SG.hu
Csempészekkel és fedőcégekkel játssza ki Kína az amerikai MI-szankciókat
Az Egyesült Államok megpróbálja megakadályozni, hogy Kína Nvidia mikrochipeket szerezzen be, de a magánszektor visszavág.
A dél-kínai Sencsen városában egy labirintusszerű piac húzódik fél kilométer hosszan, tele minden elképzelhető elektronikai cikket árusító bódéval. Nyílt titok, hogy az árusok itt a világ egyik legkeresettebb technológiáját kínálják: a mesterséges intelligencia betanítására alkalmas mikrochipeket, amelyeket az Egyesült Államok nagyon nem szeretné, hogy kínai kézbe kerüljenek. Az egyik eladó azt mondta, hogy két héten belül szállíthatóak a chipek, a másik pedig azzal büszkélkedik, hogy a piacra érkező cégek egyszerre 200-300 chipet is rendelnek tőle. Egy harmadik vállalkozó elmondta, hogy nemrégiben egy nagy adag szervert szállított Hongkongból a kínai szárazföldre, melyekben több mint 2000 darab volt az Nvidia által gyártott legfejlettebb chipekből. Az Egyesült Államok - némi sikerrel - megpróbálja ellenőrizni ezeknek a chipeknek az exportját, az újságírók mégis a szankcionált MI-technológia aktív kereskedelméről számolnak be.
A fejlett MI-chipek önvezető autókat, chatbotokat és orvosi kutatásokat működtetnek. A védelmi technológia terén is gyors fejlődéshez vezettek, ami az Egyesült Államok azon félelmét erősíti, hogy ezek a chipek segíthetnek Kínának modern fegyverek kifejlesztésében, kibertámadások indításában és gyorsabb döntések meghozatalában a harctéren. Az Nvidia chipek és más amerikai technológiák segítették a kínai nukleáris fegyverekkel, torpedókkal és más katonai alkalmazásokkal kapcsolatos kínai kutatásokat - derült ki egyetemi tanulmányokból. Az Egyesült Államok 2022 októberétől kezdve az egyik legkiterjedtebb technológiai blokádot vezette be, amelyet valaha megkíséreltek: megtiltotta az MI chipek és az ezek előállításához szükséges gépek Kínába történő exportját. A Biden-kormányzat több száz kínai vállalatot vett fel a nemzetbiztonsági fenyegetésnek tekintett szervezetek listájára, és hamarosan kiterjesztheti a szabályokat.
Ezek a tilalmak megnehezítették és költségesebbé tették Kína számára az MI fejlesztését. De mivel hatalmas profit forog kockán, a vállalatok világszerte keresik a módját, hogy megkerüljék a korlátozásokat - derítették ki újságírók több, mint 85 jelenlegi és volt amerikai tisztviselővel, vezetővel és iparági elemzővel készített interjúk alapján, valamint a vállalati nyilvántartások áttekintéséből és a pekingi, kunshani és sencseni vállalatoknál tett látogatásokból. Az egyik esetben kínai vezetők úgy kerülték az amerikai korlátozásokat, hogy létrehoztak egy új vállalatot, amely ma Kína egyik legnagyobb MI-szerver gyártója és az Nvidia, az Intel és a Microsoft partnere. Az amerikai vállalatok is találnak megoldásokat arra, hogy továbbra is értékesíteni tudjanak ott bizonyos termékeket. A csempészek, a háttéralkuk és a hamisított szállítási címkék földalatti piaca pedig Kínába juttatja az MI chipeket, amely nem tekinti illegálisnak az ilyen értékesítést.
Bár a kereskedelem nagyságrendje nem világos, a riporterek által felfedezett tranzakciók jóval nagyobbak, mint a Kínából korábban bejelentett eladások. Újságírók és a Center for Advanced Defense Studies (C4ADS) - egy washingtoni székhelyű nonprofit szervezet - által feltárt beszerzési dokumentumok szerint több mint egy tucat állami szervezet vásárolt korlátozottan használható chipeket. Az Egyesült Államok ezek közül néhány szervezetet megjelölt, mint a kínai hadseregnek segítő szervezet. Az Nvidia és más amerikai vállalatok azt mondják, hogy betartják a korlátozásokat, de nem tudnak mindent ellenőrizni a forgalmazási láncban. Nincs bizonyíték arra, hogy bármely ezeken a piacokon lévő tiltott Nvidia chip közül valamelyik is közvetlenül a cégtől származott volna. "Betartjuk az összes amerikai exportellenőrzést, és elvárjuk ügyfeleinktől, hogy ugyanezt tegyék" - mondta John Rizzo, az Nvidia szóvivője. "Bár nem tudjuk nyomon követni a termékeket az eladás után, ha megállapítjuk, hogy valamelyik ügyfelünk megsérti az amerikai exportellenőrzést, megtesszük a megfelelő lépéseket" - tette hozzá.
Az MI-tilalmak dollármilliárdokba kerülnek a vállalatoknak, és egyes vezetők azzal érvelnek, hogy a korlátozások visszafelé sülnek el, mivel a kínai versenytársak előnyhöz jutnak. Amerikai tisztviselők a tilalmakat szükségesnek tartják, de azt is mondják, hogy a végrehajtási hatáskörük határait tesztelik. "Ez egy rendkívül nehéz feladat, és nincsenek illúzióim arról, hogy tökéletesen végeznénk" - mondta Gina Raimondo kereskedelmi miniszter egy nemrégiben adott interjúban. Elmondta, hogy nem meglepő, hogy Kína a világ minden táján meglévő hatalmas hálózatával hozzáfér bizonyos chipekhez. Ennek ellenére az ügynöksége minden nap azon dolgozik a bűnüldöző szervekkel, a hírszerző közösséggel és a szövetségesekkel, hogy "azonosítsák a lyukakat, és azt, hogy Kína hogyan tudja kijátszani őket, hogy betömjék ezeket a lyukakat" - mondta.
