SG.hu·
Kína tárt karokkal várja a külföldi MI-kutatókat, mégsem érkeznek
Kína fellendülő mesterségesintelligencia-ágazata jó okot adott a helyi kutatóknak arra, hogy az országban maradjanak, de a kormány erőfeszítései ellenére egyelőre nem sikerül külföldi tudósokat az országba csábítani.
Miközben az Egyesült Államok és Kína az MI terén fennálló fölényért verseng, a Trump-kormányzat megnehezítette a vállalatok számára a külföldi kutatók alkalmazását, Kína viszont nemzeti prioritássá tette a világ legjobb tudósainak toborzását. Az elmúlt két évben Kína szélesre tárta kapuit a nemzetközi kutatók előtt, bevezetett egy tudósok számára létrehozott vízumot, és jövedelmező kutatási támogatásokat kínált. Mindezen erőfeszítések ellenére a külföldiek nem érkeznek.
Kína törekvései szempontjából még rosszabb hír, hogy egy új, a globális MI-kutatásról szóló tanulmány szerint az Egyesült Államokban dolgozó kínai tudósok száma nem csökkent, hanem nőtt. A tanulmány szerint 2025-ben minden 30, mesterséges intelligenciával foglalkozó, az Egyesült Államokban dolgozó kínai kutatóra mindössze egy olyan jutott Kínában, aki az ellenkező irányba tette meg az utat. A tanulmányt a Carnegie Endowment for International Peace nevű agytröszt készítette. „Az Egyesült Államok és Kína közötti feszültségek ellenére az Egyesült Államokban dolgozó, kínai származású kutatók száma valójában négy százalékponttal nőtt, nem pedig csökkent” a három évvel korábbi adatokhoz képest - mondta Damien Ma, a tanulmány vezetője.
A tanulmány a tudósok világszerte zajló áramlását úgy állapította meg, hogy megvizsgálta a NeurIPS tavalyi konferenciáján elfogadott kutatási tanulmányokat. A NeurIPS egy gépi tanulással és számítási idegtudománnyal foglalkozó tudományos konferencia. Ma és csapata azt elemezte, hogy a tanulmányok szerzői hol jártak egyetemre, hol szereztek felsőfokú végzettséget, és végül hol helyezkedtek el. Az eredmények megerősítik azt a széles körben elterjedt vélekedést, miszerint az Egyesült Államok és Kína az a két hely, ahol a legtöbb élvonalbeli MI-kutatás készül. Miközben a tanulmány szerint Kína nem tud külföldi kutatókat toborozni, az ország jelentős sikereket ér el a helyi tehetségek megtartásában. Ezek olyan emberek, akik a hazai oktatási rendszeren keresztül jutottak előre, és egyre inkább úgy döntenek, hogy nem keresnek munkát külföldön. Az Egyesült Államok ezzel szemben úgy őrzi vezető szerepét, hogy külföldi kutatókat alkalmaz, akik közül sokan korábban Kínából, Indiából, Dél-Koreából és más országokból vándoroltak ki.
A Carnegie tanulmánya azokat a kutatókat veszi számba, akik egyik országból egy másikba költöztek, de nem jelzi, hogy egy kutató mikor költözött el. Az egyik magyarázat arra, hogy az Amerikában dolgozó kínai tudósok száma továbbra is magas, az lehet, hogy még azelőtt érkeztek, hogy a Trump-kormányzat tavaly korlátozásokat vezetett volna be a vízumok megszerzésére, és csökkentette volna a kutatási támogatásokat. „Van egy késleltetési hatás - a tanulmányban szereplő kutatók többsége évekkel ezelőtt hozta meg a döntését arról, hogy itt tanul vagy dolgozik” - mondta Yingyi Ma, a Syracuse University szociológiaprofesszora, aki az Egyesült Államokban tanuló ázsiai diákokat kutatja. „Az Egyesült Államok számára az a veszély, hogy vonzereje lassan erodálódik a tehetségek bevonzásában, és ez évtizedeken keresztül halmozódik. Mire a hatás megjelenik az adatokban, már nehéz visszafordítani.”
A kínai tudósokat és a világ más részeiről érkező kollégáikat éveken át az Egyesült Államok vonzotta, amely karrierlehetőségeket kínált a startupoknál, valamint bőséges akadémiai finanszírozást biztosított. Kína azonban az elmúlt években jelentős előrelépést ért el, és alternatívává vált az MI-kutatók számára. 2022-ben a NeurIPS-en tanulmányokat publikáló 30 legjobb intézmény közül mindössze hat székelt Kínában, 2025-ben azonban ez a szám 12-re emelkedett. A Peking University és a Tsinghua University, Kína két vezető felsőoktatási intézménye állt a lista élén, megelőzve olyan amerikai nagyágyúkat, mint az M.I.T., a Stanford és a Carnegie Mellon. A kínai kutatók tavaly a NeurIPS-en publikált szerzők 41 százalékát tették ki, megelőzve az amerikai kutatókat, akik 34 százalékot képviseltek.
