Berta Sándor

Vidéken kevésbé terjednek az új technológiák

Az érintett közösségeket ezért a lemaradás veszélye fenyegeti.

A vidéki területek gyakran hátrányban vannak, amikor az új technológiák bevezetéséről van szó. A szolgáltatásokhoz való hozzáférés és az egyre inkább digitális társadalomban való részvétel során más típusú és nagyobb akadályokkal szembesülnek, mint a városokban élők. Amennyiben valaki figyelembe veszi, hogy az összetett új technológiák milyen sebességgel fejlődnek és integrálódnak, a digitális szakadék egyre inkább problémává válik. Annak érdekében, hogy a vidéki közösségek ne maradjanak le ebben a folyamatban, nagyobb figyelmet kell fordítani a digitális infrastruktúrájuk fejlesztésére. Mindez egy vidéki innovációval foglalkozó spanyolországi rendezvényen hangzott el.

"A digitális infrastruktúra teljesen új paradigmát hoz magával a vidéki közösségeknek. A vidéki területek számára a digitális átalakulás fordulópontot jelent, amely a mezőgazdaságban a gépesítés bevezetéséhez hasonlítható. Ennek jelentőségét nem szabad alábecsülni. A hatékonyság kulcsa az, hogy milyen gyorsan hajtják végre a fejlesztéseket" - jelentette ki Bridget Cosgrave, az Every European Digital alapítója és elnöke a Kasztília és León régióban megrendezett eseményen. "A kérdés nem az, hogy mindenkinek szüksége van-e a hálózatra, hanem az, hogy mikor kell csatlakoznia" - tette hozzá Luc Hindryckx, az Európai Versenyképes Távközlési Szövetség ügyvezető igazgatója. Az összeköttetés hiánya azt is befolyásolhatja, hogy az emberek képesek-e gyakorolni jogaikat és kötelezettségeiket, például digitálisan szavazni vagy adózni.

A felszólalók a technológia fontosságáról is beszéltek a mezőgazdaságban, amely a vidéki közösségek számára szinte mindenhol kulcsfontosságú ágazat. Silvia Sánchez, a CropLife szövetség képviselője rámutatott, hogy a digitális és precíziós mezőgazdaság használata jelentős lehetőségeket rejt magában, nem utolsósorban az olyan európai uniós célok tekintetében, mint a Farm to Fork és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégiák. Bár ezek az eszközök segíthetnek a terméselemzésben, a vetőmag kiválasztásában és a növényegészségügy kezelésében, még mindig vannak akadályok. Sánchez kifejtette, hogy a város-vidék szakadék mellett a magas költségek és a digitális tudás és tapasztalat hiánya is nagy szerepet játszik.

Az Európai Unió a digitális átalakulással kapcsolatos célkitűzései középpontjába helyezte a digitális készségek fejlesztését. A szervezet a digitális évtizedre vonatkozó céljai részeként biztosítani kívánja, hogy az EU lakosságának 80 százaléka rendelkezzen alapvető digitális készségekkel és 2030-ra 20 millió kommunikációs és információs szakembert foglalkoztasson. E célok felé lassú az előrehaladás és megfigyelők arra figyelmeztetnek, hogy jelentős erőfeszítéseket kell tenni a célok eléréséhez.

