SG.hu
A robotoknál lesz a leglátványosabb az MI áttörése
A mesterséges intelligencia áttörései révén elérhető közelségbe került egy "agy" létrehozása a fejlett robotok számára. A Google, az OpenAI és a Tesla versenyt fut egymással és sok startuppal egy MI-vel működő robotrendszer kifejlesztéséért, ami átalakíthatja az egészségügyet és az ipart.
Peter Fankhauser az ANYbotics, egy zürichi székhelyű robotikai startup vezérigazgatója. Ipari robotjai az elmúlt három évben a lépcsőmászástól kezdve a dobozok közötti ugráláson át a hátraszaltókig és egyéb parkour-stílusú trükkökig jutottak. A robotokat nem programozták be ezekre a műveletekre, ehelyett egy mesterséges intelligencia-modell által működtetett környezethez alkalmazkodtak. "Ezek azok a pillanatok, amikor az ember azt gondolja, hogy ez a következő forradalom” - mondja Fankhauser. "Igazán művészi módon kezdtek el mozogni, és ez szinte ijesztő, mert a robotok a fizikával játszanak.”
Az elmúlt évtizedben a 74 milliárd dolláros robotikai ágazat termékeinek képességei nagyot fejlődtek a mesterséges intelligencia jelentős ugrásainak köszönhetően, például a neurális hálózatok, az emberi agyat utánzó rendszerek javulása révén. A világ legnagyobb technológiai és mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatai - a Google, az OpenAI és a Tesla - versenyben vannak egymással egy a robotokat autonóm módon működtetni képes mesterséges intelligencia-"agy” megalkotásáért, amely a feldolgozóipartól az egészségügyig átalakíthatja az iparágakat. Különösen a jobb számítógépes látás és a térbeli gondolkodás képességei tették lehetővé, hogy a robotok nagyobb autonómiát nyerjenek a legkülönfélébb környezetekben való navigálás során, az építkezési területektől kezdve az olajfúró tornyokon át a városi utakig.
A mérnököknek korábban a robotok kiképzésénél gyakran az egyes rendszerekre vagy környezetekre jellemző módon kellett azokat a szabályokat és utasításokat megadniuk, amelyek megtanították a gépet arra, hogyan viselkedjen az adott helyzetben. De a mélytanulási modellek az elmúlt években történt megjelenése lehetővé tette a szakértők számára, hogy olyan mesterséges intelligencia-szoftvereket képezzenek ki, amelyek lehetővé teszik, hogy a gépek sokkal alkalmazkodóbbak és reaktívabbak legyenek a valós világ váratlan fizikai kihívásaira, és maguktól tanuljanak. A generatív mesterséges intelligencia - a multimédiát és szöveget generálni és elemezni képes technológia - szintén lehetővé tette, hogy a gépek jobban megértsék az őket körülvevő világot, és könnyebben kommunikáljanak az emberekkel. A technológia segít a kódolási készségekkel nem rendelkezőknek abban, hogy szöveges vagy hangutasításokkal utasítsák a számítógépeket.
"Olyan, mintha egy kisgyermeket néznénk, amint tanul” - mondta Carina Namih, a Plural, egy londoni székhelyű befektetési alap partnere. "Mivel a robotok nem determinisztikusan programozottak, hanem öntanulóak, megspórolhatók a magas mérnöki költségek.” Bár az előrelépések nagy része várhatóan az ipari környezetben és a gyárakban lesz látható, a nagy MI-vállalatoknál az emberhez hasonló robotokra, az úgynevezett humanoidokra is nagy hangsúlyt fektetnek. Az év elején a Google DeepMind bejelentette, hogy számos előrelépést tett a kutatásában, többek között nagyméretű nyelvi modelleket használ fel a humanoid robotok betanítására, hogy jobban és biztonságosabban megértsék a környezetüket és eligazodjanak benne. Ezen a problémán dolgozik a World Labs is, amelyet az MI „keresztanyja”, Fei-Fei Li alapított, és amely alig négy hónap alatt 1 milliárd dolláros értékelést ért el.