Kínában ma már rengeteg munkahely áll az MI-kutatók rendelkezésére, köztük jól finanszírozott egyetemek, nagy technológiai vállalatok és startupok - mondta Kevin Xu, az MI-technológiákba befektető hedge fund, az Interconnected Capital alapítója. Ahogy az olyan kínai vállalatok, mint a DeepSeek és a Moonshot, újra és újra nevet szereznek maguknak a globális színtéren, egyre vonzóbbá válnak a kiemelkedő tehetségek számára is. „Az, hogy a DeepSeeknél való munkavégzés ugyanakkora szakmai presztízst és jövőbeli sikert biztosít, mint az OpenAI-nál dolgozni, egészen más helyzet, mint amit öt évvel ezelőtt láttunk, amikor a választás a Google és a Tencent közötti munkavállalás között volt” - mondta Xu.
A kínai vállalatok felemelkedése magyarázatot adhat arra, hogy a kínai MI-kutatók túlnyomó többsége miért dönt úgy, hogy az országban marad. Xu azonban hozzátette, hogy van egy másik oka is annak, hogy egyes kutatók Kínában maradnak: a kormány nem hajlandó elengedni őket. A kínai kormány idén megakadályozta, hogy a Manus két alapítója elhagyja az országot. A mesterségesintelligencia-startupot a Meta 2 milliárd dollárért készült felvásárolni. Azóta tovább szigorították a kínai MI-vállalkozók és kutatók, valamint házastársaik és gyermekeik külföldi utazásának lehetőségeit.
Miközben Kínának nehézséget okoz a külföldi tehetségek toborzása, bizonyos eredményeket elért abban a törekvésében, hogy külföldön dolgozó kínai kutatókat és vezetőket ösztönözzön a hazatérésre. A kínai technológiai óriás, a Tencent tavaly Yao Shunyut, az OpenAI korábbi kutatóját nevezte ki vezető MI-kutatójává. A lépést az egyik legjelentősebb példának tekintették arra, hogy egy MI-kutató visszatér Kínába, miután korábban Nyugaton tanult és dolgozott.
Kína új vízum- és támogatási ajánlatai ellenére a Szilícium-völgy továbbra is vonzóbb ajánlatokat és befektetési lehetőségeket kínál az amerikai kutatók számára, mint Kína. Emellett mindig kihívást jelent egy olyan országba költözni, ahol kevés a bevándorló, és más nyelvet beszélnek. „Mindenki más számára, aki kulturálisan vagy digitálisan a fallal körülvett kerten kívül van, még mindig nagyon nehéz bejutni” - mondta Xu.
Miközben az Egyesült Államok és Kína az MI terén fennálló fölényért verseng, a Trump-kormányzat megnehezítette a vállalatok számára a külföldi kutatók alkalmazását, Kína viszont nemzeti prioritássá tette a világ legjobb tudósainak toborzását. Az elmúlt két évben Kína szélesre tárta kapuit a nemzetközi kutatók előtt, bevezetett egy tudósok számára létrehozott vízumot, és jövedelmező kutatási támogatásokat kínált. Mindezen erőfeszítések ellenére a külföldiek nem érkeznek.
Kína törekvései szempontjából még rosszabb hír, hogy egy új, a globális MI-kutatásról szóló tanulmány szerint az Egyesült Államokban dolgozó kínai tudósok száma nem csökkent, hanem nőtt. A tanulmány szerint 2025-ben minden 30, mesterséges intelligenciával foglalkozó, az Egyesült Államokban dolgozó kínai kutatóra mindössze egy olyan jutott Kínában, aki az ellenkező irányba tette meg az utat. A tanulmányt a Carnegie Endowment for International Peace nevű agytröszt készítette. „Az Egyesült Államok és Kína közötti feszültségek ellenére az Egyesült Államokban dolgozó, kínai származású kutatók száma valójában négy százalékponttal nőtt, nem pedig csökkent” a három évvel korábbi adatokhoz képest - mondta Damien Ma, a tanulmány vezetője.
A tanulmány a tudósok világszerte zajló áramlását úgy állapította meg, hogy megvizsgálta a NeurIPS tavalyi konferenciáján elfogadott kutatási tanulmányokat. A NeurIPS egy gépi tanulással és számítási idegtudománnyal foglalkozó tudományos konferencia. Ma és csapata azt elemezte, hogy a tanulmányok szerzői hol jártak egyetemre, hol szereztek felsőfokú végzettséget, és végül hol helyezkedtek el. Az eredmények megerősítik azt a széles körben elterjedt vélekedést, miszerint az Egyesült Államok és Kína az a két hely, ahol a legtöbb élvonalbeli MI-kutatás készül. Miközben a tanulmány szerint Kína nem tud külföldi kutatókat toborozni, az ország jelentős sikereket ér el a helyi tehetségek megtartásában. Ezek olyan emberek, akik a hazai oktatási rendszeren keresztül jutottak előre, és egyre inkább úgy döntenek, hogy nem keresnek munkát külföldön. Az Egyesült Államok ezzel szemben úgy őrzi vezető szerepét, hogy külföldi kutatókat alkalmaz, akik közül sokan korábban Kínából, Indiából, Dél-Koreából és más országokból vándoroltak ki.