A Fehér Ház közelében, egy kopott szőnyeggel és elavult számítógépes rendszerekkel berendezett irodában a kevéssé ismert Ipari és Biztonsági Hivatal felügyeli a kormány egyre növekvő kereskedelmi korlátozásait, amelyek célja az amerikai technológia áramlásának korlátozása. Az iroda egyik fő eszköze egy úgynevezett entitáslista, amelyet a Clinton-kormányzat alatt hoztak létre, hogy megakadályozzák, hogy az ellenfelek tömegpusztító fegyvereket fejlesszenek ki. A vállalatok nem exportálhatnak termékeket az Egyesült Államokból a listán szereplő vállalkozásoknak, hacsak nem szereznek rá engedélyt. Az elmúlt néhány évben az Egyesült Államok egyre agresszívebben gyakorolta ezt a hatalmat. Az amerikai jogot el nem ismerő országok kereskedelmének korlátozására Donald J. Trump elnök kiterjesztette a lista hatáskörét, és világszerte blokkolta a Huawei kínai távközlési óriáscégnek szánt szállítmányokat. Ha nem tesznek eleget a követelményeknek, az Egyesült Államok megbírságolhatja őket, vagy eltilthatja őket a termékeik előállításához szükséges amerikai technológia beszerzésétől.
A Biden-kormányzat a listát arra használta, hogy megcélozza Kína védelmi ágazatát, és megtiltotta termékek eladását Oroszországnak az ukrajnai háború miatt. De az entitások listázása csak egy adott cégnévre vagy címre vonatkozik, így a vállalkozások néha új céget alapítanak, vagy egyszerűen csak elköltöznek. Egyes fedőcégek a korábbi tisztviselők szerint évekig észrevétlenül maradtak. "Átmennek a szomszédos tömbházba, ugyanazt a céget nyitják meg más néven, más címen - egyszerűen ugyanazt csinálják" - mondta Craig Phildius, az iroda egy korábbi tisztviselője. Az amerikai tisztviselők szerint az amerikai vállalatok általában igyekeznek betartani a szabályokat. Néhányan azonban találtak kiskapukat, például új partnerségeken vagy tengerentúli leányvállalatokon keresztül irányítják át az üzletet.
Az iroda megpróbált alkalmazkodni, szigorította a büntetéseket, és a bűnüldözési és hírszerzési közösséggel közösen létrehozta az úgynevezett Disruptive Technology Strike Force-ot a technológiai lopások és az illegális beszerzési hálózatok üldözésére. Raimondo kereskedelmi miniszter - aki az irodát felügyeli - azt mondta, hogy büszke a csapata munkájára, de korlátozottak az erőforrásaik. Az iroda költségvetése 191 millió dollár, ami kevesebb, mint két vadászgép ára.
A Nettrix, Kína egyik legnagyobb MI-szerver-gyártója az egyik példa arra, hogy az amerikai korlátozások ellenére is virágozhat az üzleti élet. A Nettrix első termékbemutatóján, 2020 áprilisában egy cégvezető ismertette a startup egyik előnyét. "Ebben a cégben az "új, de nem új" kifejezésről beszélünk" - mondta, tisztázva, hogy alkalmazottai az iparág veteránjai. A Nettrix ugyanis a Sugon nevű cégből vált ki, amely a kínai hadseregnek nyújtott fejlett számítástechnikai szolgáltatásokat, és olyan rendszert épített, amelyet a kormány az üldözött kisebbségek megfigyelésére használt. 2019 decemberében - hat hónappal azután, hogy az Egyesült Államok felvette a Sugont a jogalanyok listájára - a volt vezetők egy csoportja megalapította a Nettrixet.
Az Nvidia, az Intel és a Microsoft - amelyek évekig partnerek voltak a Sugonnal, még akkor, amikor az Egyesült Államok ösztönözte a Kínával való üzleti kapcsolatokat - gyorsan kapcsolatot alakítottak ki az új céggel. Ashok Pandey, az Nvidia kínai üzletágának vezérigazgatója a termékbemutatón elmondta, hogy a Nettrix máris fontos partnerré vált, hozzátéve, hogy a Nettrix kulcsemberei "senki számára sem idegenek". A WireScreen-en - egy üzleti hírszerző platformon - keresztül elérhető feljegyzések azt mutatják, hogy a Sugon és a Nettrix kapcsolatban áll a Kínai Tudományos Akadémiával, mely hatalmas kutatóintézet chiptechnológiát is fejleszt. A Nettrix tulajdonosai a Sugonnal és más, az akadémia tulajdonában lévő cégekkel egy épületegyüttesben laknak Kunshanban, annak ellenére, hogy más a bejegyzett címük.
Kevin Wolf, az Ipari és Biztonsági Hivatal egy korábbi tisztviselője szerint az, hogy közös vezetők vannak egy, az entitások listáján szereplő céggel, "fényes vörös zászló". Beszerzési dokumentumok szerint a Nettrix több, a Sugonnal azonos szervezetnek adott el szervereket, amelyek közül néhány Nvidia és Intel chipeket tartalmazott, köztük egy később a szervezet listájára került szervezetnek. A Nettrix ügyfelei között vannak olyan egyetemek is, amelyek védelmi laboratóriumoknak adnak otthont, valamint olyan kiberbiztonsági cégek, amelyek a hadsereggel és a kínai Nagy Tűzfallal dolgoznak.
