SG.hu
A Kaspersky tagadja, hogy segítettek volna orosz katonai drónok szoftverének kifejlesztésében
Egyes állítások szerint a Kaspersky orosz biztonsági cég által kifejlesztett mesterséges intelligenciát az Ukrajna elleni háborúban bevetett orosz drónokban használták.
Az InformNapalm hírszerzői csoport a Krím 2014-es orosz annektálása után alakult meg, főként nyílt forrásokból tájékozódnak. Az Albatross nevű orosz cég állítólag Iránnal együttműködve felderítő drónokat gyártott a Kreml számára, ezért behatoltak hozzájuk a Cyber Resistance aktivistái, és elloptak 100 GB adatot. Ezeket elemezte az InformNapalm csoport, és megállapítják, hogy a Kaspersky kapcsolata ezzel a projekttel 2018-ra nyúlik vissza. Akkoriban két munkatársuk, Vladimir Kleshnin és Vladimir Turov tagja volt egy olyan hat főből álló csoportnak, amely részt vett egy kereső- és mentődrón-technológiák fejlesztésére kiírt versenyen. Bár nem nyerték meg a versenyt, a csoport az ezután megalakuló Albatross egyik sarokkövévé vált. Turov 2018 óta a Kaspersky drónvédelmi platformjának vezetője.
A kereső-mentő verseny után a csapat szabadalmat jegyeztetett be eltűnt személyek helyének meghatározására fix szárnyú UAV-k segítségével, és ez a szabadalom most az Albatros bemutatóiban is hangsúlyosan szerepel - írja az InformNapalm. Ahhoz, hogy a szabadalmaztatott megfigyelési technológia megfelelően működjön, egy fedélzeti neurális hálózatot kellett kifejleszteni, és ezt a neurális hálózatot állítólag egy Kaspersky-n belüli csapat hozta létre, amelynek Turov és Kleshnin is tagja volt. A cél állítólag a következő volt: olyan kamerával, mikrofonokkal és beépített mesterséges intelligenciával rendelkező drónt készíteni, amely képes érzékelni emberek jelenlétét az érzékelők alapján, és továbbítani az emberek koordinátáit a bázisra. El lehet képzelni ennek polgári és katonai felhasználását.
Hogy az Albatross és a Kaspersky milyen szorosan együttműködtek a drónszoftver kifejlesztésénél, az világossá válik a dróngyártó egyik, az ellopott dokumentumok között található diakártyájából, amely úgy mutatja be az Albatross drónjait, mint amelyek a Kaspersky segítsége nélkül soha nem tudtak volna felszállni. "A Kaspersky Lab az Albatross drónokat használja intelligens rendszereinek hordozójaként” - büszkélkedik a prezentáció. „Az Albatross orosz repülőgépgyártóval kötött partnerség keretében a Kaspersky Neural Networks megoldásait már telepítették az Albatross M5 merevszárnyú drónokra és az Albatross D1 ipari négyszárnyú quadcopterekre.” Ugyanezeket a drónokat most ukrán katonai állások felderítésére használják.
Tehát az ukránok azt állítják, hogy az Albatross egy embereket felderítő drónok gyártására tett kísérletből alakult, majd ez a technológia a Kaspersky technológiája segítségével átalakult olyan UAV-kká, amelyeket Oroszország az ukrán védelmi erők kémlelésére használ. A technológia első verziója nem használt neurális hálózatot, és ezért nem nyerte meg a keresési és mentési versenyt, de a Kaspersky gépi tanulási rendszereinek hozzáadásával sikeressé vált. Az InformNapalm szerint a Kaspersky lépéseket tett annak érdekében, hogy az Albatrosszal való kapcsolatát titokban tartsa. A Kaspersky és az Albatross közötti kapcsolat jelenlegi státusza nem ismert, de az InformNapalm szerint a biztonsági céget szankciókkal kellene sújtani. "A Kaspersky Lab továbbra is vásárolhat berendezéseket, képezhet szakembereket és készíthet új termékeket, amelyeket aztán az oroszok az Ukrajna elleni agresszív háborúban fognak használni” - közölte az InformNapalm. „Ezért az Orosz Föderációval szemben a technológiai szektorban bevezetett korlátozások alól nem lehetnek kivételek, és az orosz Kaspersky Lab vállalatot is szankciókkal kellene sújtani”.