"Rengeteg digitális eszköz létezik, de az elfogadás az igazi probléma. Szép és jó, hogy minden digitális eszköz és technológia rendelkezésre áll, de az emberek nem alkalmazzák azokat. A vidéki területeken jelentkező problémák megoldása érdekében elengedhetetlenek a gazdaszervezetekkel és helyi csoportokkal való partnerségek a "digitális úttörők" létrehozásához, valamint a technológiák kézzelfogható eredményeinek és potenciális előnyeinek bemutatásához" - emelte ki Lisa Varga, az Upskill Digital nevű képzési vállalat stratégiai műveleti igazgatója.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • gosub #24
    Érdekes hír, hogy áramhiány miatt kitelepítenék Kijev lakosságát. Most már egyre komolyabban gondolkodnak rajta. Hiába "koncentrálnak a nagyvárosra", vidéken több esély lehet a túlélésre közmű nélkül.
  • defiant9 #23
    "Jaj, tudod. Már lövik halomra a holland parasztokat,"
    Jaja, csak azt nem tudtam hogy most már a kéksisakosokat is bevetették ;)
  • gosub #22
    Jelenleg minden közműről megy, de sokaknak vidéken, nekünk is van a kertben kút, azzal tudnánk öblíteni, fürdeni. Van OZ víztisztító több évre elég szűrővel, pumpa, agregát. Tűzifa is van, ha muszáj egy telet simán kihúzunk... persze nincs minden megoldva, nem lenne olyan mint közműn lógni. Viszont városban ezekre (itt nem a közigazgatási határt kellene érteni) még lehetőség sincs.
    De meghagylak hitedben, hogy pl decemberben egy városi panelban pont annyi napig húznád magad mint én a kertesemben egy teljes leállás esetén.
  • militavia #21
    Mit cserélnének? Meséld már el...
  • rebekakocsis #20
    Jaj, tudod. Már lövik halomra a holland parasztokat, mert nem adják a földjeiket az államnak.
  • defiant9 #19
    "Ezert is van kiemelt helyen az ENSZ kilmavedelmi terveiben a videki eletmod felszamolasa"
    Erre egy linket tudná dobni? Ugye nem megint az van hogy kvp szajkóz valami konteót, hanem ennek tényleg van alapja?
  • Tetsuo #18
    Csak a te fejedben van téveszme. Ki írta, hogy a mai falvakban középkoriak a körülmények? A lényeg, hogy néhány hónapig nem hal éhen, nem fullad a sz@rjába az ottélő ember. A kialakuló cserekereskedelem miatt alapszintű önellátás simán létrejön, ha a szükség úgy hozza. De sokan, talán megint egyre többen elvből efelé tendálnak szűkösség nélkül is. Én legalábbis ezt vettem észre. Pláne a pandémia és a szomszédos háború, ami ösztönzi az eddig idegenkedőket, persze nem mindenkit. Van olyan barom, akinél csak díszkert van és/vagy betonplacc. Azokért nem is kár.
  • militavia #17
    Mondom, PONTOSAN ugyanez van vidéken is.
    Ott is vízöblítéses WC van, gáz bekötve, villanyon lógnak és nem aggregátorról mennek.
    Egy Bp széli családi ház semmiben nem tér el egy 2000 fős faluban levőtől sem.
    Tudom, mert láttam nagymamáméknál is, hogy ők 1990-hez képest mit és hogyan csináltak, és az összes szomszéd is.

    A kertben fekália elásás ötlete elég szar amikor te fúrt kutakról regélsz ugyanitt.
    A kolear meg ugye smafu.
    Amúgy a fővárosban is vannak zöldterületek és vész esetén van Duna is. Ahova még a 2000-es évek végén is a szennyvíz 50%-a csak szilárd szennyező szűréssel ömlött bele.

    Amúgy azon is el lehet gondolkozni, hogy nagy gebasz esetén hova koncentrálnák az erőforrásokat.
    Nem tűnt fel az, hogy amikor természeti hatások miatt áramszünet van,akkor nem a nagyvárosokban nincs órákig vagy napokig áramszolgáltatás? Szóval azon gondolkozz el, hogy ha blackout lenne, akkor nem a zsákfali és a többi lenne a prioritás.

    Az élelmiszer kapcsán is marhaság. Vidéken is, ha nincs fa forrásod és fatüzelésű vagy PB sütőd vagy bármid, akkor pont úgy tudsz főzni, mint a városi, aki árammal teszi. A gázszolgáltatás áram nélkül is tud még menni egy ideig, a tisztán gázos sütő tud üzemelni.

    A főzéshez meg víz kell. NAa, az emberek 99,5% vezetékes rendszeren van vidéken is.

    Engedjük már el ezt téveszmét
    Ti hol élve firkáltok ennyi butaságot?
  • gosub #16
    Ezt az önellátást értsd úgy, hogy a társasházakban lakók 2 nap után már nem tudnak hová szarni se. Üvegekbe gyűjtik, vagy zacskóba és kupacolják a panelek közti játszótereken. Kint-bent terjeng a húgy és fekália szag. Újpest, Békás, Gazdagrét és hasonlók, meg belpest egy hónap után fertelmes betegségforrás lehet. Vidéki kertesben ezt simán elásod, átállsz pottyantósra.

    Az élelmiszer újabb alapkérdés, társasházban lakva semmi alternatív lehetőséged nincs, csak várhatod az ellátásod, vagy elmenekülsz.
  • militavia #15
    Ez nem "ismerős".
    Nagyszüleim és kb. "mindenki" Szigetbecsén tartott és vágott disznót még 30 éve, termeltek krumplit, volt háztáji, stb.
    Mára gyakorlatilag ez a generáció kihalt. Nem éri meg szöszölni vele.

    Az, hogy a lehetőség adott, nem jelenti azt, hogy tömegesen csinálják.
    Jó lenne ezt a vidék túlél hülyeséget elfelejteni. A kis falukban lakók is sokszor jellemzően a közeli szuper/hipermarketbe járnak, mert olcsóbb és kényelmesebb.