A Nettrix nyilatkozatában azt mondta, hogy szigorúan betartja a vonatkozó törvényeket. A Nettrix szerint egyik vállalat sem rendelkezik részesedéssel a másikban, és nem tagja a Kínai Tudományos Akadémiához kapcsolódó hálózatnak. "Nincs olyan helyzet, amelyben a Nettrix segített volna a Sugonnak elkerülni az amerikai entitáslista hatását" - közölte a vállalat. A Sugon elmondta, hogy miután felkerült a listára több száz alkalmazottat bocsátott el, és néhányan saját vállalkozásba kezdtek. Rizzo elmondta, hogy az Nvidia széles körű átvilágítást végzett annak megerősítése érdekében, hogy ügyfele nincs rajta az entitáslistán. Sarah Keller, az Intel szóvivője elmondta, hogy a vállalat betartja az összes kiviteli előírást, és ugyanezt követeli meg az ügyfeleitől is.
Hat hónappal a Biden-kormányzat megalakulása után Kína olyan fegyvert tesztelt, amely megrázta az amerikai tisztviselőket: egy hiperszonikus rakétát, amely a Föld körül keringett. Az amerikai technológiát felülmúló fegyver féltucatnyi jelenlegi és korábbi nemzetbiztonsági tisztviselő szerint elméletileg képes lenne kikerülni a rakétavédelmi rendszereket, hogy nukleáris robbanófejet juttasson az Egyesült Államokba. A technológiáról még sok minden tisztázatlan, de több tisztviselő szerint amerikai chipek segítettek felgyorsítani Kína rakétaprogramját. A Fehér Ház tisztviselői már korábban is szélesebb körű korlátozásokat dolgoztak ki a chipgyártó berendezések Kínába történő értékesítésére vonatkozóan. Később többet tudtak meg az amerikai chiptechnológia szerepéről a kínai kiberműveletekben, a kriptográfiában, a dezinformációban és a hadsereg számára értékes kutatásokban.
Dél-Kínában például az Nvidia korlátozott A100-as chipjei 2022 novemberében kezdték el működtetni a Sun Yat-sen Egyetem nagy teljesítményű számítási klaszterét. Az ottani kutatók a fejlett számítástechnikát rakéták és torpedók modellezésére használták tanulmányok és egyetemi sajtóközlemények szerint. Kína 2019-ben létrehozott egy szuperszámítógépes központot, a világ egyik leggyorsabb MI és számítási platformját. A központ a honlapja szerint az Nvidia, az Advanced Micro Devices és az Intel chipjeit használja, és képes műholdképeket elemezni Kína dél-kínai-tengeri szigetépítési programjáról és a lopakodó vadászgépek radarjelzéséről. Közép-Kínában pedig egy, a Kínai Tudományos Akadémiához kapcsolódó egyetem Nvidia, AMD és Intel chipeket használt nukleáris fegyverek tanulmányozására az egyetemi anyagok szerint. Idén májusban az Egyesült Államok felvette az egyetemet a szankcionált entitások listájára.
Rizzo szerint az Nvidia termékeit "hasznos, nem katonai célokra tervezték, forgalmazzák és értékesítik. Nem engedjük, hogy termékeinket tiltott katonai célokra használják". Chipszakértők becslése szerint az Nvidia által Kínának a tilalom előtt eladott több százezer fejlett MI chipnek csak egy kis része ment a kínai hadseregnek. A legtöbbet a közösségi médiaplatformok, videojátékok és időjárás-előrejelzések működtetésére használták. De az Nvidia - amely ma a világ egyik legértékesebb vállalata - azért keltette fel a Fehér Ház figyelmét, mert uralta a piacot. Jake Sullivan, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója és helyettesei a fejlett chipekben látták a legéletképesebb fojtópontot az MI ellenőrzésére, mivel azokat csak néhány vállalat gyártotta.
Az amerikai tisztviselők 2021-ben és 2022-ben találkoztak az Nvidia vezetőivel, hogy megvitassák, hogyan használják a chipjeiket Kínában. A kormány 2022 augusztusában utasította a vállalatot, hogy ne szállítson Kínába az A100-as chipből, mely az akkori legfejlettebb volt. Az Nvidia gyorsan alkalmazkodott. Az A100-ban letiltott néhány kapcsolatot, és létrehozott egy kissé lebutított chipet, amelyet A800-nak nevezett el. Novemberre az Nvidia már Kínában árulta a chipeket, és a kínai vállalatok sietve halmozták fel őket. Az amerikai tisztviselők úgy vélték, hogy az A800-asok segítségével Kína gyakorlatilag ugyanazt az eredményt érheti el, ezért ingerültek voltak - emlékezett vissza több korábbi tisztviselő, akik névtelenségük megőrzése mellett nyilatkoztak.
Tim Teter, az Nvidia általános jogtanácsosa egy tavalyi interjúban azt mondta, hogy a lebutított chip a kormány paraméterein belül volt. Ha a sebességkorlátozás 65 mérföld/óra, és én 63-mal vezetek - kérdezte -, akkor megsértem a szabály szellemét? Természetesen nem". Eközben a technológiai vállalatok fokozták lobbizásukat. 2023 júliusában az Nvidia vezérigazgatója, Jensen Huang az Intel és a Qualcomm vezetőivel együtt ellátogatott a Fehér Házba. Azzal érveltek, hogy a túlzott exportellenőrzés árt az amerikai vállalatoknak. Az amerikai tisztviselők ennek ellenére továbbléptek, és tavaly októberben megtiltották az A800-asok Kínába történő eladását.