A Kaspersky tagadja a jelentésben szereplő állítások többségét. Elismerték, hogy valóban együtt dolgoztak az Albatross-szal, bár inkább laboratóriumi szinten, mint a végterméken. "A nemrégiben megjelent cikk több hamis állításon, valamint ténybeli pontatlanságokon és spekulációkon alapul” - közölte a Kaspersky egy nyilatkozatban, hozzátéve, hogy csak kísérleti, nem kereskedelmi jellegű együttműködésben állt az Albatross-szal. "A kísérleti projekt célja humanitárius akciók voltak. A történet állítólagos kiszivárgott e-maileken is alapul, amelyek a kontextusból kiragadva dezinformációt és spekulációt mutatnak be”.
A Kaspersky megerősítette, hogy Turov és Kleshnin az alkalmazottai, bár elmondták, hogy az Albatross-szal való munkájuk az antivírusgyártónál való foglalkoztatásuk előtti időszakra nyúlik vissza. Mindazonáltal a Kaspersky azt is elmondta, hogy az Albatross-szal szerződtek drónellenes megoldások forgalmazására, de ez 2022-ben véget ért. "A Kasperskyvel kapcsolatos meg nem erősített véleményeket nem kell másnak tekinteni, mint megalapozatlan, hamis állításoknak egy olyan céggel szemben, amelynek mindig is az volt a küldetése, hogy védjen a rosszindulatú programok ellen, függetlenül azok forrásától” - közölte a cég. "A Kaspersky továbbra is elkötelezett az üzleti tevékenységével, termékeivel és technológiáival kapcsolatos teljes átláthatóság mellett.”
Az InformNapalm hírszerzői csoport a Krím 2014-es orosz annektálása után alakult meg, főként nyílt forrásokból tájékozódnak. Az Albatross nevű orosz cég állítólag Iránnal együttműködve felderítő drónokat gyártott a Kreml számára, ezért behatoltak hozzájuk a Cyber Resistance aktivistái, és elloptak 100 GB adatot. Ezeket elemezte az InformNapalm csoport, és megállapítják, hogy a Kaspersky kapcsolata ezzel a projekttel 2018-ra nyúlik vissza. Akkoriban két munkatársuk, Vladimir Kleshnin és Vladimir Turov tagja volt egy olyan hat főből álló csoportnak, amely részt vett egy kereső- és mentődrón-technológiák fejlesztésére kiírt versenyen. Bár nem nyerték meg a versenyt, a csoport az ezután megalakuló Albatross egyik sarokkövévé vált. Turov 2018 óta a Kaspersky drónvédelmi platformjának vezetője.
A kereső-mentő verseny után a csapat szabadalmat jegyeztetett be eltűnt személyek helyének meghatározására fix szárnyú UAV-k segítségével, és ez a szabadalom most az Albatros bemutatóiban is hangsúlyosan szerepel - írja az InformNapalm. Ahhoz, hogy a szabadalmaztatott megfigyelési technológia megfelelően működjön, egy fedélzeti neurális hálózatot kellett kifejleszteni, és ezt a neurális hálózatot állítólag egy Kaspersky-n belüli csapat hozta létre, amelynek Turov és Kleshnin is tagja volt. A cél állítólag a következő volt: olyan kamerával, mikrofonokkal és beépített mesterséges intelligenciával rendelkező drónt készíteni, amely képes érzékelni emberek jelenlétét az érzékelők alapján, és továbbítani az emberek koordinátáit a bázisra. El lehet képzelni ennek polgári és katonai felhasználását.
