SG.hu·
Olcsó energia és gyors építkezés segíti Kínát a globális MI-versenyben
Peking Belső-Mongólia bőséges energiaforrásaira, olcsó földterületeire és gyors építőipari kapacitására támaszkodva fejleszti a világ egyik legnagyobb számítástechnikai infrastruktúráját.
Kína gyors ütemben épít adatközpontokat az ország energiaforrásokban gazdag, belső területein. Peking arra törekszik, hogy a bőséges villamos energiát és az olcsó földterületeket előnnyé kovácsolja az MI fejlesztéséért folyó globális versenyben. Mindez hatalmas új számítástechnikai központok létrejöttét eredményezi, például a Belső-Mongóliában található Ulanqabban, ahol 89 adatközpont épül vagy szerepel a tervek között. Az MI-infrastruktúra kiépítése a világon az egyik leggyorsabb és legnagyobb léptékű fejlesztés.
Peking nemzeti stratégiai prioritásként határozta meg az MI fejlesztését, amelynek célja a gazdasági termelékenység növelése, a belföldi politikai befolyás megszilárdítása, valamint Kína globális befolyásának biztosítása azáltal, hogy a világ egyre nagyobb része válik függővé a kínai technológiától. Ugyan az ország nehezen tud elegendő fejlett chipet biztosítani a rohamosan növekvő MI-igény kielégítésére, de az adatközpontok felépítéséhez szükséges földterületben, villamos energiában és építőipari kapacitásokban jelentős az előnye. A SemiAnalysis chipiparra szakosodott kutatócég adatai szerint Kína már 24 gigawattnyi működő adatközponti számítási kapacitással rendelkezik. Ez több, mint Ázsia többi részének együttes kapacitása, ugyanakkor kevesebb mint fele az Egyesült Államokban rendelkezésre álló 56 GW-nak. További 50 GW kapacitás építése van folyamatban, vagy már bejelentették a megvalósítását.
A terjeszkedés egyik legszembetűnőbb példája Ulanqab, egy mezőgazdasági város, amely burgonyájáról és joghurtos nassolnivalóiról híres. A térség egyik adatközpont-üzemeltetőjének vezető tisztségviselője szerint a városban mintegy 15 GW számítási kapacitás megvalósítására vállaltak kötelezettséget, így ez a település Ázsia leggyorsabban növekvő technológiai központja. A város olyan előnyöket élvez, amelyek más piacokon egyre ritkábbak: bőséges szél- és szénalapú villamosenergia-termelés, olcsó földterületek, hideg éghajlat és a létesítmények gyors felépítésének lehetősége. Ez éles ellentétben áll az Egyesült Államokkal, ahol a villamos energia biztosítása és a hálózati csatlakozások kiépítése az adatközpontok fellendülésének egyik fő korlátjává vált.
A mérnökök még egy elhagyott középiskolát is adatközponttá alakítanak. Az üzemeltető ZData azután vette át az iskola területét, hogy az intézmény bezárt, mert a térségben csökkenő iskoláskorú népességgel párhuzamosan visszaesett a tanulók száma. Hamarosan számítástechnikai berendezéseket tartalmazó állványok sorai foglalják majd el az udvart, ahol a diákok korábban a tanórák közötti szünetekben töltötték az időt. Az építkezések léptéke a város külső területein mindenütt jól látható. Legalább egy tucat vállalat munkálatai zajlanak négy hatalmas adatközponti telephelyen, és egyes üzemeltetők több helyszínen is építkeznek. A szereplők között megtalálható az Alibaba és a Huawei, valamint olyan üzemeltetők is, mint a ZData és a VNET, amelyek létesítményeket építenek, majd számítási kapacitást adnak bérbe technológiai vállalatoknak.
A ByteDance vált a Kínában bérelhető számítástechnikai infrastruktúra iránti kereslet legnagyobb forrásává. A DeepSeek és a Z.ai MI-laboratóriumok szintén létesítményeket építenek Ulanqabban. Eric Xu, a Huawei váltakozó elnöki tisztségét betöltő vezetője, akinek vállalata három adatközponttal rendelkezik Ulanqabban, elmondta, hogy a technológiai óriás számos helyszínt mérlegelt, mielőtt a város mellett döntött. A választásban az olcsó villamos energia és a Pekinghez való közelség játszott főszerepet, hiszen a főváros nagysebességű vasúttal mindössze kétórányi útra van. „Azt gondoltam, hogy ez egy kisváros” - mondta Xu, aki augusztusban járt először Ulanqabban. „Meglepett a lépték. Nagyon más, mint amire számítottam.”
