SG.hu·
Kínai adatközpontokban dolgoznak a játékosoknak szánt Nvidia chipek
Az ország technológiai óriásvállalatai hogy kielégítsék a számítási kapacitás iránti ugrásszerűen növekvő igényt olyan termékeket vásárolnak fel, amelyeket egyáltalán nem a fejlett MI-rendszerek működtetésére terveztek.
A kínai technológiai vállalatok idén több mint egymillió játékosoknak és munkaállomásokba szánt Nvidia chipet vásároltak. Ezekre azért van szükségük, mert az ország nem tudja kielégíteni a számítási kapacitás iránti rohamosan növekvő keresletet. Az iparág több bennfentes szereplője által feltárt felvásárlási hullám, amely a hazai chipellátás hiányának közepette bontakozott ki, azt mutatja, hogy az amerikai chipgyártó továbbra is jelentős szerepet játszik Kínában. Az Nvidia meghatározó szerepe annak ellenére fennmaradt, hogy Washington négy évvel ezelőtt korlátozta a fejlett MI-processzorok Kínába irányuló értékesítését, Peking pedig két évvel ezelőtt arra utasította a technológiai vállalatokat, hogy csökkentsék az Nvidiától való függőségüket.
Kína az MI fejlesztését nemzeti stratégiai prioritássá tette, és idén több mint a kétszeresére növelte a hazai MI-chipek gyártását. Ebben olyan vállalatok járnak az élen, mint a Huawei, az Alibaba, a Baidu és a Cambricon. A kereslet azonban még ennél is gyorsabban növekszik, mivel az ország legnagyobb technológiai vállalatcsoportjai dollármilliárdokat fordítanak MI-modellekre, számítási infrastruktúrára és adatközpontokra. Az iparági bennfentesek szerint a hazai kínálat idén akár a 3,5 millió MI-chipet is elérheti, beleértve a külföldön gyártott mintegy egymillió darabot is. A teljes keresletet ugyanakkor jóval több mint 5 millió darabra becsülik.
A hiány egyike azoknak a nehézségeknek, amelyek Kína azon törekvése nyomán jelentkeznek, hogy a világ egyik legnagyobb és leggyorsabban kiépülő MI-infrastruktúráját hozza létre, miközben Peking versenyt fut az idővel, hogy olyan hazai alternatívákat teremtsen, amelyekkel felveheti a versenyt az Egyesült Államokkal. „Úgy véljük, hogy Kína MI-számítási kapacitásának bővítését eddig kevésbé a kereslet, mint inkább a csúcskategóriás számítási kapacitás elérhetősége korlátozta” - mondta Gary Yu, a Morgan Stanley Hongkongban dolgozó elemzője.
A hiány áthidalása érdekében a kínai technológiai vállalatcsoportok olyan Nvidia-processzorokhoz fordultak, amelyeket játékra és munkaállomásokba szántak. Ezek megfelelnek az amerikai exportellenőrzési szabályoknak, ugyanakkor bizonyos MI-feladatok elvégzésére is át lehet alakítani a felhasználásukat. A szóban forgó chipek közé főként az RTX Pro 6000D, az RTX Pro 5000 és az RTX 5090 tartozik. A legtöbb területen gyengébb teljesítményt nyújtanak, mint a vezető kínai MI-chipek, például a Huawei csúcskategóriás Ascend 910C processzora. Ugyanakkor elég fejlettek ahhoz, hogy egyszerűbb MI-feladatokhoz felhasználhatók legyenek, például a következtetési folyamat előfeltöltési szakaszában. Ebben a fázisban a gépek beolvassák a felhasználó utasítását, mielőtt dekódolnák azt, majd megadnák a választ.
