Az EU fogyasztóvédelmi osztálya a cookie-használatra figyelmeztető felugró bannerek fokozatos kivezetésére irányuló kezdeményezésének részeként a digitális reklámipar számára ígéretes alapelvek tervezetét terjesztette elő, amelyek a fizetős vagy beleegyezéses modell mellett egy harmadik, kevésbé tolakodó alternatívát is tartalmaznak.

Az Európai Bizottság igazságügyi és fogyasztóvédelmi osztályának kezdeményezésének célja, hogy az online reklámipar érdekeltjei önkéntes kötelezettségvállalásokat írjanak alá, amelyek célja a növekvő "cookie-fáradtság" kezelése. A kezdeményezés politikai mozgatórugója Didier Reynders igazságügyi biztos volt, aki szerint az önkéntes kezdeményezés előzménye lehet a kötelező intézkedéseknek, amelyeket a következő jogalkotási ciklusban a digitális tisztességességről szóló törvénybe lehetne foglalni.

Az Európai Bizottság az érdekelt felekkel szeretné megvitatni, hogyan lehetne a fogyasztók tudatosságát növelni az online nyomkövetéssel és a nyomkövetésen alapuló reklámozás alternatíváival kapcsolatban, annak a gyakorlatnak a részeként, amelynek célja, hogy még az év vége előtt elérje a cookie-k fokozatos kivonására vonatkozó önkéntes kötelezettségvállalást. A felhasználókat tájékoztatni kell majd az adatkezelés konkrét céljáról, de a második rétegben kell majd csak részletesebb tájékoztatást nyújtani. Továbbá "a fogyasztót nem szabadna arra kérni, hogy az utolsó kérés óta eltelt egyéves időszakon belül fogadjon el sütiket. A fogyasztó elutasítását rögzítő sütire a fogyasztó választásának tiszteletben tartása érdekében van szükség".

A Bizottság szerint a sütik iránti fáradtság egyik fő oka az, hogy a felhasználóktól a hozzájárulásukat kérik minden egyes alkalommal, amikor meglátogatnak egy weboldalt. Ezért e választás rögzítése elengedhetetlen ahhoz, hogy tiszteletben tartsák a fogyasztók döntését, és ésszerű időn belül ne kérjék újra. Az EDPB megjegyezte, hogy nem szabad egyedi azonosítót használni a felhasználók elutasításának rögzítésére. Hasonlóképpen, az olyan alkalmazásoknak, mint a webböngészők, lehetővé kell tenniük a fogyasztók számára, hogy előre rögzítsék a cookie-kra vonatkozó preferenciáikat, hogy bizonyos típusú reklámmodelleket szisztematikusan elutasíthassanak. E tekintetben a Testület hangsúlyozta, hogy a felhasználóknak aktív döntést kell hozniuk ahhoz, hogy a sütikhez való hozzájárulást érvényesnek lehessen tekinteni, és nem garantált, hogy a központosított megoldások teljesítik ezt a feltételt.


Az EU általános adatvédelmi rendelete, az uniós adatvédelmi törvény szerint a hozzájárulás a személyes adatok feldolgozásának egyik jogalapja. Így a weboldalak megnyitásakor felugró cookie-bannerek a leggyakoribb módja annak, hogy a weboldalak hozzájárulást kapjanak reklámcélokra. A potenciális aláíróknak vállalniuk kell, hogy "a hozzájárulási kérelem nem tartalmaz információt az úgynevezett alapvető cookie-król, sem a jogos érdeken alapuló adatgyűjtésre való utalást". Az indoklás szerint a felhasználóknak a tájékoztatáson alapuló hozzájárulás megadásához feltétlenül szükséges információkra kell korlátozniuk a feldolgozandó információkat.

A Bizottság által kért másik ígéret szerint "ha a tartalmat legalább részben reklámokból finanszírozzák, akkor ezt a felhasználóknak a weboldalhoz vagy alkalmazáshoz való első hozzáféréskor előre meg kell magyarázni". Az indoklás szerint, ha egy vállalkozás azért szerez reklámbevételeket, mert a viselkedési adatok felhasználásával vagy harmadik félnek történő eladásával a fogyasztókat nyomon követésen alapuló reklámnak teszi ki, a felhasználókat tájékoztatni kell erről az üzleti modellről. "A fogyasztókat arra kérni, hogy olvassák el az összetett cookie-figyelmeztetéseket, és csak miután nem járultak hozzá, szembesíteni őket egy "fizess vagy hagyd el" ultimátummal manipulatívnak tekinthető" - olvasható az indoklásban.

A második alapelvre építve a harmadik azt jelzi, hogy "minden üzleti modellt tömören, világosan és könnyen választható módon kell bemutatni. Ez magában foglalja majd a nyomkövetők elfogadásának vagy el nem fogadásának következményeire vonatkozó világos magyarázatokat." Itt a Bizottság megjegyzi, hogy a cookie-k és az üzleti modell közötti szoros kapcsolat miatt a két szempontra vonatkozó információkat egyidejűleg kell bemutatni. A negyedik alapelv talán a legfontosabb, mivel előírja, hogy "ha a nyomkövető alapú reklámozás vagy a díjfizetés lehetőségét javasolják, a fogyasztók mindig választhatnak egy másik, az adatvédelembe kevésbé beavatkozó hirdetési formát is". Az utalás az úgynevezett "pay-or-consent" modellre vonatkozik, amelyet a Meta, a Facebook anyavállalata a "szerződéses" modell érvénytelenítését követően fogadott el. A Meta új modelljét az adatvédelmi és fogyasztóvédelmi jog alapján támadják.

A Bizottság azzal érvel, hogy a fogyasztók naponta több tíz különböző weboldalon navigálnak, és mivel csak kevesen hajlandóak fizetni az online tartalomért, így ez nem hiteles alternatívája az online viselkedés nyomon követésének. A Testület azt javasolja, hogy a kontextuális reklámot kifejezetten említsék meg a nyomon követésen alapuló modellek alternatívájaként. "A reklámcélú sütikhez való hozzájárulás nem lehet szükséges minden egyes nyomkövetőnél" - áll az ötödik elvben, hozzátéve, hogy ezt az információt egy második rétegben is meg lehetne adni. Ez az intézkedés ismét azt hivatott megakadályozni, hogy a felhasználókat elárassza az egyes nyomkövetők hosszú listája, ami elriasztja az embereket az olvasástól, és a választás illúzióját kelti. Ezt a rendelkezést azonban össze kell egyeztetni más törvényekkel, például a digitális piacokról szóló törvénnyel.

Az EDPB esetében ennek az elvnek kifejezetten ki kellene mondania, hogy a felhasználóknak a cookie-banner első rétegénél az "elfogadás" opció mellett az összes cookie elutasítását is lehetővé kell tenni. Ezen túlmenően a felhasználóknak meg kell mondani, hogy ki fér hozzá az adatokhoz. A hatodik ígéret azt vonja maga után, hogy "a fogyasztó által választott hirdetési modell kezeléséhez használt cookie-khoz nem lesz szükség külön hozzájárulásra, mivel a fogyasztók már kifejezték, hogy az egyik üzleti modell mellett döntöttek".