Az AMD-hez és az Intelhez hasonlóan az Nvidia továbbra is ad el legálisan kisebb teljesítményű chipeket kínai cégeknek, amelyek közül néhány katonai kapcsolatokkal rendelkezik. Az Nvidia weboldalán júliusban partnerként felsorolt 136 kínai vállalat közül legalább 24-nek volt közbeszerzési szerződése a kínai hadsereggel, vagy részben védelmi vállalkozók vagy az entitások listáján szereplő szervezetek tulajdonában van - derül ki a Wirescreen és a Datenna, egy kínai hírszerzési platform feljegyzéseiből. Az Nvidia egyik felsorolt partnere májusban került fel a szervezetek listájára, mert támogatta az Egyesült Államokat tavaly a magasban átszelő légballont.
Az Nvidia chipjei iránt akkora a kereslet, hogy gyorsan el tudták máshol adni a szankcionált termékeket. Az amerikai vállalatok azonban aggódnak amiatt, hogy a szabályok vákuumot hoznak létre az olyan kínai vállalkozások számára, mint a Huawei, amely egyre nagyobb teljesítményű mesterséges intelligencia chipeket dob piacra. Az Egyesült Államok egyelőre vezet Kínával szemben az MI terén, de Kína gyors előrehaladást mutat, mivel mindkét ország versenyben van az emberi intelligenciával vetekedő MI létrehozásáért. Liu Pengyu, a kínai nagykövetség szóvivője azt mondta, hogy Kína határozottan ellenzi a szabályokat, és hogy azok "csak még elszántabbá és még alkalmasabbá teszik Kínát saját technológiai és innovációs erejének növelésére". Kína vezetője, Hszi Csin-ping hasonló figyelmeztetést fogalmazott meg egy Bidennel folytatott áprilisi telefonbeszélgetésen, mondván, hogy országa nem fog "tétlenül állni".
A sencseni elektronikai piacon azok az eladók, akik eddig hagyományosan játékosoknak és a Bitcoin-bányászoknak értékesítettek Nvidia chipeket, megpróbálják kielégíteni az MI iránti növekvő keresletet is. A Reuters, a Nikkei Asia és a The Wall Street Journal korábbi jelentéseiben tucatnyi betiltott chip értékesítését leplezte le. A The Times azonban több sencseni eladóval is beszélt, akik több száz vagy több ezer darabos üzleteket említettek. A riporterek 11 olyan vállalat képviselőivel beszéltek, amelyek elmondták, hogy tiltott Nvidia chipeket - köztük a vállalat legfejlettebb A100-as és H100-as chipjeit - árulnak vagy szállítanak, és további tucatnyi olyan vállalkozást találtak, amelyek online kínálják ezeket. Egy helyi beszerzési weboldal közel 100 üzletet sorolt fel, amelyek szintén azt állították, hogy árulják a chipeket.
Leslie Zhou, egy piaci eladó szerint a chipeket nem nehéz beszerezni. Rendszeresen három-négy beszállítótól hoz be tiltott chipeket, és régi vásárlóknak ad el. "A sencseni piacot nem lehet korlátozni" - mondta. Ipari szakértők szerint az ár magas volt, de a nemzetközi árakon belül - nagyjából 380 000 dollár egy nyolc H100-at tartalmazó szerver. (Az elektronikai termékek hamisítása széles körben elterjedt Kínában, de ipari szakértők szerint ez az Nvidia chipek esetében kereskedelmi méretekben nagyon valószínűtlen lenne, tekintettel azok összetettségére.) Az Nvidia chipjeit Tajvanon gyártják, majd más gyártóknak és forgalmazóknak küldik. Ipari szakértők szerint valószínűleg Kínába irányítottak belőlük szingapúri, vietnami és más olyan országok vállalkozásai, ahol nem számít illegálisnak az export.
Tim Fist, a Center for a New American Security vezető adjunktusa szerint a csempészet mérsékelt szintje mellett a tiltások lassítják a kereskedelmi fejlesztéseket Kínában, de valószínűleg nem akadályozzák a célzottabb katonai kutatásokat. A C4ADS által megvizsgált kínai beszerzési nyilvántartásokból kiderült, hogy legalább 550 szancikonált Nvidia chipet adtak el államhoz kötődő kutatóintézeteknek, köztük kettőt az entitások listáján szereplő intézményeknek. (Ez a szám szinte biztosan alulbecsült, mivel kevés szerződésben határozták meg a megvásárolt chipek típusát). Vietnamból Pekingbe olyan szervereket szállítottak, amelyeken tiltott chipek voltak feltüntetve. Más esetekben a vállalatok félrecímkézték a szállítmányokat, hogy elrejtsék azokat. Wang Qiang - egy dél-kínai logisztikai vállalat alkalmazottja, aki A100-asokat küldött Hongkongból a szárazföldre - azt mondta, hogy a szállítmányokat nem követik nyomon, mivel Hongkong még mindig szabadkereskedelmi kikötő. Azt tanácsolta az ügyfeleknek, hogy a betiltott chipeket teaként vagy játékként címkézzék fel.
Hogy pontosan mennyi chip kerül Kínába, az fontos kérdés, mert az MI-hez szükséges chipek száma magas és gyorsan növekszik. Egyes becslések szerint a GPT-4 mesterséges intelligencia nyelvi modellt 25 000 Nvidia A100-as chipen képezték ki. Az amerikai tisztviselők azt mondják, nem számítanak arra, hogy mindent el fognak kapni, de a cél az, hogy visszatartsák Kínát annyi ideig, hogy az Egyesült Államok előnyt szerezzen.