A Carnegie tanulmánya azokat a kutatókat veszi számba, akik egyik országból egy másikba költöztek, de nem jelzi, hogy egy kutató mikor költözött el. Az egyik magyarázat arra, hogy az Amerikában dolgozó kínai tudósok száma továbbra is magas, az lehet, hogy még azelőtt érkeztek, hogy a Trump-kormányzat tavaly korlátozásokat vezetett volna be a vízumok megszerzésére, és csökkentette volna a kutatási támogatásokat. „Van egy késleltetési hatás - a tanulmányban szereplő kutatók többsége évekkel ezelőtt hozta meg a döntését arról, hogy itt tanul vagy dolgozik” - mondta Yingyi Ma, a Syracuse University szociológiaprofesszora, aki az Egyesült Államokban tanuló ázsiai diákokat kutatja. „Az Egyesült Államok számára az a veszély, hogy vonzereje lassan erodálódik a tehetségek bevonzásában, és ez évtizedeken keresztül halmozódik. Mire a hatás megjelenik az adatokban, már nehéz visszafordítani.”
A kínai tudósokat és a világ más részeiről érkező kollégáikat éveken át az Egyesült Államok vonzotta, amely karrierlehetőségeket kínált a startupoknál, valamint bőséges akadémiai finanszírozást biztosított. Kína azonban az elmúlt években jelentős előrelépést ért el, és alternatívává vált az MI-kutatók számára. 2022-ben a NeurIPS-en tanulmányokat publikáló 30 legjobb intézmény közül mindössze hat székelt Kínában, 2025-ben azonban ez a szám 12-re emelkedett. A Peking University és a Tsinghua University, Kína két vezető felsőoktatási intézménye állt a lista élén, megelőzve olyan amerikai nagyágyúkat, mint az M.I.T., a Stanford és a Carnegie Mellon. A kínai kutatók tavaly a NeurIPS-en publikált szerzők 41 százalékát tették ki, megelőzve az amerikai kutatókat, akik 34 százalékot képviseltek.
Kínában ma már rengeteg munkahely áll az MI-kutatók rendelkezésére, köztük jól finanszírozott egyetemek, nagy technológiai vállalatok és startupok - mondta Kevin Xu, az MI-technológiákba befektető hedge fund, az Interconnected Capital alapítója. Ahogy az olyan kínai vállalatok, mint a DeepSeek és a Moonshot, újra és újra nevet szereznek maguknak a globális színtéren, egyre vonzóbbá válnak a kiemelkedő tehetségek számára is. „Az, hogy a DeepSeeknél való munkavégzés ugyanakkora szakmai presztízst és jövőbeli sikert biztosít, mint az OpenAI-nál dolgozni, egészen más helyzet, mint amit öt évvel ezelőtt láttunk, amikor a választás a Google és a Tencent közötti munkavállalás között volt” - mondta Xu.
A kínai vállalatok felemelkedése magyarázatot adhat arra, hogy a kínai MI-kutatók túlnyomó többsége miért dönt úgy, hogy az országban marad. Xu azonban hozzátette, hogy van egy másik oka is annak, hogy egyes kutatók Kínában maradnak: a kormány nem hajlandó elengedni őket. A kínai kormány idén megakadályozta, hogy a Manus két alapítója elhagyja az országot. A mesterségesintelligencia-startupot a Meta 2 milliárd dollárért készült felvásárolni. Azóta tovább szigorították a kínai MI-vállalkozók és kutatók, valamint házastársaik és gyermekeik külföldi utazásának lehetőségeit.
Miközben Kínának nehézséget okoz a külföldi tehetségek toborzása, bizonyos eredményeket elért abban a törekvésében, hogy külföldön dolgozó kínai kutatókat és vezetőket ösztönözzön a hazatérésre. A kínai technológiai óriás, a Tencent tavaly Yao Shunyut, az OpenAI korábbi kutatóját nevezte ki vezető MI-kutatójává. A lépést az egyik legjelentősebb példának tekintették arra, hogy egy MI-kutató visszatér Kínába, miután korábban Nyugaton tanult és dolgozott.
Kína új vízum- és támogatási ajánlatai ellenére a Szilícium-völgy továbbra is vonzóbb ajánlatokat és befektetési lehetőségeket kínál az amerikai kutatók számára, mint Kína. Emellett mindig kihívást jelent egy olyan országba költözni, ahol kevés a bevándorló, és más nyelvet beszélnek. „Mindenki más számára, aki kulturálisan vagy digitálisan a fallal körülvett kerten kívül van, még mindig nagyon nehéz bejutni” - mondta Xu.