SG.hu
Nagyon kellene valami új dolog a Szilícium-völgy felrázásához
A Szilícium-völgy egy pillanatra a lebegő sziklák megszállottja lett annak nyomán, hogy dél-koreai kutatók azt állították, hogy felfedeztek egy "szobahőmérsékletű szupravezetőt".
A múlt hónap végén egy ismeretlen dél-koreai kutatócsoport azt állította, hogy megtalálta a tudomány egyik Szent Grálját: egy olyan anyagot, amely képes energiaveszteség nélkül vezetni az elektromosságot, és amely szobahőmérsékleten is stabil. Egy kis lebegő szikláról készült szemcsés videó - ami az egyik jellegzetes jele annak, hogy egy anyag szupravezető tulajdonságokkal rendelkezhet - bejárta az internetet. A Szilícium-völgyben azonnal nagy felhajtás tört ki. A befektetők, technológiai vezetők és vállalkozók - akik még mindig a mesterséges intelligenciát hype-olják - el voltak ragadtatva a lehetséges áttörés gondolatától, mert ez évek óta az első forradalmi ugrás lehet a technológiában. Az úgynevezett szobahőmérsékletű szupravezető olyan sci-fi-szerű ötleteket tehet lehetővé, mint a lebegő vonatok, valamint a tökéletesen hatékony energiatároláshoz kapcsolódó gyakorlatiasabb termékek.
Már most sok tudós úgy véli, hogy téves riasztás volt, és az LK-99 néven ismert anyag talán csak egyfajta mágnes, bár a vizsgálatok még folynak. Az epizód azonban rávilágított arra, hogy a Szilícium-völgyben a következő nagy dolog megtalálása iránti élénk vágyakozás tapasztalható. A szakma évek óta azon kesereg, hogy a technológiai világ elvesztette képességét a nagy, világmegváltó innovációk létrehozására, ehelyett minden pénzét és energiáját a közösségi médiaalkalmazások és üzleti szoftverek új variációinak létrehozására fordítja.
A Szilícium-völgy fellendülési és hanyatlási ciklusai évtizedek óta tartanak. A 2000-es évek elején bekövetkezett dot-com összeomlás a korai internet körül kialakult hype-ból tőkét kovácsolni próbáló vállalatok egy részét kiirtotta, de egyúttal megteremtette a technológiai befektetések következő hullámának színterét is. Azóta az olyan innovációk, mint a felhőalapú tárolás és az okostelefon lehetővé tették több ezer start-up vállalkozás felvirágzását, a társadalom nagy részét az internetre helyezték át, és az olyan nagy technológiai vállalatokat, mint a Google, az Amazon, az Apple és a Microsoft a történelem legerősebb szervezeteinek egyikévé tették.
Sok tech-vezető azonban ideges, mert a fogyasztói és üzleti szoftverekre való jelenlegi összpontosítás stagnáláshoz vezetett. Egy évtizeddel ezelőtt a befektetők azt jósolták, hogy az önvezető autók a 2020-as évek közepére átveszik az utak uralmát, de azok a több milliárd dolláros befektetések ellenére még mindig csak tesztelési fázisban vannak. A kriptovalutáknak és a blokklánc-technológiának több saját hype-ciklusa is volt, de a bűnözésen és a pénzmosáson kívül még egyetlen iparágat sem sikerült alapvetően megváltoztatniuk. Az éghajlatváltozás mérséklését célzó technológiák, mint például a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás, évek óta jelentős előrelépés nélkül vegetálnak.
Eközben a nagy technológiai vállalatok hatalmas készpénzállományukat arra használták, hogy kisebb versenytársakat vásároljanak fel, miközben a trösztellenes szabályozók csak nemrég kezdtek el szigorítani a konszolidáció ellen. Az elmúlt évben, amikor a magasabb kamatlábak csökkentették a kockázati tőke mennyiségét, és a lassuló növekedés miatt a vállalatok visszafogták kiadásaikat, az elbocsátások hatalmas hulláma söpört végig az iparágon, és az olyan vállalatok, mint a Google, amelyek korábban azt mondták, hogy nyereségük egy részét nagy, kockázatos ötletekbe fektetik, elfordultak az ilyen "holdraszállásoktól".