Hogy az Albatross és a Kaspersky milyen szorosan együttműködtek a drónszoftver kifejlesztésénél, az világossá válik a dróngyártó egyik, az ellopott dokumentumok között található diakártyájából, amely úgy mutatja be az Albatross drónjait, mint amelyek a Kaspersky segítsége nélkül soha nem tudtak volna felszállni. "A Kaspersky Lab az Albatross drónokat használja intelligens rendszereinek hordozójaként” - büszkélkedik a prezentáció. „Az Albatross orosz repülőgépgyártóval kötött partnerség keretében a Kaspersky Neural Networks megoldásait már telepítették az Albatross M5 merevszárnyú drónokra és az Albatross D1 ipari négyszárnyú quadcopterekre.” Ugyanezeket a drónokat most ukrán katonai állások felderítésére használják.
Tehát az ukránok azt állítják, hogy az Albatross egy embereket felderítő drónok gyártására tett kísérletből alakult, majd ez a technológia a Kaspersky technológiája segítségével átalakult olyan UAV-kká, amelyeket Oroszország az ukrán védelmi erők kémlelésére használ. A technológia első verziója nem használt neurális hálózatot, és ezért nem nyerte meg a keresési és mentési versenyt, de a Kaspersky gépi tanulási rendszereinek hozzáadásával sikeressé vált. Az InformNapalm szerint a Kaspersky lépéseket tett annak érdekében, hogy az Albatrosszal való kapcsolatát titokban tartsa. A Kaspersky és az Albatross közötti kapcsolat jelenlegi státusza nem ismert, de az InformNapalm szerint a biztonsági céget szankciókkal kellene sújtani. "A Kaspersky Lab továbbra is vásárolhat berendezéseket, képezhet szakembereket és készíthet új termékeket, amelyeket aztán az oroszok az Ukrajna elleni agresszív háborúban fognak használni” - közölte az InformNapalm. „Ezért az Orosz Föderációval szemben a technológiai szektorban bevezetett korlátozások alól nem lehetnek kivételek, és az orosz Kaspersky Lab vállalatot is szankciókkal kellene sújtani”.
AlabugaLeaks. Part 2: Kaspersky Lab and neural networks for Russian military drones. https://t.co/BRDJVG6BRr
— InformNapalm (@InformNapalm) April 29, 2024
Which managers of the Kaspersky Lab neural network development team created the on-board #AI system for the Russian Albatross #drones.
This article is currently… pic.twitter.com/CZXtu3zSdE
A Kaspersky tagadja a jelentésben szereplő állítások többségét. Elismerték, hogy valóban együtt dolgoztak az Albatross-szal, bár inkább laboratóriumi szinten, mint a végterméken. "A nemrégiben megjelent cikk több hamis állításon, valamint ténybeli pontatlanságokon és spekulációkon alapul” - közölte a Kaspersky egy nyilatkozatban, hozzátéve, hogy csak kísérleti, nem kereskedelmi jellegű együttműködésben állt az Albatross-szal. "A kísérleti projekt célja humanitárius akciók voltak. A történet állítólagos kiszivárgott e-maileken is alapul, amelyek a kontextusból kiragadva dezinformációt és spekulációt mutatnak be”.
A Kaspersky megerősítette, hogy Turov és Kleshnin az alkalmazottai, bár elmondták, hogy az Albatross-szal való munkájuk az antivírusgyártónál való foglalkoztatásuk előtti időszakra nyúlik vissza. Mindazonáltal a Kaspersky azt is elmondta, hogy az Albatross-szal szerződtek drónellenes megoldások forgalmazására, de ez 2022-ben véget ért. "A Kasperskyvel kapcsolatos meg nem erősített véleményeket nem kell másnak tekinteni, mint megalapozatlan, hamis állításoknak egy olyan céggel szemben, amelynek mindig is az volt a küldetése, hogy védjen a rosszindulatú programok ellen, függetlenül azok forrásától” - közölte a cég. "A Kaspersky továbbra is elkötelezett az üzleti tevékenységével, termékeivel és technológiáival kapcsolatos teljes átláthatóság mellett.”