Az Nvidia a következőt közölte: „A kínai munkaállomás-chipek és -kártyák hazai gyártói 2022 óta példátlan növekedést tapasztaltak. Az amerikai vállalatok mozgásterét továbbra is két tényező együttesen korlátozza: az elavult amerikai exportellenőrzési szabályok, amelyek hatálya a közel fél évtizede megjelent játéktermékekre is kiterjed, valamint Kína saját korlátozásai az amerikai termékek behozatalára.” Az Nvidia munkaállomásokba szánt chipjei iránti kereslet egyik oka a vállalat CUDA nevű szoftverrendszere. Ezt a legtöbb kínai technológiai vállalat használta, mielőtt a hazai alternatívák, például a Huawei Cann rendszere felé terelték volna őket. Utóbbit nem tartják olyan könnyen használhatónak.
A DeepSeek szorosan együttműködik a Huaweijel a hardver és a szoftver fejlesztése érdekében. A Huawei eközben MI-eszközöket is felhasznált annak felgyorsítására, hogy a programozási nyelvet a CUDA-ról a Cann rendszerére állítsák át. „Bár egyetlen vezető kínai nagy modell előtanítása sem történt még a Huawei technológiai rendszerén, az eddig elért fejlődés fényében ez elkerülhetetlenné vált” - mondta egy állami hátterű felhőszolgáltató vezetője. A hiány súlyosbodott, mivel a kínai vállalatok gyors ütemben növelik az általuk felhasznált számítási kapacitást. Az Alibaba, a ByteDance és a Tencent egyaránt jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy idén fejlett modelleket és MI-ügynökökre épülő eszközöket vezessen be. Ez a tokenek iránti kereslet robbanásszerű növekedéséhez vezetett. (A tokenek az MI-modellek által feldolgozott és előállított adatok alapvető egységei, egy token kb. egy szótag.)
E három kínai technológiai vállalatcsoport együttes tőkekiadása idén több mint a kétszeresére, mintegy 700 milliárd jüanra, azaz 104 milliárd dollárra emelkedhet. Eközben a Morgan Stanley elemzői arra számítanak, hogy Kína teljes, számítási kapacitásra fordított kiadása idén eléri a 193 milliárd dollárt, ami az Egyesült Államok hasonló célú kiadásainak mintegy 21 százaléka. „Az iparágban egyetértés van abban, hogy az MI-számítási kapacitás jelenlegi hiánya legalább 2030-ig nem fog megszűnni” - mondta Eddie Wu, az Alibaba vezérigazgatója a vállalat augusztusi eredménybeszámolóját követő konferenciahíváson.
Kína hazai chipgyártói reagálnak a helyzetre. A Huawei várhatóan eléri azt a célját, hogy idén 1,6 millió MI-chipet gyártson, míg az Alibaba és a Baidu chipgyártó részlegei együttesen mintegy egymillió darabot állítanak majd elő. Az iparági terveket ismerő források szerint a Cambricon várhatóan 300 ezer chipet gyárt. Az Alibaba a múlt hónapban bemutatta a Zhenwu V900-at, amelyről a vállalat azt állítja, hogy a legfejlettebb hazai MI-processzor. A Huawei eközben szuperszámítógépes klasztereket épít, és a tervek szerint jövő év első negyedévében mutatja be első, MI-modellek betanítására szolgáló chipjét, az Ascend 960DT-t.
A kínai chipgyártók azzal is megpróbálják ellensúlyozni az egyes chipek gyengébb teljesítményét a globális piacvezetőkhöz képest, hogy fejlett hálózati technológiával nagyszámú processzort kapcsolnak össze. A Huaweinek olyan ütemterve van, amelynek végső célja akár egymillió, egymással összekapcsolt chipből álló adatközpontok létrehozása. A saját MI-chipek tervezésével viszonylag későn foglalkozni kezdő ByteDance szintén arra számít, hogy az év végéig tesztelheti fejlett chipjeinek első mintapéldányait. A vállalat 2027-ben szeretné megkezdeni a chipek tömeggyártását.