Az elektromos ellenállás nélkül szobahőmérsékleten áramot vezető anyag csodákat tenne lehetővé
A ChatGPT tavaly novemberi indulásakor a mesterséges intelligencia magával ragadta az iparágat, a nagy technológiai vállalatok és a start-upok egyaránt ráugrottak a témára és a hatalmas növekedés következő hullámaként hirdették meg. Egy MI kifejlesztése azonban drága és bonyolult, és máris vannak jelei annak, hogy a növekedés visszaesik, például a ChatGPT-t havonta használók száma csökken.
Az anyagtudomány évek óta segít a technológiát gyorsabbá és jobbá tenni, a számítógépes chipektől az optikai kábelekig. A tudósok szerint ez a terület fogja vezetni az áttörések következő hullámát, legyen szó szobahőmérsékletű szupravezetőkről vagy olyan anyagokról, amelyek működő kvantumszámítógépekhez vezetnek - amelyek elméletileg sokszor gyorsabban működhetnek, mint a hagyományos számítógépek.
Az elmúlt hetekben az a gondolat, hogy egy névtelen laboratóriumban kifejlesztett titokzatos anyag egy sci-fi regény lapjairól kitépett világot hozhat létre, sokak számára túl ellenállhatatlan volt ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyják. "Hosszú idő óta ez az első alkalom, hogy ennyi embert láttam, akik egységesen a csodás jövővel kapcsolatos optimizmusról, a nagy áttöréssel kapcsolatos várakozásról beszélnek, ahelyett, hogy a közösségi médiában a félelem és a düh hangját osztanák meg" - mondta David Friedberg technológiai vállalkozó saját podcastjában.
A szobahőmérsékletű szupravezetők most különösen fontosak lennének a technológiai ipar számára, amely azzal van elfoglalva, hogy dollármilliárdokat éget el új számítógépes chipekre és az ezek működtetéséhez szükséges energiaköltségekre, hogy betanítsa az olyan eszközök mögött álló MI-modelleket, mint a ChatGPT és a Google Bard. A számítógépes chipek évek óta egyre kisebbek és hatékonyabbak, de ez a fejlődés a fizikai világ korlátaiba ütközik, mivel a tranzisztorok egyre kisebbek, egyesek már csak egy atom vastagságúak.
Sinéad Griffin, a Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium fizikusa és kvantumanyag-kutatója a szupravezető megjelenésének napján e-mailek és sms-ek tömkelegét kapta kollégáitól és barátaitól. A szobahőmérsékletű szupravezetőkről szóló állítások meglehetősen gyakoriak, de ez a mostani azért keltette fel az érdeklődését, mert egyértelmű volt, hogy a dél-koreai kutatók már régóta gondolkodtak a munkájukon - mondta. Griffin és csapata szuperszámítógépek segítségével modellezte az LK-99-et, és kimutatta, hogy néhány tulajdonsága hasonlít a magas hőmérsékletű szupravezetőkéhez. A tanulmányt közzétette az interneten, és hirtelen az egekbe szökött a Twitteren - amelyet nemrég átneveztek X-re - őt követő fiókok száma.
Kockázati tőkebefektetők, technológiai vezetők és vállalkozók küldtek neki e-maileket, amelyekben befektetési tanácsokat kértek tőle, és fizetett tanácsadói állásokat vagy teljes munkaidős állásokat ajánlottak fel neki. Az írását több százan vitatták meg a Reddit-fórumokban, és rengeteg hülyeséget beszéltek össze. "A hype káros lehet" - mondta Griffin. "Ez határozottan hátrányos volt. A pozitívum az, hogy az emberek odafigyelnek a tudománynak erre a kritikus részére, amelytől az egész technológiai ipar függ."
Az olyan nagy technológiai vállalatok, mint a Google, a Microsoft és az Amazon az elmúlt évtizedben milliárdokat költöttek az MI-kutatásra, segítve olyan áttörések létrehozását, amelyek most a generatív MI-eszközökhöz vezettek, mint a chatbotok és a képgenerátorok. Az anyagtudomány azonban kevesebb figyelmet kap, pedig ez az a terület, amely a modern technológia nagy részét megalapozza. "Ezen a területen és általában az anyagkutatásban dolgozva tisztában vagyok azzal a csendes háttérszereppel, amelyet az anyagokkal kapcsolatos innovációk az életünk minden területén hagynak" - mondta Inna Vishik, a Kaliforniai Egyetem Davis-i Fizikai és Csillagászati Tanszékének docense és kvantumanyag-kutatója.
