SG.hu
Az MI-cégek által használt anyagok átláthatóságát követelik a médiacégek
A hírcégek átláthatóságot és kollektív tárgyalásokat kérnek az MI-gyártók általi tartalomfelhasználásról.
A világ legnagyobb hírközlő szervezeteinek egy csoportja most közzétett nyílt levelében a szerzői jogvédelem alatt álló anyagok felhasználására vonatkozó szabályok felülvizsgálatára szólította fel a mesterséges intelligencia technológiát fejlesztő cégeket. Az olyan iparági szervezetek, mint a News Media Alliance - amely az Egyesült Államokban közel 2000 kiadványt tömörít - és az Európai Kiadók Tanácsa által aláírt jegyzék olyan keretrendszert szeretne, amely lehetővé tenné a médiavállalatok számára, hogy "kollektívan tárgyaljanak" az MI-modellek üzemeltetőivel a szellemi tulajdonuk felhasználásáról.
"A generatív mesterséges intelligencia és a nagyméretű nyelvi modellek tartalmat és információt terjesztenek a felhasználóik számára, gyakran az eredeti alkotók figyelembevétele, díjazása vagy feltüntetése nélkül. Az ilyen gyakorlatok aláássák a médiaipar alapvető üzleti modelljeit" - olvasható a levélben. Az olyan generatív mesterséges intelligenciát használó szolgáltatások, mint az OpenAI ChatGPT és a Google Bard a gépek által előállított online tartalmak mennyiségi megugrását eredményezték, és több iparág is vizsgálja ennek az üzletmenetükre gyakorolt hatását. A legtöbb ilyen szolgáltatás nem hozza nyilvánosságra, hogy milyen bemeneti adatokat használt modelljeik képzéséhez, bár modelljeik korábbi verzióinál még elismerték, hogy több milliárd, az internetről letöltött információból álló adathalmazt használtak a képzéshez, amely magában foglalja a híroldalak tartalmát is.
A technológia már széles körben elterjedt és több vállalat is bevezetett generatív mesterséges intelligencián alapuló funkciókat, de a kormányok világszerte még mindig a használatára vonatkozó szabályokról tanácskoznak. A nyílt levél csak egy újabb lépés a hírmédia-ipar régóta tartó törekvésében, hogy kedvező megállapodásokat kössön olyan technológiai cégekkel, mint a Meta és az Alphabet, amelyeket a kiadók gyakran vádolnak azzal, hogy híranyagokkal teli platformokat üzemeltetnek anélkül, hogy annak nyereségét megosztanák a tartalmakat előállítókkal.
Eközben a hírszolgáltató cégek kezdenek kísérletezni a generatív mesterséges intelligenciával, és tárgyalásokat folytatnak a technológiai cégekkel arról, hogy tartalmaikat felhasználják a mesterséges intelligenciamodellek betanításához. A levél egyik aláírója az Associated Press hírügynökség, a cég a múlt hónapban megállapodást kötött az OpenAI-val, mely szerint licencelik az AP történetarchívumának egy részét, és megvizsgálják a generatív mesterséges intelligencia felhasználását a hírekben. Az OpenAI emellett 5 millió dollárt ajánlott fel az American Journalism Project (AJP) számára egy olyan partnerség keretében, amely a helyi hírek mesterséges intelligencia általi támogatásának módjait keresi.
A világ legnagyobb hírközlő szervezeteinek egy csoportja most közzétett nyílt levelében a szerzői jogvédelem alatt álló anyagok felhasználására vonatkozó szabályok felülvizsgálatára szólította fel a mesterséges intelligencia technológiát fejlesztő cégeket. Az olyan iparági szervezetek, mint a News Media Alliance - amely az Egyesült Államokban közel 2000 kiadványt tömörít - és az Európai Kiadók Tanácsa által aláírt jegyzék olyan keretrendszert szeretne, amely lehetővé tenné a médiavállalatok számára, hogy "kollektívan tárgyaljanak" az MI-modellek üzemeltetőivel a szellemi tulajdonuk felhasználásáról.
"A generatív mesterséges intelligencia és a nagyméretű nyelvi modellek tartalmat és információt terjesztenek a felhasználóik számára, gyakran az eredeti alkotók figyelembevétele, díjazása vagy feltüntetése nélkül. Az ilyen gyakorlatok aláássák a médiaipar alapvető üzleti modelljeit" - olvasható a levélben. Az olyan generatív mesterséges intelligenciát használó szolgáltatások, mint az OpenAI ChatGPT és a Google Bard a gépek által előállított online tartalmak mennyiségi megugrását eredményezték, és több iparág is vizsgálja ennek az üzletmenetükre gyakorolt hatását. A legtöbb ilyen szolgáltatás nem hozza nyilvánosságra, hogy milyen bemeneti adatokat használt modelljeik képzéséhez, bár modelljeik korábbi verzióinál még elismerték, hogy több milliárd, az internetről letöltött információból álló adathalmazt használtak a képzéshez, amely magában foglalja a híroldalak tartalmát is.
A technológia már széles körben elterjedt és több vállalat is bevezetett generatív mesterséges intelligencián alapuló funkciókat, de a kormányok világszerte még mindig a használatára vonatkozó szabályokról tanácskoznak. A nyílt levél csak egy újabb lépés a hírmédia-ipar régóta tartó törekvésében, hogy kedvező megállapodásokat kössön olyan technológiai cégekkel, mint a Meta és az Alphabet, amelyeket a kiadók gyakran vádolnak azzal, hogy híranyagokkal teli platformokat üzemeltetnek anélkül, hogy annak nyereségét megosztanák a tartalmakat előállítókkal.
Eközben a hírszolgáltató cégek kezdenek kísérletezni a generatív mesterséges intelligenciával, és tárgyalásokat folytatnak a technológiai cégekkel arról, hogy tartalmaikat felhasználják a mesterséges intelligenciamodellek betanításához. A levél egyik aláírója az Associated Press hírügynökség, a cég a múlt hónapban megállapodást kötött az OpenAI-val, mely szerint licencelik az AP történetarchívumának egy részét, és megvizsgálják a generatív mesterséges intelligencia felhasználását a hírekben. Az OpenAI emellett 5 millió dollárt ajánlott fel az American Journalism Project (AJP) számára egy olyan partnerség keretében, amely a helyi hírek mesterséges intelligencia általi támogatásának módjait keresi.