Berta Sándor
A digitális platformok szabályozását sürgette az UNESCO
A szervezet a dezinformációt és a gyűlöletbeszédet akarja visszaszorítani.
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) a digitális platformok szabályozásával kapcsolatos globális elvek kidolgozására és alkalmazására szólított fel. "Ezeknek az erőfeszítéseknek globálisnak kell lenniük, nem pedig elszigetelten kell megvalósulniuk és az emberi jogokon kell alapulniuk. Javítaniuk kell az információk megbízhatóságát és elő kell mozdítaniuk az emberi jogok online érvényesülését" - jelentette ki Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója a szervezet párizsi szakmai konferenciáján. Az Internet a bizalomért című rendezvényen 4300 szakértő gyűlt össze, hogy megvitassák az online tájékoztatás jelenlegi válságára adandó szabályozási megoldásokat - ez volt az első ilyen jellegű globális konferencia.
"Az igaz és hamis közötti határok elmosódása, a tudományos tények szervezett tagadása, a dezinformáció és az összeesküvés-elméletek terjedése talán nem a közösségi hálózatokon keletkezett, de szabályozás hiányában sokkal jobban virágzik ott, mint az igazság. Csak e technológiai forradalom teljes mértékének felismerésével biztosíthatjuk, hogy az ne menjen az emberi jogok, a szólásszabadság és a demokrácia rovására" - tette hozzá Azoulay.
"A hazugságok gyorsabban terjednek, mint a tények. Valamiért a tények nagyon unalmasak. A hazugságok - különösen, ha félelemmel, dühvel, gyűlölettel, törzsi érzelmekkel vannak fűszerezve - megosztják az embereket. Úgy terjednek, mintha egy meggyújtott gyufát gyújtósba dobnánk" - emelte ki Marie Ressa Nobel-békedíjas újságírónő, aki 2021 októberében már a demokráciát fenyegető veszélynek nevezte a Facebookot. Ressa arra figyelmeztetett, hogy ha továbbra is eltűrjük a közösségi média hazugságokat jutalmazó algoritmusait, a jövő generációi olyan világot fognak örökölni, amelyben az igazság veszélyesen leértékelődött. "Tények nélkül nincs igazság, igazság nélkül nincs bizalom, és nincs közös valóságunk" - mutatott rá.
A konferenciához intézett üzenetében Luiz Inácio Lula da Silva, Brazília elnöke felidézte a demokratikus intézmények ellen január 8-án Brazíliában elkövetett erőszakos támadásokat. Ami aznap történt, az egy jóval korábban indított kampány csúcspontja volt, amely hazugságokat és dezinformációt használt munícióként. Ezt a kampányt nagyrészt digitális platformokon és üzenetküldő alkalmazásokon keresztül táplálták, szervezték és terjesztették. Ez ugyanaz a módszer, amelyet a világ más részein erőszakos cselekmények generálására használtak. Ennek véget kell vetni.
Az UNESCO főigazgatója hangsúlyozta, hogy ugyan világszerte legalább 55 ország dolgozik szabályozási kezdeményezéseken, de ő egy koherens, globális, az emberi jogokon alapuló megközelítést szorgalmazott. "Amennyiben ezeket a szabályozási kezdeményezéseket elszigetelten dolgozzák ki, és minden ország a saját szemétdombján akar kakas lenni, akkor kudarcra vannak ítélve. Az információs zavar definíció szerint globális probléma, ezért a gondolkodásunknak globális szinten kell zajlania" - fejtette ki Audrey Azoulay.
"Az olyan megbeszélések, mint amilyenek most Párizsban zajlottak, rendkívül fontosak. Fontos, hogy közös irányelveket találjanak ki arra vonatkozóan, hogyan szabályozzák ezt a digitális teret. A technológiával nem lehet visszaélni az emberek elnyomására, megfigyelésre vagy zaklatásra, illetve az internet leállítására" - szögezte le Katrín Jakobsdóttir, Izland miniszterelnöke.
"Természetesen nem akarjuk bezárni a platformokat - nem akarunk harcolni ellenük. Az elszámoltathatóságról van szó, a büntetlenség megakadályozásáról, arról, hogy tárgyalóasztalhoz ültetjük őket, és azt mondjuk, hogy "felelősséget kell vállalnotok a hibákért, amelyeket elkövettetek, és amelyeket el fogtok követni" - osztotta meg a tapasztalatait az algoritmusok által erőltetett szélsőséges tartalmakkal kapcsolatban Felipe Neto YouTube-influenszer, a világ egyik legtöbb feliratkozóval bíró tartalomkészítője.
Az UNESCO főigazgatója végezetül arra buzdított minden államot, hogy csatlakozzanak a szervezet erőfeszítéseihez, hogy az internetet olyan eszközzé alakítsák át, amely valóban a nyilvánosság szolgálatában áll és amely segít biztosítani a véleménynyilvánítás szabadságához való jogot. Az utóbbi ugyanis magában foglalja az információkereséshez és -szerzéshez való jogot is.