A Szilícium-völgy legbefolyásosabb vezetői közül néhányan anyagtudományi háttérrel rendelkeznek. A Google vezérigazgatója, Sundar Pichai kohómérnöki diplomát szerzett, és a Stanford Egyetem anyagtudományi tanszékén szerzett mesterdiplomát. A Tesla alapítóját, Elon Muskot 1995-ben felvették egy doktori programba, szintén a Stanfordon, de két nappal a program kezdete után otthagyta, hogy vállalkozói karrierjét folytassa.
Évtizedekig a tudósok általában egyetértettek abban, hogy a szupravezetés csak rendkívül alacsony hőmérsékleten fordulhat elő, ami a valós életben való alkalmazás szempontjából kivitelezhetetlenné tette. 1986-ban azonban német és svájci fizikusok olyan anyagokat találtak, amelyek elég magas hőmérsékleten szupravezetők ahhoz, hogy folyékony nitrogénnel hűtsék őket, ami viszonylag olcsó módja egy tárgy hőmérséklete csökkentésének. Az áttörés az e hónapban történthez nagyon hasonló izgalmi robbanáshoz vezetett.
A Time Magazine 1987. május 11-i címlapsztorija a "szupravezetés forradalmát" ünnepelte, egy futurisztikusnak tűnő, fali töltőre csatlakoztatott autóval kiegészítve. Az Amerikai Fizikai Társaság 1987-es összejövetelét annyira feltöltötte a hype és a közvélemény érdeklődése, hogy az 1969-es híres zenei fesztivál után a mai napig a "fizika Woodstockjaként" emlegetik. A felfedezés mögött álló kutatók mindössze 19 hónappal a témáról szóló tanulmányuk benyújtása után nyerték el az 1987-es fizikai Nobel-díjat, ami a legrövidebb idő, amely valaha is eltelt egy felfedezéstől a díj elnyeréséig. "Ha azt gondoljuk, hogy most nagy a felhajtás, akkor ez semmi az akkori állapotokhoz képest" - mondta Vishik.
A múlt hónap végén egy ismeretlen dél-koreai kutatócsoport azt állította, hogy megtalálta a tudomány egyik Szent Grálját: egy olyan anyagot, amely képes energiaveszteség nélkül vezetni az elektromosságot, és amely szobahőmérsékleten is stabil. Egy kis lebegő szikláról készült szemcsés videó - ami az egyik jellegzetes jele annak, hogy egy anyag szupravezető tulajdonságokkal rendelkezhet - bejárta az internetet. A Szilícium-völgyben azonnal nagy felhajtás tört ki. A befektetők, technológiai vezetők és vállalkozók - akik még mindig a mesterséges intelligenciát hype-olják - el voltak ragadtatva a lehetséges áttörés gondolatától, mert ez évek óta az első forradalmi ugrás lehet a technológiában. Az úgynevezett szobahőmérsékletű szupravezető olyan sci-fi-szerű ötleteket tehet lehetővé, mint a lebegő vonatok, valamint a tökéletesen hatékony energiatároláshoz kapcsolódó gyakorlatiasabb termékek.
Már most sok tudós úgy véli, hogy téves riasztás volt, és az LK-99 néven ismert anyag talán csak egyfajta mágnes, bár a vizsgálatok még folynak. Az epizód azonban rávilágított arra, hogy a Szilícium-völgyben a következő nagy dolog megtalálása iránti élénk vágyakozás tapasztalható. A szakma évek óta azon kesereg, hogy a technológiai világ elvesztette képességét a nagy, világmegváltó innovációk létrehozására, ehelyett minden pénzét és energiáját a közösségi médiaalkalmazások és üzleti szoftverek új variációinak létrehozására fordítja.