A dél-kínai Sencsen városában egy labirintusszerű piac húzódik fél kilométer hosszan, tele minden elképzelhető elektronikai cikket árusító bódéval. Nyílt titok, hogy az árusok itt a világ egyik legkeresettebb technológiáját kínálják: a mesterséges intelligencia betanítására alkalmas mikrochipeket, amelyeket az Egyesült Államok nagyon nem szeretné, hogy kínai kézbe kerüljenek. Az egyik eladó azt mondta, hogy két héten belül szállíthatóak a chipek, a másik pedig azzal büszkélkedik, hogy a piacra érkező cégek egyszerre 200-300 chipet is rendelnek tőle. Egy harmadik vállalkozó elmondta, hogy nemrégiben egy nagy adag szervert szállított Hongkongból a kínai szárazföldre, melyekben több mint 2000 darab volt az Nvidia által gyártott legfejlettebb chipekből. Az Egyesült Államok - némi sikerrel - megpróbálja ellenőrizni ezeknek a chipeknek az exportját, az újságírók mégis a szankcionált MI-technológia aktív kereskedelméről számolnak be.
A fejlett MI-chipek önvezető autókat, chatbotokat és orvosi kutatásokat működtetnek. A védelmi technológia terén is gyors fejlődéshez vezettek, ami az Egyesült Államok azon félelmét erősíti, hogy ezek a chipek segíthetnek Kínának modern fegyverek kifejlesztésében, kibertámadások indításában és gyorsabb döntések meghozatalában a harctéren. Az Nvidia chipek és más amerikai technológiák segítették a kínai nukleáris fegyverekkel, torpedókkal és más katonai alkalmazásokkal kapcsolatos kínai kutatásokat - derült ki egyetemi tanulmányokból. Az Egyesült Államok 2022 októberétől kezdve az egyik legkiterjedtebb technológiai blokádot vezette be, amelyet valaha megkíséreltek: megtiltotta az MI chipek és az ezek előállításához szükséges gépek Kínába történő exportját. A Biden-kormányzat több száz kínai vállalatot vett fel a nemzetbiztonsági fenyegetésnek tekintett szervezetek listájára, és hamarosan kiterjesztheti a szabályokat.
Ezek a tilalmak megnehezítették és költségesebbé tették Kína számára az MI fejlesztését. De mivel hatalmas profit forog kockán, a vállalatok világszerte keresik a módját, hogy megkerüljék a korlátozásokat - derítették ki újságírók több, mint 85 jelenlegi és volt amerikai tisztviselővel, vezetővel és iparági elemzővel készített interjúk alapján, valamint a vállalati nyilvántartások áttekintéséből és a pekingi, kunshani és sencseni vállalatoknál tett látogatásokból. Az egyik esetben kínai vezetők úgy kerülték az amerikai korlátozásokat, hogy létrehoztak egy új vállalatot, amely ma Kína egyik legnagyobb MI-szerver gyártója és az Nvidia, az Intel és a Microsoft partnere. Az amerikai vállalatok is találnak megoldásokat arra, hogy továbbra is értékesíteni tudjanak ott bizonyos termékeket. A csempészek, a háttéralkuk és a hamisított szállítási címkék földalatti piaca pedig Kínába juttatja az MI chipeket, amely nem tekinti illegálisnak az ilyen értékesítést.
Bár a kereskedelem nagyságrendje nem világos, a riporterek által felfedezett tranzakciók jóval nagyobbak, mint a Kínából korábban bejelentett eladások. Újságírók és a Center for Advanced Defense Studies (C4ADS) - egy washingtoni székhelyű nonprofit szervezet - által feltárt beszerzési dokumentumok szerint több mint egy tucat állami szervezet vásárolt korlátozottan használható chipeket. Az Egyesült Államok ezek közül néhány szervezetet megjelölt, mint a kínai hadseregnek segítő szervezet. Az Nvidia és más amerikai vállalatok azt mondják, hogy betartják a korlátozásokat, de nem tudnak mindent ellenőrizni a forgalmazási láncban. Nincs bizonyíték arra, hogy bármely ezeken a piacokon lévő tiltott Nvidia chip közül valamelyik is közvetlenül a cégtől származott volna. "Betartjuk az összes amerikai exportellenőrzést, és elvárjuk ügyfeleinktől, hogy ugyanezt tegyék" - mondta John Rizzo, az Nvidia szóvivője. "Bár nem tudjuk nyomon követni a termékeket az eladás után, ha megállapítjuk, hogy valamelyik ügyfelünk megsérti az amerikai exportellenőrzést, megtesszük a megfelelő lépéseket" - tette hozzá.
Az MI-tilalmak dollármilliárdokba kerülnek a vállalatoknak, és egyes vezetők azzal érvelnek, hogy a korlátozások visszafelé sülnek el, mivel a kínai versenytársak előnyhöz jutnak. Amerikai tisztviselők a tilalmakat szükségesnek tartják, de azt is mondják, hogy a végrehajtási hatáskörük határait tesztelik. "Ez egy rendkívül nehéz feladat, és nincsenek illúzióim arról, hogy tökéletesen végeznénk" - mondta Gina Raimondo kereskedelmi miniszter egy nemrégiben adott interjúban. Elmondta, hogy nem meglepő, hogy Kína a világ minden táján meglévő hatalmas hálózatával hozzáfér bizonyos chipekhez. Ennek ellenére az ügynöksége minden nap azon dolgozik a bűnüldöző szervekkel, a hírszerző közösséggel és a szövetségesekkel, hogy "azonosítsák a lyukakat, és azt, hogy Kína hogyan tudja kijátszani őket, hogy betömjék ezeket a lyukakat" - mondta.