Belső-Mongólia az idei év júniusáig 117 GW beépített szélenergia-termelő kapacitással rendelkezett, ami Kínában a legnagyobb ilyen kapacitást jelenti, és csaknem négyszerese az Egyesült Királyság teljes szélenergia-termelő kapacitásának. A térség emellett nagyjából 130 GW fosszilis tüzelőanyagokra épülő energiatermelő kapacitással is rendelkezik, amelynek túlnyomó részét szénerőművek adják. David Fishman, a The Lantau Group tanácsadó cég energetikai elemzője szerint Belső-Mongóliában valószínűleg nagyobb a helyben rendelkezésre álló villamosenergia-felesleg, mint a világ bármely más közigazgatási régiójában. „Hatalmas mennyiségű villamos energia áll rendelkezésre, amelyet nagyon alacsony kapacitáskihasználtság mellett termelnek” - mondta. „Az adatközpontok segítenek elnyelni ezt a többletenergiát.”
Az ulanqabi adatközpontok jelenleg kilowattóránként mintegy 0,358 renminbit fizetnek a villamos energiáért. Ezzel szemben sok kínai városban az ipari villamos energia átlagára meghaladja a 0,60 renminbit kilowattóránként, Pekingben pedig körülbelül 0,80 renminbi. A térség hideg éghajlata szintén segít csökkenteni az MI-számítási klaszterek hatalmas hűtési igényét. Ulanqab éves átlaghőmérséklete körülbelül 4,3 Celsius-fok, a Pekingtől való viszonylagos közelség pedig lehetővé teszi, hogy a mérnökcsapatok gyorsan eljussanak a helyszínekre.
Belső-Mongólia további előnye, hogy a nagy számítási kapacitású projektek energiaellátásának módja szokatlanul rugalmasan alakítható. Kína nagy részét a State Grid országos villamosenergia-szolgáltató látja el, Belső-Mongólia nyugati részét azonban a függetlenül működtetett Mengxi villamosenergia-hálózat szolgálja ki. A hatóságok lehetővé tették, hogy egyes adatközponti projektek saját, közvetlenül a számítási klaszterekhez csatlakozó energiatermelő létesítményeket építsenek, így elkerülhetik azokat a hálózati korlátokat, amelyek az ország más részein nehezítik a fejlesztők dolgát. „Ha közvetlenül a létesítményekhez kapcsolódó erőműveket építenek, csökkenthetik a költségeket, és nem kell átviteli díjat fizetniük az állami hálózatnak” - mondta Edison Lee, a Jefferies kínai technológiai kutatásokért felelős vezetője.
A térség ugyanakkor nem mentes az erőforrás-korlátoktól. Belső-Mongólia vízkészletei nem bőségesek, és egy adatközponti vezető arra figyelmeztetett, hogy ez problémává válhat az iparág bővülésével. Kína előnyei azonban túlmutatnak az energiaellátáshoz való hozzáférésen. Az ulanqabi fejlesztők az Egyesült Államokban megszokottnál olcsóbban és gyorsabban is építik az adatközpontokat. A Goldman Sachs szerint az ország különböző részeiről érkező kivitelezők nyerték el a projektekre szóló megbízásokat, a térségben pedig az építési költségek mintegy 20 százalékkal alacsonyabbak, mint a nagyobb városokban. Több ezer munkást vezényeltek a térségbe, akiknek a helyszínek mellett ideiglenes szállásokat alakítottak ki. Számos létesítmény befejezését 12-18 hónapon belülre tervezik. Az Egyesült Államokban a hasonló projektek rendszerint 18-24 hónapot vesznek igénybe.
Kína úttörő szerepet játszott az előregyártott modulok alkalmazásában. Ezek egységes, szállítókonténerekre emlékeztető egységek, amelyek számítástechnikai berendezések állványait foglalják magukban, és gyorsan összeállíthatók. A SemiAnalysis „Lego-adatközpontoknak” nevezi ezt a megközelítést, amelyet amerikai, hiperskálájú adatközpontokat üzemeltető vállalatok is átvettek. Az építkezések gyorsasága és léptéke egyúttal új ipari ökoszisztéma kialakulását is elősegíti az új számítástechnikai központok körül. A berendezések beszállítói a költségek és az építési idők további csökkentése érdekében gyártó- és összeszerelő üzemeket hoznak létre a közelben.