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) a digitális platformok szabályozásával kapcsolatos globális elvek kidolgozására és alkalmazására szólított fel. "Ezeknek az erőfeszítéseknek globálisnak kell lenniük, nem pedig elszigetelten kell megvalósulniuk és az emberi jogokon kell alapulniuk. Javítaniuk kell az információk megbízhatóságát és elő kell mozdítaniuk az emberi jogok online érvényesülését" - jelentette ki Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója a szervezet párizsi szakmai konferenciáján. Az Internet a bizalomért című rendezvényen 4300 szakértő gyűlt össze, hogy megvitassák az online tájékoztatás jelenlegi válságára adandó szabályozási megoldásokat - ez volt az első ilyen jellegű globális konferencia.
"Az igaz és hamis közötti határok elmosódása, a tudományos tények szervezett tagadása, a dezinformáció és az összeesküvés-elméletek terjedése talán nem a közösségi hálózatokon keletkezett, de szabályozás hiányában sokkal jobban virágzik ott, mint az igazság. Csak e technológiai forradalom teljes mértékének felismerésével biztosíthatjuk, hogy az ne menjen az emberi jogok, a szólásszabadság és a demokrácia rovására" - tette hozzá Azoulay.
"A hazugságok gyorsabban terjednek, mint a tények. Valamiért a tények nagyon unalmasak. A hazugságok - különösen, ha félelemmel, dühvel, gyűlölettel, törzsi érzelmekkel vannak fűszerezve - megosztják az embereket. Úgy terjednek, mintha egy meggyújtott gyufát gyújtósba dobnánk" - emelte ki Marie Ressa Nobel-békedíjas újságírónő, aki 2021 októberében már a demokráciát fenyegető veszélynek nevezte a Facebookot. Ressa arra figyelmeztetett, hogy ha továbbra is eltűrjük a közösségi média hazugságokat jutalmazó algoritmusait, a jövő generációi olyan világot fognak örökölni, amelyben az igazság veszélyesen leértékelődött. "Tények nélkül nincs igazság, igazság nélkül nincs bizalom, és nincs közös valóságunk" - mutatott rá.
A konferenciához intézett üzenetében Luiz Inácio Lula da Silva, Brazília elnöke felidézte a demokratikus intézmények ellen január 8-án Brazíliában elkövetett erőszakos támadásokat. Ami aznap történt, az egy jóval korábban indított kampány csúcspontja volt, amely hazugságokat és dezinformációt használt munícióként. Ezt a kampányt nagyrészt digitális platformokon és üzenetküldő alkalmazásokon keresztül táplálták, szervezték és terjesztették. Ez ugyanaz a módszer, amelyet a világ más részein erőszakos cselekmények generálására használtak. Ennek véget kell vetni.
Az UNESCO főigazgatója hangsúlyozta, hogy ugyan világszerte legalább 55 ország dolgozik szabályozási kezdeményezéseken, de ő egy koherens, globális, az emberi jogokon alapuló megközelítést szorgalmazott. "Amennyiben ezeket a szabályozási kezdeményezéseket elszigetelten dolgozzák ki, és minden ország a saját szemétdombján akar kakas lenni, akkor kudarcra vannak ítélve. Az információs zavar definíció szerint globális probléma, ezért a gondolkodásunknak globális szinten kell zajlania" - fejtette ki Audrey Azoulay.
"Az olyan megbeszélések, mint amilyenek most Párizsban zajlottak, rendkívül fontosak. Fontos, hogy közös irányelveket találjanak ki arra vonatkozóan, hogyan szabályozzák ezt a digitális teret. A technológiával nem lehet visszaélni az emberek elnyomására, megfigyelésre vagy zaklatásra, illetve az internet leállítására" - szögezte le Katrín Jakobsdóttir, Izland miniszterelnöke.
"Természetesen nem akarjuk bezárni a platformokat - nem akarunk harcolni ellenük. Az elszámoltathatóságról van szó, a büntetlenség megakadályozásáról, arról, hogy tárgyalóasztalhoz ültetjük őket, és azt mondjuk, hogy "felelősséget kell vállalnotok a hibákért, amelyeket elkövettetek, és amelyeket el fogtok követni" - osztotta meg a tapasztalatait az algoritmusok által erőltetett szélsőséges tartalmakkal kapcsolatban Felipe Neto YouTube-influenszer, a világ egyik legtöbb feliratkozóval bíró tartalomkészítője.
Az UNESCO főigazgatója végezetül arra buzdított minden államot, hogy csatlakozzanak a szervezet erőfeszítéseihez, hogy az internetet olyan eszközzé alakítsák át, amely valóban a nyilvánosság szolgálatában áll és amely segít biztosítani a véleménynyilvánítás szabadságához való jogot. Az utóbbi ugyanis magában foglalja az információkereséshez és -szerzéshez való jogot is.