A Szilícium-völgy fellendülési és hanyatlási ciklusai évtizedek óta tartanak. A 2000-es évek elején bekövetkezett dot-com összeomlás a korai internet körül kialakult hype-ból tőkét kovácsolni próbáló vállalatok egy részét kiirtotta, de egyúttal megteremtette a technológiai befektetések következő hullámának színterét is. Azóta az olyan innovációk, mint a felhőalapú tárolás és az okostelefon lehetővé tették több ezer start-up vállalkozás felvirágzását, a társadalom nagy részét az internetre helyezték át, és az olyan nagy technológiai vállalatokat, mint a Google, az Amazon, az Apple és a Microsoft a történelem legerősebb szervezeteinek egyikévé tették.
Sok tech-vezető azonban ideges, mert a fogyasztói és üzleti szoftverekre való jelenlegi összpontosítás stagnáláshoz vezetett. Egy évtizeddel ezelőtt a befektetők azt jósolták, hogy az önvezető autók a 2020-as évek közepére átveszik az utak uralmát, de azok a több milliárd dolláros befektetések ellenére még mindig csak tesztelési fázisban vannak. A kriptovalutáknak és a blokklánc-technológiának több saját hype-ciklusa is volt, de a bűnözésen és a pénzmosáson kívül még egyetlen iparágat sem sikerült alapvetően megváltoztatniuk. Az éghajlatváltozás mérséklését célzó technológiák, mint például a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás, évek óta jelentős előrelépés nélkül vegetálnak.
Eközben a nagy technológiai vállalatok hatalmas készpénzállományukat arra használták, hogy kisebb versenytársakat vásároljanak fel, miközben a trösztellenes szabályozók csak nemrég kezdtek el szigorítani a konszolidáció ellen. Az elmúlt évben, amikor a magasabb kamatlábak csökkentették a kockázati tőke mennyiségét, és a lassuló növekedés miatt a vállalatok visszafogták kiadásaikat, az elbocsátások hatalmas hulláma söpört végig az iparágon, és az olyan vállalatok, mint a Google, amelyek korábban azt mondták, hogy nyereségük egy részét nagy, kockázatos ötletekbe fektetik, elfordultak az ilyen "holdraszállásoktól".
Az elektromos ellenállás nélkül szobahőmérsékleten áramot vezető anyag csodákat tenne lehetővé
A ChatGPT tavaly novemberi indulásakor a mesterséges intelligencia magával ragadta az iparágat, a nagy technológiai vállalatok és a start-upok egyaránt ráugrottak a témára és a hatalmas növekedés következő hullámaként hirdették meg. Egy MI kifejlesztése azonban drága és bonyolult, és máris vannak jelei annak, hogy a növekedés visszaesik, például a ChatGPT-t havonta használók száma csökken.
Az anyagtudomány évek óta segít a technológiát gyorsabbá és jobbá tenni, a számítógépes chipektől az optikai kábelekig. A tudósok szerint ez a terület fogja vezetni az áttörések következő hullámát, legyen szó szobahőmérsékletű szupravezetőkről vagy olyan anyagokról, amelyek működő kvantumszámítógépekhez vezetnek - amelyek elméletileg sokszor gyorsabban működhetnek, mint a hagyományos számítógépek.
Az elmúlt hetekben az a gondolat, hogy egy névtelen laboratóriumban kifejlesztett titokzatos anyag egy sci-fi regény lapjairól kitépett világot hozhat létre, sokak számára túl ellenállhatatlan volt ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyják. "Hosszú idő óta ez az első alkalom, hogy ennyi embert láttam, akik egységesen a csodás jövővel kapcsolatos optimizmusról, a nagy áttöréssel kapcsolatos várakozásról beszélnek, ahelyett, hogy a közösségi médiában a félelem és a düh hangját osztanák meg" - mondta David Friedberg technológiai vállalkozó saját podcastjában.
A szobahőmérsékletű szupravezetők most különösen fontosak lennének a technológiai ipar számára, amely azzal van elfoglalva, hogy dollármilliárdokat éget el új számítógépes chipekre és az ezek működtetéséhez szükséges energiaköltségekre, hogy betanítsa az olyan eszközök mögött álló MI-modelleket, mint a ChatGPT és a Google Bard. A számítógépes chipek évek óta egyre kisebbek és hatékonyabbak, de ez a fejlődés a fizikai világ korlátaiba ütközik, mivel a tranzisztorok egyre kisebbek, egyesek már csak egy atom vastagságúak.