A Fehér Ház közelében, egy kopott szőnyeggel és elavult számítógépes rendszerekkel berendezett irodában a kevéssé ismert Ipari és Biztonsági Hivatal felügyeli a kormány egyre növekvő kereskedelmi korlátozásait, amelyek célja az amerikai technológia áramlásának korlátozása. Az iroda egyik fő eszköze egy úgynevezett entitáslista, amelyet a Clinton-kormányzat alatt hoztak létre, hogy megakadályozzák, hogy az ellenfelek tömegpusztító fegyvereket fejlesszenek ki. A vállalatok nem exportálhatnak termékeket az Egyesült Államokból a listán szereplő vállalkozásoknak, hacsak nem szereznek rá engedélyt. Az elmúlt néhány évben az Egyesült Államok egyre agresszívebben gyakorolta ezt a hatalmat. Az amerikai jogot el nem ismerő országok kereskedelmének korlátozására Donald J. Trump elnök kiterjesztette a lista hatáskörét, és világszerte blokkolta a Huawei kínai távközlési óriáscégnek szánt szállítmányokat. Ha nem tesznek eleget a követelményeknek, az Egyesült Államok megbírságolhatja őket, vagy eltilthatja őket a termékeik előállításához szükséges amerikai technológia beszerzésétől.
A Biden-kormányzat a listát arra használta, hogy megcélozza Kína védelmi ágazatát, és megtiltotta termékek eladását Oroszországnak az ukrajnai háború miatt. De az entitások listázása csak egy adott cégnévre vagy címre vonatkozik, így a vállalkozások néha új céget alapítanak, vagy egyszerűen csak elköltöznek. Egyes fedőcégek a korábbi tisztviselők szerint évekig észrevétlenül maradtak. "Átmennek a szomszédos tömbházba, ugyanazt a céget nyitják meg más néven, más címen - egyszerűen ugyanazt csinálják" - mondta Craig Phildius, az iroda egy korábbi tisztviselője. Az amerikai tisztviselők szerint az amerikai vállalatok általában igyekeznek betartani a szabályokat. Néhányan azonban találtak kiskapukat, például új partnerségeken vagy tengerentúli leányvállalatokon keresztül irányítják át az üzletet.
Az iroda megpróbált alkalmazkodni, szigorította a büntetéseket, és a bűnüldözési és hírszerzési közösséggel közösen létrehozta az úgynevezett Disruptive Technology Strike Force-ot a technológiai lopások és az illegális beszerzési hálózatok üldözésére. Raimondo kereskedelmi miniszter - aki az irodát felügyeli - azt mondta, hogy büszke a csapata munkájára, de korlátozottak az erőforrásaik. Az iroda költségvetése 191 millió dollár, ami kevesebb, mint két vadászgép ára.
A Nettrix, Kína egyik legnagyobb MI-szerver-gyártója az egyik példa arra, hogy az amerikai korlátozások ellenére is virágozhat az üzleti élet. A Nettrix első termékbemutatóján, 2020 áprilisában egy cégvezető ismertette a startup egyik előnyét. "Ebben a cégben az "új, de nem új" kifejezésről beszélünk" - mondta, tisztázva, hogy alkalmazottai az iparág veteránjai. A Nettrix ugyanis a Sugon nevű cégből vált ki, amely a kínai hadseregnek nyújtott fejlett számítástechnikai szolgáltatásokat, és olyan rendszert épített, amelyet a kormány az üldözött kisebbségek megfigyelésére használt. 2019 decemberében - hat hónappal azután, hogy az Egyesült Államok felvette a Sugont a jogalanyok listájára - a volt vezetők egy csoportja megalapította a Nettrixet.
Az Nvidia, az Intel és a Microsoft - amelyek évekig partnerek voltak a Sugonnal, még akkor, amikor az Egyesült Államok ösztönözte a Kínával való üzleti kapcsolatokat - gyorsan kapcsolatot alakítottak ki az új céggel. Ashok Pandey, az Nvidia kínai üzletágának vezérigazgatója a termékbemutatón elmondta, hogy a Nettrix máris fontos partnerré vált, hozzátéve, hogy a Nettrix kulcsemberei "senki számára sem idegenek". A WireScreen-en - egy üzleti hírszerző platformon - keresztül elérhető feljegyzések azt mutatják, hogy a Sugon és a Nettrix kapcsolatban áll a Kínai Tudományos Akadémiával, mely hatalmas kutatóintézet chiptechnológiát is fejleszt. A Nettrix tulajdonosai a Sugonnal és más, az akadémia tulajdonában lévő cégekkel egy épületegyüttesben laknak Kunshanban, annak ellenére, hogy más a bejegyzett címük.
Kevin Wolf, az Ipari és Biztonsági Hivatal egy korábbi tisztviselője szerint az, hogy közös vezetők vannak egy, az entitások listáján szereplő céggel, "fényes vörös zászló". Beszerzési dokumentumok szerint a Nettrix több, a Sugonnal azonos szervezetnek adott el szervereket, amelyek közül néhány Nvidia és Intel chipeket tartalmazott, köztük egy később a szervezet listájára került szervezetnek. A Nettrix ügyfelei között vannak olyan egyetemek is, amelyek védelmi laboratóriumoknak adnak otthont, valamint olyan kiberbiztonsági cégek, amelyek a hadsereggel és a kínai Nagy Tűzfallal dolgoznak.