Még a kínai kínálat gyors bővülése sem tud lépést tartani a kereslet növekedésével, noha a termelés felfuttatásában a Semiconductor Manufacturing International Corporation, azaz az SMIC vezette félvezetőgyárak is szerepet játszanak. Kína legfejlettebb MI-modelleket fejlesztő laboratóriumai tovább fokozzák a nyomást, sok tőkét vontak be, és egyre többet költenek saját számítási infrastruktúrájukra. A DeepSeek és a Zhipu egyaránt saját adatközpontokat épített, amelyekben legalább 100 ezer Huawei-chipet használnak. A DeepSeek közel áll a második finanszírozási körének lezárásához, amely több mint 100 milliárd jüannal, azaz 15 milliárd dollárral növelné a vállalat idei teljes finanszírozási keretét. A hongkongi tőzsdén jegyzett Zhipu részvények és átváltható kötvények értékesítésével összesen 9 milliárd dollárt vont be. A Moonshot és a MiniMax egyelőre nem véglegesítette a saját infrastruktúra kiépítésére vonatkozó terveit. Ezek a vállalatok jelentős mennyiségű számítási kapacitást bérelnek különböző szolgáltatóktól, belföldön és külföldön egyaránt.
Az egyensúlytalanság jövőre várhatóan még jelentősebbé válik. A hazai chipgyártás előrejelzések szerint ismét növekedni fog, a kereslet azonban több mint a kétszeresére emelkedhet, és meghaladhatja a 10 millió darabot, ami jelentős kínálati hiányt eredményezne. A kínai technológiai vállalatok egyre gyakrabban külföldön is számítási kapacitást keresnek, hogy hozzájussanak ahhoz, amit belföldön nem tudnak beszerezni. A Tencent az Oracle-lel kötött megállapodást 100 ezer GPU bérléséről különböző délkelet-ázsiai adatközpontokban. A ByteDance és az Alibaba hasonló, nagy volumenű, hosszú távú bérleti megállapodásokat igyekszik kötni annak érdekében, hogy kielégítse az MI iránti, jelenleg még fedezetlen keresletét.
E külföldi adatközpontok többségét az Nvidia legfejlettebb chipjeivel, például a B300-zal szerelik fel. Ezek a processzorok lehetővé teszik, hogy a kínai vállalatok külföldi infrastruktúra segítségével pótolják a belföldön rendelkezésre álló fejlett számítási kapacitás hiányát az MI-modellek betanításakor, amíg a kínai chipek tovább nem fejlődnek annyira, hogy maguk is alkalmasak legyenek ezekre a feladatokra. A kereslet és a hazai kínálat közötti egyre nagyobb különbség nemcsak a kínai technológiai vállalatok számára jelent kihívást, amelyek megpróbálnak felzárkózni amerikai versenytársaikhoz, hanem Peking számára is, amely önellátó MI-iparágat kíván kiépíteni.
A helyzet ugyanakkor lehetőséget teremt az Nvidia vezette amerikai chipgyártók számára is. Ezek a vállalatok igyekeznek megőrizni kínai piaci pozíciójukat annak ellenére, hogy az exportkorlátozások szűkítik az ott értékesíthető termékek körét. Az Nvidia egy új munkaállomás-processzor, az RTX Pro 5500 bevezetésére készül, amely felülmúlná a vállalat jelenlegi, Kínában kínált termékeinek teljesítményét, így jobb választást jelentene az alapvető MI-feladatokhoz. A kínai vállalatok már összesen több mint kétmillió darabra jeleztek előzetes megrendelési igényt az új Nvidia-munkaállomás-termékére, amelynek szállítása legkorábban az idei év végén kezdődhet meg.
Ha nem vezetnek be újabb korlátozásokat, az RTX 5500 tovább növelheti az Nvidia kínai piaci részesedését, amely az amerikai exportkorlátozások bevezetése előtt meghaladta a 90 százalékot. „A szabályozó hatóságok egyeztetnek a technológiai vállalatokkal annak kiderítésére, hogy valóban szükségük van-e az Nvidia RTX 5500-ra a keresletük kielégítésére” - mondta egy vezető kínai technológiai vállalat egyik vezető tisztségviselője. „Az őszinte válasz az lesz, hogy igen.”