A ChatGPT-t létrehozó OpenAI még 2020-ban felhagyott általános célú robotikai erőfeszítéseivel, de a múlt hónapban létrehozott egy robotikai kutatócsoportot és a területen aktív startupokba is befektetett. Ezek közé tartozik a Figure, amely februárban 675 millió dollárt gyűjtött 2,6 milliárd dolláros értékelés mellett olyan befektetőktől, mint az OpenAI, a Microsoft, Jeff Bezos és az Nvidia. Az OpenAI befektetett az oslói székhelyű 1X Roboticsba is, amely idén több mint 100 millió dollárt gyűjtött be, hogy mindennapi robotokat hozzon létre háztartási feladatokra. A McKinsey nemrégiben készített elemzése a humanoid robotok globális piacát alig több mint 1 milliárd dollárra becsüli, ami a teljes robotikai piacnak csak egy kis töredéke. A tanulmány szerint azonban a piac évente több mint 20 százalékkal nő, háromszor gyorsabban, mint a hagyományos ipari robotok piaca. A kínai Unitree Robotics 16 000 dollárért árulja humanoid robotját. Elon Musk azt mondta, hogy a Tesla jövőre kezdi el használni és gyártani a humanoidokat, és 2026-tól szélesebb körben értékesíti őket.
Szakértők figyelmeztetnek, hogy a technológia még gyenge és drága, a startupok mégis megpróbálnak tőkét kovácsolni a hype-ból. A PitchBook adatszolgáltató adatai szerint a robotikával és a drónokkal kapcsolatos ügyletek értéke idén 552 üzletben elérte a 6,5 milliárd dollárt, az ágazatban azonban 2021 óta folyamatosan csökken az összes befektetés. "A robotika igazán nehéz kihívás - a korábbi megoldások drágák és rugalmatlanok voltak, ami akadályozta az elfogadást különösen a kis- és középvállalkozások körében” - mondta Luciana Lixandru, a Sequoia Capital kockázati tőkecég partnere, aki számos MI robotikai startupba fektetett be, köztük a RobCo és a Collaborative Robotics cégekbe. „A mesterséges intelligencia fejlődése segíthet leküzdeni néhány korlátot.”
A befektetések nagy része korai fázisban lévő vállalatokba irányul. A Mytra - egy raktárak automatizálását megcélzó robotikai vállalat - a héten jelentette be, hogy három körben 78 millió dollárt gyűjtött be. A müncheni székhelyű RobCo februárban 42,5 millió dollárt gyűjtött moduláris robothardverei fejlesztésére. A San Francisco-i székhelyű Tetsuwan Scientific nemrég zárt le egy 2,5 millió dolláros finanszírozási kört, és célja egy olyan mesterséges intelligenciával rendelkező robot-tudós létrehozása, aki képes fizikai kísérleteket végezni egy laboratóriumban. A cég vezérigazgatója, Cristian Ponce szerint a robotok az embernél nagyobb pontossággal lesznek képesek reprodukálni a kísérleteket, felszabadítva a tudósokat a kreatív feladatok számára. "A generatív mesterséges intelligenciát eddig olyan ostoba dolgokra alkalmazták, amelyek érdektelenek, mint a back-office feladatok vagy a könyvelési szoftverek. A generatív mesterséges intelligencia tudományos felfedezésekre való alkalmazása a legnagyobb hatású dolog, amit tehetünk” - mondta Ponce.
Eközben az MI-eszközök tömeges elterjedése a fogyasztók körében kihat a robotikával kapcsolatos hozzáállásra is, mert lehetővé tette a vállalatok számára, hogy fontolóra vegyék a robotok nyilvános környezetben való alkalmazását - mondta Sonali Fenner, a Slalom vezetési tanácsadó cég munkatársa. Fenner egy nagy kiskereskedelmi ügyfél példáját hozta fel, amely Spotot, a Boston Dynamics-nak a Google Gemini Pro modelljével hajtott robotkutyáját alkalmazza üzleteiben a raktárkészlet felmérésére. „A hype megnyitotta az ajtót, és még ha az emberek nem is szeretnék, hogy Spot a boltjukban sétálgasson, a raktárban könnyebben elfogadnak egy kevésbé tolakodó robotot” - tette hozzá Fenner. Ahti Heinla, a Skype társalapítója és a Starship Technologies nevű futárrobot startup vezérigazgatója, és cége több mint 100 európai és brit városban és településen vetett be kisméretű élelmiszerboltos robotokat. Elmondása szerint meglepte, hogy az emberek milyen könnyen „a közterület normális résztvevőinek tekintik a robotokat, és természetesnek fogadják el őket”.
