", és az EU és az USA "közös vagy együttműködési intézkedéseket dolgozhat ki a függőségek vagy torzító hatások kezelésére". Nem világos, hogy a tanulmány milyen intézkedéseket eredményez majd, de a Brüsszel és Peking közötti feszültségek már most is nőnek, mivel az Európai Unió igyekszik megvédeni iparágait a kínai versenytől. A Bizottság pénteken kezdte meg a kínai elektromos járművekre kivetett, akár 37,6%-os ideiglenes vámok kivetését. Kereskedelmi elemzők szerint ez csak a kezdete a Pekinggel szembeni keményebb uniós fellépésnek.
Margrethe Vestager, a Bizottság trösztellenes főnöke áprilisban jelezte, hogy a végrehajtó testület vizsgálódhat a legacy chipek ügyében, miután Belgiumban találkozott amerikai tisztviselőkkel, köztük Gina Raimundo kereskedelmi miniszterrel. Szintén áprilisban a Bizottság 712 oldalas jelentést tett közzé arról, hogy a kínai kormány milyen sokrétű támogatást nyújt a hazai vállalatoknak. A jelentés az iparágak szélesebb körét, köztük a félvezetőket, a távközlési berendezéseket és a megújuló energiát vizsgáló kutatásokat tartalmazta. Kereskedelmi elemzők ezt úgy értelmezték, hogy Brüsszel hajlandó lenne több ügyet is megnyitni. Az új, chipekre összpontosító felmérések tényfeltáró küldetések, amelyek szélesebb körűek, mint az amerikai kereskedelmi minisztérium által az amerikai cégeknek küldött, biztonságra összpontosító felmérés. A Bizottság visszajelzést kért többek között arról, hogy az üzemek honnan szerzik be a chipeket, információkat kérnek a chipgyártó cégek termékeiről és árairól, valamint a versenytársaiktól, köztük a kínai versenytársaktól származó becslésekről.
Az európai ipari, repülőgépipari, autóipari, egészségügyi technológiai és energetikai cégek vonakodhatnak nyilvánosságra hozni, hogy kínai legacy chipeket használnak. A chipgyártás és -tokozás határokon átnyúló, többlépcsős jellege miatt bizonytalanok lehetnek abban is, hogy az általuk használt chipkészletek hol készülnek. A német autógyártók ellenzik a kínai elektromos autókra kivetett vámokat, tekintettel arra, hogy jelentős eladásaik vannak Kínában. A COVID-19 járvány idején bekövetkezett hiányok után igyekeztek diverzifikálni a chipbeszállítóikat, hogy Kínán és Tajvanon belül és kívül is termeljenek.
A "túlkínálat" veszélye okán a többi vállalat aggódni kezdett egy esetleges árháború kialakulása miatt, mivel a gyártók kétségbeesetten keresik a vevőket. Egyesek az Egyesült Államokban pedig azt szeretnék, hogy az ellenőrzések még tovább terjedjenek, hogy korlátozzák a kínai chipek használatát. A legacy chipekre vonatkozó új szankciók azonban túl messzire mennének az Egyesült Államok szövetségesei számára, akik még mindig fontos vevőként tekintenek a kínai chipiparra. Az olyan berendezések beszállítói számára, mint Európa legnagyobb technológiai cége, az ASML a hagyományos chipgyártás kínai bővítése fontos bevételi forrás, amely enyhíti a fejlettebb technológiára vonatkozó, amerikai vezetésű exportkorlátozásokat. Az ASML az amerikai ellenőrzések ellenére tavaly még mindig naponta egy chipgyártó gépet szállított Kínába. A cég Kínába irányuló eladásai tavaly ugrásszerűen megnőttek, és a kínai piac a holland cég számára a második legnagyobb, a 2023-as eladások negyedét teszi ki.
Az olyan chipgyártók, mint a német Infineon, a francia STMicroelectronics és a holland NXP a kép vegyes: mindannyian fontos beszállítók az autók és az elektromos infrastruktúra számára. Növekvő kínai versennyel néznek szembe, de Kínában is üzletelnek. Japán - az Egyesült Államok másik nagy szövetségese, amely csatlakozott a chipek ellenőrzéséhez - szintén exportál chipgyártó eszközöket Kínába. Mind a Tokyo Electron, mind a Canon - amelyek mindketten kevésbé fejlett chipkészítő eszközöket gyártanak - arra számítanak, hogy Kína idén eladásaik 40%-át adja majd.
Eközben a kormányok is arra csábítják a náluk lévő chipgyártókat, hogy növeljék a gyártókapacitásokat, de ezek a programok nem biztos, hogy elegendőek lesznek ahhoz, hogy a chipgyártás fenntarthatóvá váljon. Az árrések már most is alacsonyak a legacy chipek területén, és a kínai verseny még tovább fogja csökkenteni ezeket az árréseket. Támogatások nélkül más régiók gazdaságilag nem lesznek olyan versenyképesek, mint Kína. "Ennek sírás lesz a vége" - jegyzi meg Marco Mezger. "Egyetlen vállalat sem működhet csak a támogatásokból."