Az ukránok egyre gyakrabban használnak drónokat a frontvonalon, hol megfigyelésre, hol pedig fegyverként. A kiber-operátorok a háború frontvonalában vetik be magukat, közvetlen közelről párbajoznak orosz kollégáikkal egy újfajta high-tech csatában. Az orosz ellenféllel folytatott harcban Ukrajna és más szövetségesek azonban új módszereket is megtanulnak, amelyekkel a technológia integrálható a modern harctérre.

"Vannak olyan embereink, akik közvetlenül részt vesznek a harcban" - mondja Illia Vitiuk, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) kiberosztályának vezetője a BBC tudósítójának, akit beengedtek az SBU szigorúan védett főhadiszállására. Egyedi betekintést nyújtott abba, hogy a hackerek és a különleges erők képességeit hogyan vegyítik egymással: bejutnak az orosz rendszerekbe, mesterlövészek mellett dolgoznak és a legújabb technológiákat alkalmazzák. Az osztály mesterséges intelligencia által támogatott vizuális felismerő rendszereket használ a légi drónokról gyűjtött információk elemzésére az emberi forrásokból, műholdakból és más technikai forrásokból származó információk mellett, hogy célpontokat adjon a hadsereg számára.

"Megfigyeljük, hogy milyen típusú nehézfegyvereket készülnek használni és milyen irányban" - mondja Vitiuk. Csapatai feltörik a megszállt területeken lévő térfigyelő kamerákat, hogy megfigyeljék az orosz csapatok mozgását és kamikaze drónokat irányítanak az ukrán mozgásokat kémlelő orosz kamerák kiiktatására. Ehhez gyakran arra van szükség, hogy a csapatok álcázva, a célpont közelében dolgozzanak. A drónok - amelyeket néha megfigyelésre, néha pedig fegyverként használnak - az innováció élvonalába tartoznak ebben a konfliktusban. Az SBU kibercsapata macska-egér játékot játszik az Oroszországhoz tartozó drónok megzavarására. Érzékelőket telepítenek az orosz drónok észlelésére, és az operátorok nem csak zavarják azokat, hanem megpróbálják átvenni felettük az irányítást, parancsokat küldenek nekik, hogy leszálljanak. Mindezt gyakran közelről kell végrehajtani, ami viszont kockázatot jelent a csapat tagjaira nézve. "Ott meg kell védeni őket, a biztonságukat is szavatolni kell." - magyarázza Vitiuk.


A drónokkal dolgozó operátorokat Anton, egy turisztikai cégnél drónkezelőként dolgozó katona képzi ki. Szerinte a legfontosabb feladat nem az, hogy megtanítsák az operátoroknak hogyan kell drónokat vezetni, hanem hogy hogyan maradjanak életben, elkerülve azt, hogy felfedezzék őket. A háború korai szakaszában a kis drónok akár 10 km távolságban repültek a fronttól, manapság azonban az ukrán operátoroknak sokkal közelebb kell lenniük, hogy legyőzzék az orosz zavaró jeleket. "A frontvonaltól való távolság mostanában egyre kisebb" - magyarázza Anton. "A kapcsolatunknak erősebbnek kell lennie, mint a zavarásnak". Az orosz hírszerző szolgálatok egyes kibercsapataikat szintén a frontvonal közelébe helyezték. Ennek célja a hadsereggel folytatott kommunikáció javítása és hogy gyorsan közvetlenül hozzá tudjanak férni az elfogott ukrán eszközökhöz vagy a közelben lévő kommunikációs eszközökhöz. Egy elfogott eszközzel így még azelőtt lehet taktikai hírszerzési információkat gyűjteni, mielőtt az emberek észrevennék, hogy orosz kézben van.

A kiberkonfliktus már a 2022. februári teljes körű invázió előtt szorosan összekapcsolódott a katonai műveletekkel. Egy hónappal korábban Oroszország azzal próbált pánikot kelteni a közvéleményben, hogy nagy forgalmú weboldalakat kapcsolt le. "Ez egyértelműen egy pszichológiai hadművelet volt" - mondja Vitiuk. Ukrajnának sikerült helyreállítania a rendszerek nagy részét, de órákkal az invázió előtt újabb kibertámadási hullám indult. A leghatékonyabb támadás néhány órára leállította az ukrán hadsereg által kommunikációs célokra használt amerikai műholdszolgáltatót.


Ahogy Oroszország gyors győzelemre vonatkozó tervei meghiúsultak és megjelentek az atrocitásokról szóló jelentések, megnőtt az információáramlás ellenőrzésének fontossága. Első lépésként erre 2022. március 1-jén került sor, amikor egy kombinált kiber- és rakétacsapás célba vett egy kijevi tévétornyot. "Megpróbálták megfosztani az ukránokat a valós információkhoz való hozzáféréstől" - magyarázza Jurij Scsihol, a hírközlést védő állami szolgálat vezetője a torony előtt állva, ahol még mindig látszanak a rakétacsapás nyomai. A mérnökök átkutatták a várost a pótberendezések után, és órákon belül helyreállt a televíziós műsorszórás. A rakéták egy ugyanott lévő adatközpontot is eltaláltak, de a létfontosságú adatokat az év elején nyugati technológiai cégek segítségével távoli szerverekre helyezték át. A kiber- és rakétatámadásokat azóta is gyakran együtt alkalmazzák az oroszok.

Illia Vitiuk kibercsapata az orosz kémszolgálatok elit hackerei ellen dolgozik úgy, hogy behatolnak a számítógépes rendszereikbe és lehallgatják a telefonhívásaikat. "Ukrajna megcáfolta a hatalmas orosz informatikai fölényről szóló mítoszt" - mondja, és a küzdelmet két, egymást jól ismerő bunyós küzdelméhez hasonlítja, de hozzáteszi, hogy nem volt könnyű és voltak közelharcok. Moszkva szinte minden kiberszakértelmét Ukrajna ellen fordítja, és ez kevés kapacitást hagy számára a nyugati célpontok megtámadására. Szerinte Ukrajna úgy emészti meg az orosz kibertámadásokat, hogy a saját rendszerén keresztül dolgozza fel azokat. Ha Ukrajna elbukik - figyelmeztet Vitiuk - akkor ezek a támadások máshová fognak irányulni.