Peter Fankhauser az ANYbotics, egy zürichi székhelyű robotikai startup vezérigazgatója. Ipari robotjai az elmúlt három évben a lépcsőmászástól kezdve a dobozok közötti ugráláson át a hátraszaltókig és egyéb parkour-stílusú trükkökig jutottak. A robotokat nem programozták be ezekre a műveletekre, ehelyett egy mesterséges intelligencia-modell által működtetett környezethez alkalmazkodtak. "Ezek azok a pillanatok, amikor az ember azt gondolja, hogy ez a következő forradalom” - mondja Fankhauser. "Igazán művészi módon kezdtek el mozogni, és ez szinte ijesztő, mert a robotok a fizikával játszanak.”
Az elmúlt évtizedben a 74 milliárd dolláros robotikai ágazat termékeinek képességei nagyot fejlődtek a mesterséges intelligencia jelentős ugrásainak köszönhetően, például a neurális hálózatok, az emberi agyat utánzó rendszerek javulása révén. A világ legnagyobb technológiai és mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatai - a Google, az OpenAI és a Tesla - versenyben vannak egymással egy a robotokat autonóm módon működtetni képes mesterséges intelligencia-"agy” megalkotásáért, amely a feldolgozóipartól az egészségügyig átalakíthatja az iparágakat. Különösen a jobb számítógépes látás és a térbeli gondolkodás képességei tették lehetővé, hogy a robotok nagyobb autonómiát nyerjenek a legkülönfélébb környezetekben való navigálás során, az építkezési területektől kezdve az olajfúró tornyokon át a városi utakig.
A mérnököknek korábban a robotok kiképzésénél gyakran az egyes rendszerekre vagy környezetekre jellemző módon kellett azokat a szabályokat és utasításokat megadniuk, amelyek megtanították a gépet arra, hogyan viselkedjen az adott helyzetben. De a mélytanulási modellek az elmúlt években történt megjelenése lehetővé tette a szakértők számára, hogy olyan mesterséges intelligencia-szoftvereket képezzenek ki, amelyek lehetővé teszik, hogy a gépek sokkal alkalmazkodóbbak és reaktívabbak legyenek a valós világ váratlan fizikai kihívásaira, és maguktól tanuljanak. A generatív mesterséges intelligencia - a multimédiát és szöveget generálni és elemezni képes technológia - szintén lehetővé tette, hogy a gépek jobban megértsék az őket körülvevő világot, és könnyebben kommunikáljanak az emberekkel. A technológia segít a kódolási készségekkel nem rendelkezőknek abban, hogy szöveges vagy hangutasításokkal utasítsák a számítógépeket.
"Olyan, mintha egy kisgyermeket néznénk, amint tanul” - mondta Carina Namih, a Plural, egy londoni székhelyű befektetési alap partnere. "Mivel a robotok nem determinisztikusan programozottak, hanem öntanulóak, megspórolhatók a magas mérnöki költségek.” Bár az előrelépések nagy része várhatóan az ipari környezetben és a gyárakban lesz látható, a nagy MI-vállalatoknál az emberhez hasonló robotokra, az úgynevezett humanoidokra is nagy hangsúlyt fektetnek. Az év elején a Google DeepMind bejelentette, hogy számos előrelépést tett a kutatásában, többek között nagyméretű nyelvi modelleket használ fel a humanoid robotok betanítására, hogy jobban és biztonságosabban megértsék a környezetüket és eligazodjanak benne. Ezen a problémán dolgozik a World Labs is, amelyet az MI „keresztanyja”, Fei-Fei Li alapított, és amely alig négy hónap alatt 1 milliárd dolláros értékelést ért el.
