Reményeik szerint így a kapcsolat zavarása esetén is működőképesek maradhatnak és rajokban is működhetnek.

Ukrajnai startupok olyan mesterséges intelligencia rendszereket fejlesztenek, amelyek hatalmas drónflottákat tudnak irányítani. Ezzel a hadviselés eddig ismeretlen területre lép. Emellett azt remélik, hogy az MI-irányította drónok frontvonalon való megjelenése segít majd leküzdeni az oroszok által egyre erősebben alkalmazott jelzavarást, valamint lehetővé teszi a pilóta nélküli légi járművek (UAV-k) nagyobb csoportokban való működését.

A mesterséges intelligenciával működő drónok fejlesztése Ukrajnában nagyjából a következőkre oszlik: a célpontok azonosítását és a drónok berepülését segítő vizuális rendszerek, a terep navigációt segítő térképezése, valamint az UAV-kat összekapcsolt „rajokban” működtetni képes összetettebb programok. Az egyik ezzel foglalkozó vállalat a Swarmer, amely olyan szoftvert fejleszt, amely a drónokat hálózatba kapcsolja. A döntéseket azonnal végre lehet hajtani a csoporton belül, és az ember csak akkor lép közbe, ha zöld utat kell adni egy automatizált csapásnak. "Egyszerűen nem tudjuk emberi pilótákkal növelni a létszámot” - mondta a Swarmer vezérigazgatója, Szerhij Kupriienko a cég kijevi irodájában. „Egy 10 vagy 20 drónból álló raj esetében gyakorlatilag lehetetlen az ember általi irányítás.”

A Swarmer egyike annak a több mint 200 technológiai cégnek, amelyek azóta alakultak, hogy Oroszország 2022-ben háborút indított Ukrajna ellen. Ezekben a cégekben informatikai háttérrel rendelkező civilek drónokat és más eszközöket fejlesztenek, hogy segítsenek országuknak a sokkal nagyobb ellenséggel szemben fellépni. Kupriienko elmondta, hogy míg az emberi pilótáknak nehézséget okoz ötnél több drónt érintő műveletek végrehajtása, addig a mesterséges intelligencia több száz drónt képes feldolgozni. A Styx nevű rendszer felderítő és csapásmérő drónok hálóját irányítja a levegőben és a földön, kisebb és nagyobb méretűeket egyaránt. Minden drón képes megtervezni a saját lépéseit és megjósolni a rajban lévő többi drón viselkedését - mondta. Kupriienko szerint az automatizálás a műveletek fokozása mellett a frontvonal közelében tevékenykedő drónpilóták életének megvédésében is segít, mert ők az ellenséges tűz kiemelt célpontjai. A Swarmer technológiája még fejlesztés alatt áll, és csak kísérleti jelleggel próbálták ki a harctéren - tette hozzá.


A Swarmer vállalat vezérigazgatója, Szerhij Kuprijenko
Mindazonáltal a mesterséges intelligenciával működő drónvezérlő rendszereknek valószínűleg emberre lesz szükségük, hogy a rendszer ne hibázzon a célpontok kiválasztásakor. Az emberi ítélőképességet kizáró fegyverek etikájával kapcsolatban széleskörű aggályok merülnek fel. Az Európai Parlament egy 2020-as kutatási dokumentumában arra figyelmeztetett, hogy az ilyen rendszerek megsérthetik a nemzetközi humanitárius jogot, és csökkenthetik a háborúba lépés küszöbét.

A mesterséges intelligenciát már alkalmazzák Ukrajna néhány nagy hatótávolságú dróncsapásainál, amelyek több száz kilométerre Oroszország belsejében lévő katonai létesítményeket és olajfinomítókat vesznek célba. Ezekben a támadásokban néha körülbelül 20 drónból álló raj vesz részt. A központi drónok a célpont felé repülnek, de a többiek feladata, hogy útközben kiiktassák vagy megzavarják a légvédelmet. Ehhez egyfajta mesterséges intelligenciát használnak emberi felügyelet mellett, hogy segítsenek kiszúrni a célpontokat vagy fenyegetéseket, és megtervezzék a lehetséges útvonalakat.

Az MI-képes drónok iránti igény egyre sürgetőbbé válik, mivel mindkét fél olyan elektronikus hadviselési (Electronic Warfare) rendszereket vet be, amelyek megzavarják a pilóták és a drónok közötti jeleket. Különösen a kisméretű, olcsó FPV (first person view) drónok érzékenyek erre. Ezek az olcsó termékek 2023-ban mindkét fél számára az ellenséges járművek kiiktatásának egyik fő eszközévé váltak, de a zavarás növekedésével csökken a találati arányuk. "Már most azzal a koncepcióval dolgozunk, hogy a közeljövőben nem lesz kapcsolat a frontvonalon” a pilóta és az UAV között - mondta Max Makarchuk, a Brave1, az ukrán kormány által létrehozott védelmi technológiai központ MI vezetője. Makarchuk szerint a célba találó FPV-k aránya folyamatosan csökken. A legtöbb FPV egység találati aránya jelenleg 30-50%, míg az új pilóták esetében ez az arány akár 10%-ra is csökkenhet. Előrejelzése szerint az MI által működtetett FPV drónok 80% körüli találati arányt tudnak majd elérni.


Az EW-rendszerek láthatatlan jelzavaró kupolát képeznek az általuk védett felszerelések és katonák felett. Ha a pilóta kapcsolata a drónnal megszakad, többé nem tudja irányítani azt, és a jármű vagy a földre zuhan, vagy egyenesen tovább repül. A drón célba repülésének utolsó szakaszának automatizálása azt jelenti, hogy a drónnak már nincs szüksége a pilótára - így semlegesítve az EW zavaró hatását. Az EW fenyegetés ellensúlyozására a gyártók - köztük a Swarmer - olyan funkciók fejlesztésébe kezdtek, amelyek lehetővé teszik, hogy a drón a kameráján keresztül bemérje a célpontot.

Az MI-képes drónok már évek óta fejlesztés alatt állnak, de eddig drágának és kísérleti jellegűnek számítottak. Oroszország már a 2022-es invázió előtt is fejlesztett MI-képes légi és földi drónokat, és néhány sikert is elkönyvelhetett. Ukrajnában a gyártók számára a legfontosabb feladat, hogy egy jó MI-célzási rendszert állítsanak elő a drónok számára. Ez lehetővé tenné, hogy tömegesen telepítsék azokat a teljes 1000 km-es frontvonal mentén, mert most is hetente több ezer FPV drónt használnak el. A költségeket úgy lehet csökkenteni, hogy a mesterséges intelligencia programokat egy Raspberry Pi-n futtatják. A kicsi, olcsó számítógép az oktatási szférán kívül is népszerűvé vált. Makarchuk elmondta, hogy becslése szerint egy egyszerű célzási rendszer, amely a drón kamerája által látható alakzatot rögzíti, drónonként mindössze 150 dollárba kerülne.