Az Envision kínai megújulóenergia-vállalat épülő helyi zöldenergia-projektje a cég közlése szerint 2 GW energiatermelő kapacitással rendelkezik majd, ami akár egymillió MI-gyorsítókártya energiaellátását is biztosíthatja. Nem messze innen egy összeszerelő üzemben a munkások olyan szélturbinákat szerelnek össze, amelyek hozzájárulnak majd a villamosenergia-ellátáshoz. A külföldi beszállítók szintén profitálnak a fejlesztésekből. A Vertiv folyadékhűtő berendezései több helyszínen is láthatók voltak, köztük a ZData és a Centrin Data System által üzemeltetett létesítményekben. Peking ösztönzőkkel is igyekszik úgy irányítani a hatalmas fejlesztési hullámot, hogy az hozzájáruljon Kína külföldi technológiáktól való függésének csökkentéséhez. Azok az adatközpontok, amelyek az Nvidia MI-processzorai helyett kínai fejlesztésű processzorokat használnak, kedvezőbb adózási feltételeket élveznek, valamint kedvezményekben részesülnek a villamosenergia- és vízszámlájukon.
Az elemzők egyelőre nem tartanak attól, hogy az építési fellendülés következtében Kínában jelentős mennyiségű kihasználatlan számítási kapacitás maradna. Lee szerint a számítási teljesítmény iránti kereslet gyorsuló ütemben növekszik, mivel a kínai technológiai vállalatok egyre szélesebb körben alkalmazzák az MI-t, különösen az MI-ügynököket. Ez hozzájárul a bérelhető chipkapacitás árának emelkedéséhez. „Nincs veszélye a túlzott kapacitáskiépítésnek” - mondta. „A tokenek felhasználása az egekbe szökik.”
Ehelyett éppen az a rendkívüli sebesség, amellyel Kína képes adatközpontokat építeni és azok energiaellátását biztosítani, teszi láthatóvá az MI-infrastruktúra fejlesztésének központi problémáját: elegendő fejlett processzor biztosítását. Peking és Washington korlátozásai a kínai Nvidia-chipvásárlásokra, valamint a kínai félvezetőgyárak korlátozott termelési kapacitása egyaránt kulcsfontosságú szűk keresztmetszetté tették ezt a problémát. „Az a kérdés, hogy az adatközpontokba sikerül-e elegendő chipet beszerezni ahhoz, hogy megtöltsék velük az épületeket” - mondta Lee.
Kína gyors ütemben épít adatközpontokat az ország energiaforrásokban gazdag, belső területein. Peking arra törekszik, hogy a bőséges villamos energiát és az olcsó földterületeket előnnyé kovácsolja az MI fejlesztéséért folyó globális versenyben. Mindez hatalmas új számítástechnikai központok létrejöttét eredményezi, például a Belső-Mongóliában található Ulanqabban, ahol 89 adatközpont épül vagy szerepel a tervek között. Az MI-infrastruktúra kiépítése a világon az egyik leggyorsabb és legnagyobb léptékű fejlesztés.
Peking nemzeti stratégiai prioritásként határozta meg az MI fejlesztését, amelynek célja a gazdasági termelékenység növelése, a belföldi politikai befolyás megszilárdítása, valamint Kína globális befolyásának biztosítása azáltal, hogy a világ egyre nagyobb része válik függővé a kínai technológiától. Ugyan az ország nehezen tud elegendő fejlett chipet biztosítani a rohamosan növekvő MI-igény kielégítésére, de az adatközpontok felépítéséhez szükséges földterületben, villamos energiában és építőipari kapacitásokban jelentős az előnye. A SemiAnalysis chipiparra szakosodott kutatócég adatai szerint Kína már 24 gigawattnyi működő adatközponti számítási kapacitással rendelkezik. Ez több, mint Ázsia többi részének együttes kapacitása, ugyanakkor kevesebb mint fele az Egyesült Államokban rendelkezésre álló 56 GW-nak. További 50 GW kapacitás építése van folyamatban, vagy már bejelentették a megvalósítását.
A terjeszkedés egyik legszembetűnőbb példája Ulanqab, egy mezőgazdasági város, amely burgonyájáról és joghurtos nassolnivalóiról híres. A térség egyik adatközpont-üzemeltetőjének vezető tisztségviselője szerint a városban mintegy 15 GW számítási kapacitás megvalósítására vállaltak kötelezettséget, így ez a település Ázsia leggyorsabban növekvő technológiai központja. A város olyan előnyöket élvez, amelyek más piacokon egyre ritkábbak: bőséges szél- és szénalapú villamosenergia-termelés, olcsó földterületek, hideg éghajlat és a létesítmények gyors felépítésének lehetősége. Ez éles ellentétben áll az Egyesült Államokkal, ahol a villamos energia biztosítása és a hálózati csatlakozások kiépítése az adatközpontok fellendülésének egyik fő korlátjává vált.