A ChatGPT-t létrehozó OpenAI még 2020-ban felhagyott általános célú robotikai erőfeszítéseivel, de a múlt hónapban létrehozott egy robotikai kutatócsoportot és a területen aktív startupokba is befektetett. Ezek közé tartozik a Figure, amely februárban 675 millió dollárt gyűjtött 2,6 milliárd dolláros értékelés mellett olyan befektetőktől, mint az OpenAI, a Microsoft, Jeff Bezos és az Nvidia. Az OpenAI befektetett az oslói székhelyű 1X Roboticsba is, amely idén több mint 100 millió dollárt gyűjtött be, hogy mindennapi robotokat hozzon létre háztartási feladatokra. A McKinsey nemrégiben készített elemzése a humanoid robotok globális piacát alig több mint 1 milliárd dollárra becsüli, ami a teljes robotikai piacnak csak egy kis töredéke. A tanulmány szerint azonban a piac évente több mint 20 százalékkal nő, háromszor gyorsabban, mint a hagyományos ipari robotok piaca. A kínai Unitree Robotics 16 000 dollárért árulja humanoid robotját. Elon Musk azt mondta, hogy a Tesla jövőre kezdi el használni és gyártani a humanoidokat, és 2026-tól szélesebb körben értékesíti őket.
Szakértők figyelmeztetnek, hogy a technológia még gyenge és drága, a startupok mégis megpróbálnak tőkét kovácsolni a hype-ból. A PitchBook adatszolgáltató adatai szerint a robotikával és a drónokkal kapcsolatos ügyletek értéke idén 552 üzletben elérte a 6,5 milliárd dollárt, az ágazatban azonban 2021 óta folyamatosan csökken az összes befektetés. "A robotika igazán nehéz kihívás - a korábbi megoldások drágák és rugalmatlanok voltak, ami akadályozta az elfogadást különösen a kis- és középvállalkozások körében” - mondta Luciana Lixandru, a Sequoia Capital kockázati tőkecég partnere, aki számos MI robotikai startupba fektetett be, köztük a RobCo és a Collaborative Robotics cégekbe. „A mesterséges intelligencia fejlődése segíthet leküzdeni néhány korlátot.”
A befektetések nagy része korai fázisban lévő vállalatokba irányul. A Mytra - egy raktárak automatizálását megcélzó robotikai vállalat - a héten jelentette be, hogy három körben 78 millió dollárt gyűjtött be. A müncheni székhelyű RobCo februárban 42,5 millió dollárt gyűjtött moduláris robothardverei fejlesztésére. A San Francisco-i székhelyű Tetsuwan Scientific nemrég zárt le egy 2,5 millió dolláros finanszírozási kört, és célja egy olyan mesterséges intelligenciával rendelkező robot-tudós létrehozása, aki képes fizikai kísérleteket végezni egy laboratóriumban. A cég vezérigazgatója, Cristian Ponce szerint a robotok az embernél nagyobb pontossággal lesznek képesek reprodukálni a kísérleteket, felszabadítva a tudósokat a kreatív feladatok számára. "A generatív mesterséges intelligenciát eddig olyan ostoba dolgokra alkalmazták, amelyek érdektelenek, mint a back-office feladatok vagy a könyvelési szoftverek. A generatív mesterséges intelligencia tudományos felfedezésekre való alkalmazása a legnagyobb hatású dolog, amit tehetünk” - mondta Ponce.
Eközben az MI-eszközök tömeges elterjedése a fogyasztók körében kihat a robotikával kapcsolatos hozzáállásra is, mert lehetővé tette a vállalatok számára, hogy fontolóra vegyék a robotok nyilvános környezetben való alkalmazását - mondta Sonali Fenner, a Slalom vezetési tanácsadó cég munkatársa. Fenner egy nagy kiskereskedelmi ügyfél példáját hozta fel, amely Spotot, a Boston Dynamics-nak a Google Gemini Pro modelljével hajtott robotkutyáját alkalmazza üzleteiben a raktárkészlet felmérésére. „A hype megnyitotta az ajtót, és még ha az emberek nem is szeretnék, hogy Spot a boltjukban sétálgasson, a raktárban könnyebben elfogadnak egy kevésbé tolakodó robotot” - tette hozzá Fenner. Ahti Heinla, a Skype társalapítója és a Starship Technologies nevű futárrobot startup vezérigazgatója, és cége több mint 100 európai és brit városban és településen vetett be kisméretű élelmiszerboltos robotokat. Elmondása szerint meglepte, hogy az emberek milyen könnyen „a közterület normális résztvevőinek tekintik a robotokat, és természetesnek fogadják el őket”.