A kínai technológiai vállalatok idén több mint egymillió játékosoknak és munkaállomásokba szánt Nvidia chipet vásároltak. Ezekre azért van szükségük, mert az ország nem tudja kielégíteni a számítási kapacitás iránti rohamosan növekvő keresletet. Az iparág több bennfentes szereplője által feltárt felvásárlási hullám, amely a hazai chipellátás hiányának közepette bontakozott ki, azt mutatja, hogy az amerikai chipgyártó továbbra is jelentős szerepet játszik Kínában. Az Nvidia meghatározó szerepe annak ellenére fennmaradt, hogy Washington négy évvel ezelőtt korlátozta a fejlett MI-processzorok Kínába irányuló értékesítését, Peking pedig két évvel ezelőtt arra utasította a technológiai vállalatokat, hogy csökkentsék az Nvidiától való függőségüket.
Kína az MI fejlesztését nemzeti stratégiai prioritássá tette, és idén több mint a kétszeresére növelte a hazai MI-chipek gyártását. Ebben olyan vállalatok járnak az élen, mint a Huawei, az Alibaba, a Baidu és a Cambricon. A kereslet azonban még ennél is gyorsabban növekszik, mivel az ország legnagyobb technológiai vállalatcsoportjai dollármilliárdokat fordítanak MI-modellekre, számítási infrastruktúrára és adatközpontokra. Az iparági bennfentesek szerint a hazai kínálat idén akár a 3,5 millió MI-chipet is elérheti, beleértve a külföldön gyártott mintegy egymillió darabot is. A teljes keresletet ugyanakkor jóval több mint 5 millió darabra becsülik.
A hiány egyike azoknak a nehézségeknek, amelyek Kína azon törekvése nyomán jelentkeznek, hogy a világ egyik legnagyobb és leggyorsabban kiépülő MI-infrastruktúráját hozza létre, miközben Peking versenyt fut az idővel, hogy olyan hazai alternatívákat teremtsen, amelyekkel felveheti a versenyt az Egyesült Államokkal. „Úgy véljük, hogy Kína MI-számítási kapacitásának bővítését eddig kevésbé a kereslet, mint inkább a csúcskategóriás számítási kapacitás elérhetősége korlátozta” - mondta Gary Yu, a Morgan Stanley Hongkongban dolgozó elemzője.
A hiány áthidalása érdekében a kínai technológiai vállalatcsoportok olyan Nvidia-processzorokhoz fordultak, amelyeket játékra és munkaállomásokba szántak. Ezek megfelelnek az amerikai exportellenőrzési szabályoknak, ugyanakkor bizonyos MI-feladatok elvégzésére is át lehet alakítani a felhasználásukat. A szóban forgó chipek közé főként az RTX Pro 6000D, az RTX Pro 5000 és az RTX 5090 tartozik. A legtöbb területen gyengébb teljesítményt nyújtanak, mint a vezető kínai MI-chipek, például a Huawei csúcskategóriás Ascend 910C processzora. Ugyanakkor elég fejlettek ahhoz, hogy egyszerűbb MI-feladatokhoz felhasználhatók legyenek, például a következtetési folyamat előfeltöltési szakaszában. Ebben a fázisban a gépek beolvassák a felhasználó utasítását, mielőtt dekódolnák azt, majd megadnák a választ.
Az Nvidia a következőt közölte: „A kínai munkaállomás-chipek és -kártyák hazai gyártói 2022 óta példátlan növekedést tapasztaltak. Az amerikai vállalatok mozgásterét továbbra is két tényező együttesen korlátozza: az elavult amerikai exportellenőrzési szabályok, amelyek hatálya a közel fél évtizede megjelent játéktermékekre is kiterjed, valamint Kína saját korlátozásai az amerikai termékek behozatalára.” Az Nvidia munkaállomásokba szánt chipjei iránti kereslet egyik oka a vállalat CUDA nevű szoftverrendszere. Ezt a legtöbb kínai technológiai vállalat használta, mielőtt a hazai alternatívák, például a Huawei Cann rendszere felé terelték volna őket. Utóbbit nem tartják olyan könnyen használhatónak.