A Nettrix nyilatkozatában azt mondta, hogy szigorúan betartja a vonatkozó törvényeket. A Nettrix szerint egyik vállalat sem rendelkezik részesedéssel a másikban, és nem tagja a Kínai Tudományos Akadémiához kapcsolódó hálózatnak. "Nincs olyan helyzet, amelyben a Nettrix segített volna a Sugonnak elkerülni az amerikai entitáslista hatását" - közölte a vállalat. A Sugon elmondta, hogy miután felkerült a listára több száz alkalmazottat bocsátott el, és néhányan saját vállalkozásba kezdtek. Rizzo elmondta, hogy az Nvidia széles körű átvilágítást végzett annak megerősítése érdekében, hogy ügyfele nincs rajta az entitáslistán. Sarah Keller, az Intel szóvivője elmondta, hogy a vállalat betartja az összes kiviteli előírást, és ugyanezt követeli meg az ügyfeleitől is.
Hat hónappal a Biden-kormányzat megalakulása után Kína olyan fegyvert tesztelt, amely megrázta az amerikai tisztviselőket: egy hiperszonikus rakétát, amely a Föld körül keringett. Az amerikai technológiát felülmúló fegyver féltucatnyi jelenlegi és korábbi nemzetbiztonsági tisztviselő szerint elméletileg képes lenne kikerülni a rakétavédelmi rendszereket, hogy nukleáris robbanófejet juttasson az Egyesült Államokba. A technológiáról még sok minden tisztázatlan, de több tisztviselő szerint amerikai chipek segítettek felgyorsítani Kína rakétaprogramját. A Fehér Ház tisztviselői már korábban is szélesebb körű korlátozásokat dolgoztak ki a chipgyártó berendezések Kínába történő értékesítésére vonatkozóan. Később többet tudtak meg az amerikai chiptechnológia szerepéről a kínai kiberműveletekben, a kriptográfiában, a dezinformációban és a hadsereg számára értékes kutatásokban.
Dél-Kínában például az Nvidia korlátozott A100-as chipjei 2022 novemberében kezdték el működtetni a Sun Yat-sen Egyetem nagy teljesítményű számítási klaszterét. Az ottani kutatók a fejlett számítástechnikát rakéták és torpedók modellezésére használták tanulmányok és egyetemi sajtóközlemények szerint. Kína 2019-ben létrehozott egy szuperszámítógépes központot, a világ egyik leggyorsabb MI és számítási platformját. A központ a honlapja szerint az Nvidia, az Advanced Micro Devices és az Intel chipjeit használja, és képes műholdképeket elemezni Kína dél-kínai-tengeri szigetépítési programjáról és a lopakodó vadászgépek radarjelzéséről. Közép-Kínában pedig egy, a Kínai Tudományos Akadémiához kapcsolódó egyetem Nvidia, AMD és Intel chipeket használt nukleáris fegyverek tanulmányozására az egyetemi anyagok szerint. Idén májusban az Egyesült Államok felvette az egyetemet a szankcionált entitások listájára.
Rizzo szerint az Nvidia termékeit "hasznos, nem katonai célokra tervezték, forgalmazzák és értékesítik. Nem engedjük, hogy termékeinket tiltott katonai célokra használják". Chipszakértők becslése szerint az Nvidia által Kínának a tilalom előtt eladott több százezer fejlett MI chipnek csak egy kis része ment a kínai hadseregnek. A legtöbbet a közösségi médiaplatformok, videojátékok és időjárás-előrejelzések működtetésére használták. De az Nvidia - amely ma a világ egyik legértékesebb vállalata - azért keltette fel a Fehér Ház figyelmét, mert uralta a piacot. Jake Sullivan, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója és helyettesei a fejlett chipekben látták a legéletképesebb fojtópontot az MI ellenőrzésére, mivel azokat csak néhány vállalat gyártotta.
Az amerikai tisztviselők 2021-ben és 2022-ben találkoztak az Nvidia vezetőivel, hogy megvitassák, hogyan használják a chipjeiket Kínában. A kormány 2022 augusztusában utasította a vállalatot, hogy ne szállítson Kínába az A100-as chipből, mely az akkori legfejlettebb volt. Az Nvidia gyorsan alkalmazkodott. Az A100-ban letiltott néhány kapcsolatot, és létrehozott egy kissé lebutított chipet, amelyet A800-nak nevezett el. Novemberre az Nvidia már Kínában árulta a chipeket, és a kínai vállalatok sietve halmozták fel őket. Az amerikai tisztviselők úgy vélték, hogy az A800-asok segítségével Kína gyakorlatilag ugyanazt az eredményt érheti el, ezért ingerültek voltak - emlékezett vissza több korábbi tisztviselő, akik névtelenségük megőrzése mellett nyilatkoztak.
Tim Teter, az Nvidia általános jogtanácsosa egy tavalyi interjúban azt mondta, hogy a lebutított chip a kormány paraméterein belül volt. Ha a sebességkorlátozás 65 mérföld/óra, és én 63-mal vezetek - kérdezte -, akkor megsértem a szabály szellemét? Természetesen nem". Eközben a technológiai vállalatok fokozták lobbizásukat. 2023 júliusában az Nvidia vezérigazgatója, Jensen Huang az Intel és a Qualcomm vezetőivel együtt ellátogatott a Fehér Házba. Azzal érveltek, hogy a túlzott exportellenőrzés árt az amerikai vállalatoknak. Az amerikai tisztviselők ennek ellenére továbbléptek, és tavaly októberben megtiltották az A800-asok Kínába történő eladását.