A mérnökök még egy elhagyott középiskolát is adatközponttá alakítanak. Az üzemeltető ZData azután vette át az iskola területét, hogy az intézmény bezárt, mert a térségben csökkenő iskoláskorú népességgel párhuzamosan visszaesett a tanulók száma. Hamarosan számítástechnikai berendezéseket tartalmazó állványok sorai foglalják majd el az udvart, ahol a diákok korábban a tanórák közötti szünetekben töltötték az időt. Az építkezések léptéke a város külső területein mindenütt jól látható. Legalább egy tucat vállalat munkálatai zajlanak négy hatalmas adatközponti telephelyen, és egyes üzemeltetők több helyszínen is építkeznek. A szereplők között megtalálható az Alibaba és a Huawei, valamint olyan üzemeltetők is, mint a ZData és a VNET, amelyek létesítményeket építenek, majd számítási kapacitást adnak bérbe technológiai vállalatoknak.
A ByteDance vált a Kínában bérelhető számítástechnikai infrastruktúra iránti kereslet legnagyobb forrásává. A DeepSeek és a Z.ai MI-laboratóriumok szintén létesítményeket építenek Ulanqabban. Eric Xu, a Huawei váltakozó elnöki tisztségét betöltő vezetője, akinek vállalata három adatközponttal rendelkezik Ulanqabban, elmondta, hogy a technológiai óriás számos helyszínt mérlegelt, mielőtt a város mellett döntött. A választásban az olcsó villamos energia és a Pekinghez való közelség játszott főszerepet, hiszen a főváros nagysebességű vasúttal mindössze kétórányi útra van. „Azt gondoltam, hogy ez egy kisváros” - mondta Xu, aki augusztusban járt először Ulanqabban. „Meglepett a lépték. Nagyon más, mint amire számítottam.”
Belső-Mongólia az idei év júniusáig 117 GW beépített szélenergia-termelő kapacitással rendelkezett, ami Kínában a legnagyobb ilyen kapacitást jelenti, és csaknem négyszerese az Egyesült Királyság teljes szélenergia-termelő kapacitásának. A térség emellett nagyjából 130 GW fosszilis tüzelőanyagokra épülő energiatermelő kapacitással is rendelkezik, amelynek túlnyomó részét szénerőművek adják. David Fishman, a The Lantau Group tanácsadó cég energetikai elemzője szerint Belső-Mongóliában valószínűleg nagyobb a helyben rendelkezésre álló villamosenergia-felesleg, mint a világ bármely más közigazgatási régiójában. „Hatalmas mennyiségű villamos energia áll rendelkezésre, amelyet nagyon alacsony kapacitáskihasználtság mellett termelnek” - mondta. „Az adatközpontok segítenek elnyelni ezt a többletenergiát.”
Az ulanqabi adatközpontok jelenleg kilowattóránként mintegy 0,358 renminbit fizetnek a villamos energiáért. Ezzel szemben sok kínai városban az ipari villamos energia átlagára meghaladja a 0,60 renminbit kilowattóránként, Pekingben pedig körülbelül 0,80 renminbi. A térség hideg éghajlata szintén segít csökkenteni az MI-számítási klaszterek hatalmas hűtési igényét. Ulanqab éves átlaghőmérséklete körülbelül 4,3 Celsius-fok, a Pekingtől való viszonylagos közelség pedig lehetővé teszi, hogy a mérnökcsapatok gyorsan eljussanak a helyszínekre.
Belső-Mongólia további előnye, hogy a nagy számítási kapacitású projektek energiaellátásának módja szokatlanul rugalmasan alakítható. Kína nagy részét a State Grid országos villamosenergia-szolgáltató látja el, Belső-Mongólia nyugati részét azonban a függetlenül működtetett Mengxi villamosenergia-hálózat szolgálja ki. A hatóságok lehetővé tették, hogy egyes adatközponti projektek saját, közvetlenül a számítási klaszterekhez csatlakozó energiatermelő létesítményeket építsenek, így elkerülhetik azokat a hálózati korlátokat, amelyek az ország más részein nehezítik a fejlesztők dolgát. „Ha közvetlenül a létesítményekhez kapcsolódó erőműveket építenek, csökkenthetik a költségeket, és nem kell átviteli díjat fizetniük az állami hálózatnak” - mondta Edison Lee, a Jefferies kínai technológiai kutatásokért felelős vezetője.
