SG.hu
Az ipari robotok mellett dolgozó emberek haszontalannak érzik magukat
A robotok ugyan termelékenyebbé teszik a vállalatokat, ezt tanulmányok is alátámasztják, de a mellettük dolgozó emberek úgy érzik, hogy a munkájuknak kevesebb értelme van.
A hollandiai Groningeni Egyetem és az amerikai Colorado Állami Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy a robotok automatizálása milyen hatással van a munkavállalók jókedvére és motivációjára. Megállapították, hogy az ipari robotok bevezetése mentális terhet ró a munkavállalókra - nagyobbat az ismétlődő munkákat végzőkre, és kevésbé a nem rutinszerű feladatokat ellátókra. Mindez csak a korábbi kutatásokkal együtt értelmezhető, amelyek szerint az automatizálás csökkenti a béreket és a foglalkoztatottságot.
A Research Policy című folyóiratban megjelent "Robots, meaning, and self-determination" című tanulmányban a szerzők, Milena Nikolova, Femke Cnossen és Boris Nikolaev megfigyelték, hogy a gyors technológiai fejlődés félelmet váltott ki a technológia munkahelyekre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Azonban szerintük alig vizsgálták az automatizálás nem pénzügyekre gyakorolt hatásait, azaz azt, hogy a munkavállalók hogyan birkóznak meg vele. Ezért úgy döntöttek, hogy megvizsgálják, hogy az ipari robotok hogyan hatnak a munka értelmességére - hogy a munkavállalók mennyire tartják értékesnek, jelentősnek vagy célszerűnek a munkájukat -, mind pedig az önmeghatározásra - hogy a munkavállalók milyen mértékben tapasztalják meg az autonómiát, a kompetenciát és a kapcsolatokat.
Megállapítják, hogy az ipari robotok alkalmazása csökkenti az emberi interakciókat, ami a munkakapcsolatok rovására mehet. Csökkentheti továbbá a kreatív problémamegoldás szükségességét, korlátozhatja a tanulási lehetőségeket és a készségek kihasználását. És csökkentheti a dolgozók autonómiáját, ha robotok és algoritmusok döntenek a feladatokról és azok végrehajtásáról. De a robotok használata nem feltétlenül káros, sőt pozitív is lehet - állapítják meg a szerzők, rámutatva, hogy a gépek kiküszöbölhetik az unalmas, ismétlődő feladatok elvégzését.
A robotautomatizálás nem monetáris hatásának felméréséhez a szerzők 20 európai ország és 14 iparág munkavállalói szintű felmérési adatait elemezték a 2010-es, 2015-ös és 2021-es évekre vonatkozóan. Ezt összevetették a 10 000 munkavállalóra jutó robotok számának változására vonatkozó ágazati szintű adatokkal. "A legfontosabb megállapításunk az, hogy a robotok károsítják a munka értelmét és az autonómiát" - írta Nikolova, Cnossen és Nikolaev. Konkrétan, a robotok jelenlétének megduplázása a munka értelmességének 0,9 százalékos, az autonómiának pedig 1 százalékos csökkenéséhez vezet. "A mintánkban szereplő összes iparágban a robotizáció átlagos növekedése 2005 és 2020 között 389 százalékos volt (majdnem négyszeres növekedés)" - állapítják meg.
Bizonyos iparágakban pedig a robotok bevezetése jóval előrehaladottabb volt. A szerzők rámutatnak, hogy a bányászatban és a kőfejtésben ugyanebben az időszakban 26-szoros volt a növekedés, ami "az értelmesség és az autonómia jelentős csökkenését jelenti". Megjegyzik, hogy az autóiparban vezették be a legtöbb ipari robotot, és azt sugallják, hogy ha az élelmiszer- és üdítőital ágazatban - amely már most is az első öt helyen belül van a robotok elterjedése terén - a robotok használatát ugyanilyen mértékben növelnék (7,5-szeres növekedés), akkor az ottani dolgozók 6,8%-os csökkenést tapasztalnának a munka értelmességében és 7,5%-os csökkenést az autonómiában.
Az elvesző autonómia problematikájának egyik módja nem meglepő módon az, hogy a dolgozók befolyásolhatnak dolgokat. "Konkrétan a számítógépekkel való munka - a gép irányítása - teljesen ellensúlyozza az automatizálás autonómiára gyakorolt negatív következményeit" - jegyzik meg a szerzők, hozzátéve, hogy az oktatás és a készségek szintén enyhítik az autonómia elvesztését. De az, hogy a dolgozók számítógépes vezérlőpultot kapnak nem ellensúlyozza az értelmesség robotok bevezetésével együtt járó csökkent érzését - sugallja a tanulmány. A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a munkavállalók termelékenységének és egészségének biztosítása, valamint a fluktuáció minimalizálása szempontjából fontos annak megértése, hogy az automatizálás hogyan befolyásolja az emberek munkával kapcsolatos érzéseit.