Az AMD-hez és az Intelhez hasonlóan az Nvidia továbbra is ad el legálisan kisebb teljesítményű chipeket kínai cégeknek, amelyek közül néhány katonai kapcsolatokkal rendelkezik. Az Nvidia weboldalán júliusban partnerként felsorolt 136 kínai vállalat közül legalább 24-nek volt közbeszerzési szerződése a kínai hadsereggel, vagy részben védelmi vállalkozók vagy az entitások listáján szereplő szervezetek tulajdonában van - derül ki a Wirescreen és a Datenna, egy kínai hírszerzési platform feljegyzéseiből. Az Nvidia egyik felsorolt partnere májusban került fel a szervezetek listájára, mert támogatta az Egyesült Államokat tavaly a magasban átszelő légballont.
Az Nvidia chipjei iránt akkora a kereslet, hogy gyorsan el tudták máshol adni a szankcionált termékeket. Az amerikai vállalatok azonban aggódnak amiatt, hogy a szabályok vákuumot hoznak létre az olyan kínai vállalkozások számára, mint a Huawei, amely egyre nagyobb teljesítményű mesterséges intelligencia chipeket dob piacra. Az Egyesült Államok egyelőre vezet Kínával szemben az MI terén, de Kína gyors előrehaladást mutat, mivel mindkét ország versenyben van az emberi intelligenciával vetekedő MI létrehozásáért. Liu Pengyu, a kínai nagykövetség szóvivője azt mondta, hogy Kína határozottan ellenzi a szabályokat, és hogy azok "csak még elszántabbá és még alkalmasabbá teszik Kínát saját technológiai és innovációs erejének növelésére". Kína vezetője, Hszi Csin-ping hasonló figyelmeztetést fogalmazott meg egy Bidennel folytatott áprilisi telefonbeszélgetésen, mondván, hogy országa nem fog "tétlenül állni".
A sencseni elektronikai piacon azok az eladók, akik eddig hagyományosan játékosoknak és a Bitcoin-bányászoknak értékesítettek Nvidia chipeket, megpróbálják kielégíteni az MI iránti növekvő keresletet is. A Reuters, a Nikkei Asia és a The Wall Street Journal korábbi jelentéseiben tucatnyi betiltott chip értékesítését leplezte le. A The Times azonban több sencseni eladóval is beszélt, akik több száz vagy több ezer darabos üzleteket említettek. A riporterek 11 olyan vállalat képviselőivel beszéltek, amelyek elmondták, hogy tiltott Nvidia chipeket - köztük a vállalat legfejlettebb A100-as és H100-as chipjeit - árulnak vagy szállítanak, és további tucatnyi olyan vállalkozást találtak, amelyek online kínálják ezeket. Egy helyi beszerzési weboldal közel 100 üzletet sorolt fel, amelyek szintén azt állították, hogy árulják a chipeket.
Leslie Zhou, egy piaci eladó szerint a chipeket nem nehéz beszerezni. Rendszeresen három-négy beszállítótól hoz be tiltott chipeket, és régi vásárlóknak ad el. "A sencseni piacot nem lehet korlátozni" - mondta. Ipari szakértők szerint az ár magas volt, de a nemzetközi árakon belül - nagyjából 380 000 dollár egy nyolc H100-at tartalmazó szerver. (Az elektronikai termékek hamisítása széles körben elterjedt Kínában, de ipari szakértők szerint ez az Nvidia chipek esetében kereskedelmi méretekben nagyon valószínűtlen lenne, tekintettel azok összetettségére.) Az Nvidia chipjeit Tajvanon gyártják, majd más gyártóknak és forgalmazóknak küldik. Ipari szakértők szerint valószínűleg Kínába irányítottak belőlük szingapúri, vietnami és más olyan országok vállalkozásai, ahol nem számít illegálisnak az export.
Tim Fist, a Center for a New American Security vezető adjunktusa szerint a csempészet mérsékelt szintje mellett a tiltások lassítják a kereskedelmi fejlesztéseket Kínában, de valószínűleg nem akadályozzák a célzottabb katonai kutatásokat. A C4ADS által megvizsgált kínai beszerzési nyilvántartásokból kiderült, hogy legalább 550 szancikonált Nvidia chipet adtak el államhoz kötődő kutatóintézeteknek, köztük kettőt az entitások listáján szereplő intézményeknek. (Ez a szám szinte biztosan alulbecsült, mivel kevés szerződésben határozták meg a megvásárolt chipek típusát). Vietnamból Pekingbe olyan szervereket szállítottak, amelyeken tiltott chipek voltak feltüntetve. Más esetekben a vállalatok félrecímkézték a szállítmányokat, hogy elrejtsék azokat. Wang Qiang - egy dél-kínai logisztikai vállalat alkalmazottja, aki A100-asokat küldött Hongkongból a szárazföldre - azt mondta, hogy a szállítmányokat nem követik nyomon, mivel Hongkong még mindig szabadkereskedelmi kikötő. Azt tanácsolta az ügyfeleknek, hogy a betiltott chipeket teaként vagy játékként címkézzék fel.
Hogy pontosan mennyi chip kerül Kínába, az fontos kérdés, mert az MI-hez szükséges chipek száma magas és gyorsan növekszik. Egyes becslések szerint a GPT-4 mesterséges intelligencia nyelvi modellt 25 000 Nvidia A100-as chipen képezték ki. Az amerikai tisztviselők azt mondják, nem számítanak arra, hogy mindent el fognak kapni, de a cél az, hogy visszatartsák Kínát annyi ideig, hogy az Egyesült Államok előnyt szerezzen.