Sinéad Griffin, a Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium fizikusa és kvantumanyag-kutatója a szupravezető megjelenésének napján e-mailek és sms-ek tömkelegét kapta kollégáitól és barátaitól. A szobahőmérsékletű szupravezetőkről szóló állítások meglehetősen gyakoriak, de ez a mostani azért keltette fel az érdeklődését, mert egyértelmű volt, hogy a dél-koreai kutatók már régóta gondolkodtak a munkájukon - mondta. Griffin és csapata szuperszámítógépek segítségével modellezte az LK-99-et, és kimutatta, hogy néhány tulajdonsága hasonlít a magas hőmérsékletű szupravezetőkéhez. A tanulmányt közzétette az interneten, és hirtelen az egekbe szökött a Twitteren - amelyet nemrég átneveztek X-re - őt követő fiókok száma.
Kockázati tőkebefektetők, technológiai vezetők és vállalkozók küldtek neki e-maileket, amelyekben befektetési tanácsokat kértek tőle, és fizetett tanácsadói állásokat vagy teljes munkaidős állásokat ajánlottak fel neki. Az írását több százan vitatták meg a Reddit-fórumokban, és rengeteg hülyeséget beszéltek össze. "A hype káros lehet" - mondta Griffin. "Ez határozottan hátrányos volt. A pozitívum az, hogy az emberek odafigyelnek a tudománynak erre a kritikus részére, amelytől az egész technológiai ipar függ."
Az olyan nagy technológiai vállalatok, mint a Google, a Microsoft és az Amazon az elmúlt évtizedben milliárdokat költöttek az MI-kutatásra, segítve olyan áttörések létrehozását, amelyek most a generatív MI-eszközökhöz vezettek, mint a chatbotok és a képgenerátorok. Az anyagtudomány azonban kevesebb figyelmet kap, pedig ez az a terület, amely a modern technológia nagy részét megalapozza. "Ezen a területen és általában az anyagkutatásban dolgozva tisztában vagyok azzal a csendes háttérszereppel, amelyet az anyagokkal kapcsolatos innovációk az életünk minden területén hagynak" - mondta Inna Vishik, a Kaliforniai Egyetem Davis-i Fizikai és Csillagászati Tanszékének docense és kvantumanyag-kutatója.
A Szilícium-völgy legbefolyásosabb vezetői közül néhányan anyagtudományi háttérrel rendelkeznek. A Google vezérigazgatója, Sundar Pichai kohómérnöki diplomát szerzett, és a Stanford Egyetem anyagtudományi tanszékén szerzett mesterdiplomát. A Tesla alapítóját, Elon Muskot 1995-ben felvették egy doktori programba, szintén a Stanfordon, de két nappal a program kezdete után otthagyta, hogy vállalkozói karrierjét folytassa.
Évtizedekig a tudósok általában egyetértettek abban, hogy a szupravezetés csak rendkívül alacsony hőmérsékleten fordulhat elő, ami a valós életben való alkalmazás szempontjából kivitelezhetetlenné tette. 1986-ban azonban német és svájci fizikusok olyan anyagokat találtak, amelyek elég magas hőmérsékleten szupravezetők ahhoz, hogy folyékony nitrogénnel hűtsék őket, ami viszonylag olcsó módja egy tárgy hőmérséklete csökkentésének. Az áttörés az e hónapban történthez nagyon hasonló izgalmi robbanáshoz vezetett.
A Time Magazine 1987. május 11-i címlapsztorija a "szupravezetés forradalmát" ünnepelte, egy futurisztikusnak tűnő, fali töltőre csatlakoztatott autóval kiegészítve. Az Amerikai Fizikai Társaság 1987-es összejövetelét annyira feltöltötte a hype és a közvélemény érdeklődése, hogy az 1969-es híres zenei fesztivál után a mai napig a "fizika Woodstockjaként" emlegetik. A felfedezés mögött álló kutatók mindössze 19 hónappal a témáról szóló tanulmányuk benyújtása után nyerték el az 1987-es fizikai Nobel-díjat, ami a legrövidebb idő, amely valaha is eltelt egy felfedezéstől a díj elnyeréséig. "Ha azt gondoljuk, hogy most nagy a felhajtás, akkor ez semmi az akkori állapotokhoz képest" - mondta Vishik.