A DeepSeek szorosan együttműködik a Huaweijel a hardver és a szoftver fejlesztése érdekében. A Huawei eközben MI-eszközöket is felhasznált annak felgyorsítására, hogy a programozási nyelvet a CUDA-ról a Cann rendszerére állítsák át. „Bár egyetlen vezető kínai nagy modell előtanítása sem történt még a Huawei technológiai rendszerén, az eddig elért fejlődés fényében ez elkerülhetetlenné vált” - mondta egy állami hátterű felhőszolgáltató vezetője. A hiány súlyosbodott, mivel a kínai vállalatok gyors ütemben növelik az általuk felhasznált számítási kapacitást. Az Alibaba, a ByteDance és a Tencent egyaránt jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy idén fejlett modelleket és MI-ügynökökre épülő eszközöket vezessen be. Ez a tokenek iránti kereslet robbanásszerű növekedéséhez vezetett. (A tokenek az MI-modellek által feldolgozott és előállított adatok alapvető egységei, egy token kb. egy szótag.)
E három kínai technológiai vállalatcsoport együttes tőkekiadása idén több mint a kétszeresére, mintegy 700 milliárd jüanra, azaz 104 milliárd dollárra emelkedhet. Eközben a Morgan Stanley elemzői arra számítanak, hogy Kína teljes, számítási kapacitásra fordított kiadása idén eléri a 193 milliárd dollárt, ami az Egyesült Államok hasonló célú kiadásainak mintegy 21 százaléka. „Az iparágban egyetértés van abban, hogy az MI-számítási kapacitás jelenlegi hiánya legalább 2030-ig nem fog megszűnni” - mondta Eddie Wu, az Alibaba vezérigazgatója a vállalat augusztusi eredménybeszámolóját követő konferenciahíváson.
Kína hazai chipgyártói reagálnak a helyzetre. A Huawei várhatóan eléri azt a célját, hogy idén 1,6 millió MI-chipet gyártson, míg az Alibaba és a Baidu chipgyártó részlegei együttesen mintegy egymillió darabot állítanak majd elő. Az iparági terveket ismerő források szerint a Cambricon várhatóan 300 ezer chipet gyárt. Az Alibaba a múlt hónapban bemutatta a Zhenwu V900-at, amelyről a vállalat azt állítja, hogy a legfejlettebb hazai MI-processzor. A Huawei eközben szuperszámítógépes klasztereket épít, és a tervek szerint jövő év első negyedévében mutatja be első, MI-modellek betanítására szolgáló chipjét, az Ascend 960DT-t.
A kínai chipgyártók azzal is megpróbálják ellensúlyozni az egyes chipek gyengébb teljesítményét a globális piacvezetőkhöz képest, hogy fejlett hálózati technológiával nagyszámú processzort kapcsolnak össze. A Huaweinek olyan ütemterve van, amelynek végső célja akár egymillió, egymással összekapcsolt chipből álló adatközpontok létrehozása. A saját MI-chipek tervezésével viszonylag későn foglalkozni kezdő ByteDance szintén arra számít, hogy az év végéig tesztelheti fejlett chipjeinek első mintapéldányait. A vállalat 2027-ben szeretné megkezdeni a chipek tömeggyártását.
