Berta Sándor

Az internet nem lehet jogmentes tér

A téma az Egyesült Nemzetek Szervezetében került napirendre.

Hogyan lehet globálisan intézkedéseket hozni a gyűlölet és az erőszak ellen az interneten? Hogyan biztosítható a világhálóhoz való szabad és nyílt hozzáférés és hogy a bűnüldözés a digitális térben is működjön? Ez csak néhány azon kérdések közül, amelyeket a héten vitat meg az ENSZ Internetkormányzati Fórumának (IGF) vezetői testülete. A kétévente kinevezett, tíz személyből álló testületben közvetítőként tekint magára az internet fejlesztői és felhasználói, valamint a kormányok között. Most Bécsben javaslatokat dolgoznak ki az ENSZ által tervezett Globális Digitális Paktumhoz, amely az internet jövőjére vonatkozó irányelveket hivatott meghatározni.

"Az internet mélyen behatolt a társadalmunkba. Rendkívül függünk a munkájától, ugyanakkor a felelősségteljes és konstruktív használatának a biztosításához elengedhetetlen a nemzetközi együttműködés" - jelentette ki Vint Cerf, az internet egyik atyja, az IGF elnöke. Karolin Edtstadler osztrák alkotmányügyi miniszter hozzátette, hogy biztosítani kell, hogy a nemzetközi közösség szabályai a digitális világban is érvényesek legyenek. Ennek érdekében a szabályokat is meg kell kérdőjelezni. Meg kell vitatni, hogy a platformokon a felhasználók blokkolása a megoldás része-e vagy a véleménynyilvánítás szabadságának megengedhetetlen megsértése, továbbá meg kell tárgyalni a digitális térben a személyiségi jogok védelmének kérdését és a dezinformáció által a demokráciára jelentett veszélyt.

Az internet nem jog nélküli tér. Most az interneten való együttélés szabályait kell a 21. század szintjére emelni. "Ausztria és Európa számos területen úttörőnek számít. Az európai uniós általános adatvédelmi rendelet (GDPR) világszabvány. A 2021 eleje óta hatályos osztrák kommunikációs platformtörvény már korán lépéseket tett a gyűlölet ellen az interneten. Az Európai Unióban jelenleg kidolgozás alatt álló mesterséges intelligenciáról szóló törvénnyel pedig a technológia kezelésére vonatkozó irányelvek kerülnek kidolgozásra. Az embert kell a középpontba állítani és biztosítani kell, hogy senki ne maradjon le. A fiatalok és az idősek, a gazdagok és a szegények, a globális dél és a globális észak közötti digitális szakadékot le kell küzdeni, hogy mindenki részesülhessen a digitalizáció előnyeiből" - hangsúlyozta Florian Tursky, a digitalizációért felelős osztrák államtitkár.

"Az internetnek biztonságosnak, megbízhatónak, fenntarthatónak, megfizethetőnek és hozzáférhetőnek kell lennie. Csak akkor működik, ha az információ szabad áramlása biztosított. A világháló mindenekelőtt a társadalom tükre. A problémák megoldásához nem segít a tükör megjavítása, hanem a társadalmat is meg kell változtatnunk" - szögezte le végül Vint Cerf.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Dodo55 #1
    "Az internet nem jog nélküli tér."
    "Csak akkor működik, ha az információ szabad áramlása biztosított."

    De a jog általánosan bevett sokszor ordítóan szakmaiatlan manifesztációja és rém bürokratikus gyakorlati alkalmazása, továbbá a nagy erőfölénnyel rendelkező szereplők mondhatni rendeltetésszerűen alkalmazott joggal való visszaélési gyakorlata egy feloldhatatlan ellentétet okoz a két idézett szempont között. Mi sem bizonyítja jobban, hogy a 2000-es évek aranykorához viszonyítva már most alig működik, mondhatni csak vegetál az internet.

    A kis szereplőket megfojtja az egyre nagyobb bürokrácia és a nagyok tétlenül hagyott monopolikus elszívó ereje, ők pedig ráadásul egyre jobban bezárják az információkat a saját platformjaik falai közé (lásd "Google halála" effektus), ahol közben egyre erőszakosabb és kiközösítőbb cenzúrát alkalmaznak.

    Azttán lehet a GDPR-t is világszabványnak nevezni, de attól még elsüllyedhet az EU a szégyenben, miután a hatályba lépést követően ezernyi nemzetközi webhelyről inkább kitiltották az EU-s látogatókat a különféle weboldalak üzemeltetői, mert vállalhatatlan lett volna számukra a GDPR bevezetése.

    Mindezek miatt végsősoron jó hír, hogy azt ENSZ is bele akar szólni a dolgokba. Mert ott lehet egy minimális remény, hogy esetleg érdemi párbeszéd zajlik majd és felszínre kerülnek ezek a válságos problémák, ha pedig az ellenkezője történik és szigorúbb (és a megszokott módon túl invazív) jogi szabályozottságról döntenek, akkor pedig az akár adhat egy kellő szikrát egy elsöprő forradalom kitörésének (legyen az akár csak pl. egy tömeges TOR-ra vagy hasonlóra vándorlás, esetleg valamiféle decentralizált, centralizált módon szabályozhatatlan technológiai alapok lefektetése és feltörése).