A térség ugyanakkor nem mentes az erőforrás-korlátoktól. Belső-Mongólia vízkészletei nem bőségesek, és egy adatközponti vezető arra figyelmeztetett, hogy ez problémává válhat az iparág bővülésével. Kína előnyei azonban túlmutatnak az energiaellátáshoz való hozzáférésen. Az ulanqabi fejlesztők az Egyesült Államokban megszokottnál olcsóbban és gyorsabban is építik az adatközpontokat. A Goldman Sachs szerint az ország különböző részeiről érkező kivitelezők nyerték el a projektekre szóló megbízásokat, a térségben pedig az építési költségek mintegy 20 százalékkal alacsonyabbak, mint a nagyobb városokban. Több ezer munkást vezényeltek a térségbe, akiknek a helyszínek mellett ideiglenes szállásokat alakítottak ki. Számos létesítmény befejezését 12-18 hónapon belülre tervezik. Az Egyesült Államokban a hasonló projektek rendszerint 18-24 hónapot vesznek igénybe.
Kína úttörő szerepet játszott az előregyártott modulok alkalmazásában. Ezek egységes, szállítókonténerekre emlékeztető egységek, amelyek számítástechnikai berendezések állványait foglalják magukban, és gyorsan összeállíthatók. A SemiAnalysis „Lego-adatközpontoknak” nevezi ezt a megközelítést, amelyet amerikai, hiperskálájú adatközpontokat üzemeltető vállalatok is átvettek. Az építkezések gyorsasága és léptéke egyúttal új ipari ökoszisztéma kialakulását is elősegíti az új számítástechnikai központok körül. A berendezések beszállítói a költségek és az építési idők további csökkentése érdekében gyártó- és összeszerelő üzemeket hoznak létre a közelben.
Az Envision kínai megújulóenergia-vállalat épülő helyi zöldenergia-projektje a cég közlése szerint 2 GW energiatermelő kapacitással rendelkezik majd, ami akár egymillió MI-gyorsítókártya energiaellátását is biztosíthatja. Nem messze innen egy összeszerelő üzemben a munkások olyan szélturbinákat szerelnek össze, amelyek hozzájárulnak majd a villamosenergia-ellátáshoz. A külföldi beszállítók szintén profitálnak a fejlesztésekből. A Vertiv folyadékhűtő berendezései több helyszínen is láthatók voltak, köztük a ZData és a Centrin Data System által üzemeltetett létesítményekben. Peking ösztönzőkkel is igyekszik úgy irányítani a hatalmas fejlesztési hullámot, hogy az hozzájáruljon Kína külföldi technológiáktól való függésének csökkentéséhez. Azok az adatközpontok, amelyek az Nvidia MI-processzorai helyett kínai fejlesztésű processzorokat használnak, kedvezőbb adózási feltételeket élveznek, valamint kedvezményekben részesülnek a villamosenergia- és vízszámlájukon.
Az elemzők egyelőre nem tartanak attól, hogy az építési fellendülés következtében Kínában jelentős mennyiségű kihasználatlan számítási kapacitás maradna. Lee szerint a számítási teljesítmény iránti kereslet gyorsuló ütemben növekszik, mivel a kínai technológiai vállalatok egyre szélesebb körben alkalmazzák az MI-t, különösen az MI-ügynököket. Ez hozzájárul a bérelhető chipkapacitás árának emelkedéséhez. „Nincs veszélye a túlzott kapacitáskiépítésnek” - mondta. „A tokenek felhasználása az egekbe szökik.”
Ehelyett éppen az a rendkívüli sebesség, amellyel Kína képes adatközpontokat építeni és azok energiaellátását biztosítani, teszi láthatóvá az MI-infrastruktúra fejlesztésének központi problémáját: elegendő fejlett processzor biztosítását. Peking és Washington korlátozásai a kínai Nvidia-chipvásárlásokra, valamint a kínai félvezetőgyárak korlátozott termelési kapacitása egyaránt kulcsfontosságú szűk keresztmetszetté tették ezt a problémát. „Az a kérdés, hogy az adatközpontokba sikerül-e elegendő chipet beszerezni ahhoz, hogy megtöltsék velük az épületeket” - mondta Lee.