Még a kínai kínálat gyors bővülése sem tud lépést tartani a kereslet növekedésével, noha a termelés felfuttatásában a Semiconductor Manufacturing International Corporation, azaz az SMIC vezette félvezetőgyárak is szerepet játszanak. Kína legfejlettebb MI-modelleket fejlesztő laboratóriumai tovább fokozzák a nyomást, sok tőkét vontak be, és egyre többet költenek saját számítási infrastruktúrájukra. A DeepSeek és a Zhipu egyaránt saját adatközpontokat épített, amelyekben legalább 100 ezer Huawei-chipet használnak. A DeepSeek közel áll a második finanszírozási körének lezárásához, amely több mint 100 milliárd jüannal, azaz 15 milliárd dollárral növelné a vállalat idei teljes finanszírozási keretét. A hongkongi tőzsdén jegyzett Zhipu részvények és átváltható kötvények értékesítésével összesen 9 milliárd dollárt vont be. A Moonshot és a MiniMax egyelőre nem véglegesítette a saját infrastruktúra kiépítésére vonatkozó terveit. Ezek a vállalatok jelentős mennyiségű számítási kapacitást bérelnek különböző szolgáltatóktól, belföldön és külföldön egyaránt.
Az egyensúlytalanság jövőre várhatóan még jelentősebbé válik. A hazai chipgyártás előrejelzések szerint ismét növekedni fog, a kereslet azonban több mint a kétszeresére emelkedhet, és meghaladhatja a 10 millió darabot, ami jelentős kínálati hiányt eredményezne. A kínai technológiai vállalatok egyre gyakrabban külföldön is számítási kapacitást keresnek, hogy hozzájussanak ahhoz, amit belföldön nem tudnak beszerezni. A Tencent az Oracle-lel kötött megállapodást 100 ezer GPU bérléséről különböző délkelet-ázsiai adatközpontokban. A ByteDance és az Alibaba hasonló, nagy volumenű, hosszú távú bérleti megállapodásokat igyekszik kötni annak érdekében, hogy kielégítse az MI iránti, jelenleg még fedezetlen keresletét.
E külföldi adatközpontok többségét az Nvidia legfejlettebb chipjeivel, például a B300-zal szerelik fel. Ezek a processzorok lehetővé teszik, hogy a kínai vállalatok külföldi infrastruktúra segítségével pótolják a belföldön rendelkezésre álló fejlett számítási kapacitás hiányát az MI-modellek betanításakor, amíg a kínai chipek tovább nem fejlődnek annyira, hogy maguk is alkalmasak legyenek ezekre a feladatokra. A kereslet és a hazai kínálat közötti egyre nagyobb különbség nemcsak a kínai technológiai vállalatok számára jelent kihívást, amelyek megpróbálnak felzárkózni amerikai versenytársaikhoz, hanem Peking számára is, amely önellátó MI-iparágat kíván kiépíteni.
A helyzet ugyanakkor lehetőséget teremt az Nvidia vezette amerikai chipgyártók számára is. Ezek a vállalatok igyekeznek megőrizni kínai piaci pozíciójukat annak ellenére, hogy az exportkorlátozások szűkítik az ott értékesíthető termékek körét. Az Nvidia egy új munkaállomás-processzor, az RTX Pro 5500 bevezetésére készül, amely felülmúlná a vállalat jelenlegi, Kínában kínált termékeinek teljesítményét, így jobb választást jelentene az alapvető MI-feladatokhoz. A kínai vállalatok már összesen több mint kétmillió darabra jeleztek előzetes megrendelési igényt az új Nvidia-munkaállomás-termékére, amelynek szállítása legkorábban az idei év végén kezdődhet meg.
Ha nem vezetnek be újabb korlátozásokat, az RTX 5500 tovább növelheti az Nvidia kínai piaci részesedését, amely az amerikai exportkorlátozások bevezetése előtt meghaladta a 90 százalékot. „A szabályozó hatóságok egyeztetnek a technológiai vállalatokkal annak kiderítésére, hogy valóban szükségük van-e az Nvidia RTX 5500-ra a keresletük kielégítésére” - mondta egy vezető kínai technológiai vállalat egyik vezető tisztségviselője. „Az őszinte válasz az lesz, hogy igen.”