A hollandiai Groningeni Egyetem és az amerikai Colorado Állami Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy a robotok automatizálása milyen hatással van a munkavállalók jókedvére és motivációjára. Megállapították, hogy az ipari robotok bevezetése mentális terhet ró a munkavállalókra - nagyobbat az ismétlődő munkákat végzőkre, és kevésbé a nem rutinszerű feladatokat ellátókra. Mindez csak a korábbi kutatásokkal együtt értelmezhető, amelyek szerint az automatizálás csökkenti a béreket és a foglalkoztatottságot.
A Research Policy című folyóiratban megjelent "Robots, meaning, and self-determination" című tanulmányban a szerzők, Milena Nikolova, Femke Cnossen és Boris Nikolaev megfigyelték, hogy a gyors technológiai fejlődés félelmet váltott ki a technológia munkahelyekre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Azonban szerintük alig vizsgálták az automatizálás nem pénzügyekre gyakorolt hatásait, azaz azt, hogy a munkavállalók hogyan birkóznak meg vele. Ezért úgy döntöttek, hogy megvizsgálják, hogy az ipari robotok hogyan hatnak a munka értelmességére - hogy a munkavállalók mennyire tartják értékesnek, jelentősnek vagy célszerűnek a munkájukat -, mind pedig az önmeghatározásra - hogy a munkavállalók milyen mértékben tapasztalják meg az autonómiát, a kompetenciát és a kapcsolatokat.
Megállapítják, hogy az ipari robotok alkalmazása csökkenti az emberi interakciókat, ami a munkakapcsolatok rovására mehet. Csökkentheti továbbá a kreatív problémamegoldás szükségességét, korlátozhatja a tanulási lehetőségeket és a készségek kihasználását. És csökkentheti a dolgozók autonómiáját, ha robotok és algoritmusok döntenek a feladatokról és azok végrehajtásáról. De a robotok használata nem feltétlenül káros, sőt pozitív is lehet - állapítják meg a szerzők, rámutatva, hogy a gépek kiküszöbölhetik az unalmas, ismétlődő feladatok elvégzését.
A robotautomatizálás nem monetáris hatásának felméréséhez a szerzők 20 európai ország és 14 iparág munkavállalói szintű felmérési adatait elemezték a 2010-es, 2015-ös és 2021-es évekre vonatkozóan. Ezt összevetették a 10 000 munkavállalóra jutó robotok számának változására vonatkozó ágazati szintű adatokkal. "A legfontosabb megállapításunk az, hogy a robotok károsítják a munka értelmét és az autonómiát" - írta Nikolova, Cnossen és Nikolaev. Konkrétan, a robotok jelenlétének megduplázása a munka értelmességének 0,9 százalékos, az autonómiának pedig 1 százalékos csökkenéséhez vezet. "A mintánkban szereplő összes iparágban a robotizáció átlagos növekedése 2005 és 2020 között 389 százalékos volt (majdnem négyszeres növekedés)" - állapítják meg.
Bizonyos iparágakban pedig a robotok bevezetése jóval előrehaladottabb volt. A szerzők rámutatnak, hogy a bányászatban és a kőfejtésben ugyanebben az időszakban 26-szoros volt a növekedés, ami "az értelmesség és az autonómia jelentős csökkenését jelenti". Megjegyzik, hogy az autóiparban vezették be a legtöbb ipari robotot, és azt sugallják, hogy ha az élelmiszer- és üdítőital ágazatban - amely már most is az első öt helyen belül van a robotok elterjedése terén - a robotok használatát ugyanilyen mértékben növelnék (7,5-szeres növekedés), akkor az ottani dolgozók 6,8%-os csökkenést tapasztalnának a munka értelmességében és 7,5%-os csökkenést az autonómiában.
Az elvesző autonómia problematikájának egyik módja nem meglepő módon az, hogy a dolgozók befolyásolhatnak dolgokat. "Konkrétan a számítógépekkel való munka - a gép irányítása - teljesen ellensúlyozza az automatizálás autonómiára gyakorolt negatív következményeit" - jegyzik meg a szerzők, hozzátéve, hogy az oktatás és a készségek szintén enyhítik az autonómia elvesztését. De az, hogy a dolgozók számítógépes vezérlőpultot kapnak nem ellensúlyozza az értelmesség robotok bevezetésével együtt járó csökkent érzését - sugallja a tanulmány. A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a munkavállalók termelékenységének és egészségének biztosítása, valamint a fluktuáció minimalizálása szempontjából fontos annak megértése, hogy az automatizálás hogyan befolyásolja az emberek munkával kapcsolatos érzéseit.