Az európai törvényhozók egy záradékkal egészítették ki a mesterséges intelligenciáról szóló törvényjavaslatot. Ez alapján a szabályozás előírja majd, hogy az MI fejlesztőknek nyilvánosságra kell hozniuk a modelljeik betanításához használt szerzői jogvédett adatokat.

Az MI-törvény az első jelentős kormányzati erőfeszítés a technológia törvényekkel történő szabályozására. Az első tervezetet közel két évvel ezelőtt dolgozták ki, jóval azelőtt, hogy a ChatGPT elindítása megváltoztatta volna a felfogást arról, hogy a generatív MI és általában a technológia hogyan zavarhatja meg a társadalmat. Jelenleg is folyik a vita és a véglegesítés, a generatív AI-modellek képzéséhez használt szerzői jogvédelem alatt álló adatok ellenőrzését csak nemrég vették fel a törvényjavaslatba Dragos Tudorache és Brando Benifei képviselők kezdeményezésére.

Az MI-eszközöket kockázati szintjük szerint fogják osztályozni, a magas kockázatú eszközöknek különösen átláthatónak kell lenniük. Az aggályos területek közé tartozhat a biometrikus megfigyelés, a félretájékoztatás terjesztése vagy a diszkriminatív nyelvezet. Hogy az ilyen platformok mögött álló vállalatok mennyire akarnak majd átláthatóak lenni az már más kérdés.

A generatív mesterséges intelligencia-eszközöket, például a ChatGPT-t vagy a Midjourney képgenerátort alkalmazó vállalatoknak közzé kell tenniük a rendszereik fejlesztéséhez felhasznált szerzői jogvédelem alatt álló anyagokat. Ez a rendelkezés egy, a megbeszéléseket ismerő forrás szerint az elmúlt két hétben került bele a javaslatba, és azonnal pártokon átívelő támogatást kapott. Axel Voss konzervatív európai parlamenti képviselő javaslatát, amely arra kényszerítette volna a vállalatokat, hogy az adatok felhasználása előtt engedélyt kérjenek a jogtulajdonosoktól, elutasították, mivel az túlságosan korlátozó volt, és megnehezíthette volna a feltörekvő iparágat. Mások azt szerették volna, hogy a generatív mesterséges intelligencia-modellek képzéséhez felhasznált szerzői jogvédelem alatt álló anyagokat egyáltalán ne lehessen felhasználni, de ezt a javaslatot elvetették az átláthatósági követelmény javára.


Az "alapmodelleket" célzó új javaslatok értelmében az olyan vállalatoknak, mint a Microsoft által támogatott OpenAI, nyilvánosságra kell hozniuk minden olyan szerzői jogvédelem alatt álló anyagot - könyveket, fényképeket, videókat és egyebeket -, amelyet a rendszereik betanításához használnak. A szerzői jogok megsértésére vonatkozó állítások az elmúlt hónapokban felháborították a mesterséges intelligenciával foglalkozó cégeket: a Getty Images beperelte a Stable Diffusiont, amiért az szerzői jogvédelem alatt álló fényképeket használt fel rendszerei képzése során. Az OpenAI-t azért is bírálták, mert nem volt hajlandó megosztani a szoftvere képzéséhez használt adatállomány részleteit.

A megállapodás azt jelenti, hogy a törvényjavaslat a következő szakaszba léphet, ahol a törvényhozók és a tagállamok a finom részleteket vitatják meg. A bizottsági szavazás májusban, a plenáris szavazás pedig júniusban lesz. "A konzervatívok még több felügyeletre irányuló kívánságaival és a túlszabályozásról szóló baloldali fantáziákkal szemben a parlament olyan szilárd kompromisszumot talált, amely arányosan szabályozza az MI-t, védi a polgárok jogait, valamint elősegíti az innovációt és fellendíti a gazdaságot" - mondta Svenja Hahn, az Európai Parlament egyik képviselője.

Az Európai Bizottság a kibertér-ellenálló képességet (CRA, Cyber Resilience Act) és a kiberszolidaritást lefedő törvényjavaslatokon (CSA, Cyber Solidarity Act) is dolgozik, mindkettőnek széles körű hatása van a fejlesztőkre, a gyártókra és a felhasználókra. A kibernetikai szolidaritási törvény terveket fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy "Európa rugalmasabbá és reagálóbbá váljon a kiberfenyegetésekkel szemben, miközben megerősíti a meglévő együttműködési mechanizmusokat". Különösen a kiberbiztonságról szóló törvény keltett félelmeket, mert ez alapján a nyílt forráskódú fejlesztők és projektvezetők felelősséggel tartozhatnak azért, ahogyan a kódjukat harmadik felek használják. A nyílt forráskódú szoftverek nem tartoznak e rendelet hatálya alá, azonban sok közreműködő kereskedelmi szervezeteknek dolgozik, ami potenciálisan kiszolgáltatott helyzetbe hozhatja őket.


Gabriele Columbro, a Linux Foundation Europe vezetője a múlt héten elismerte, hogy a nyílt forráskódú szervezetek talán későn jelezték aggályaikat, a svéd elnökség legutóbbi tervezete azonban - mint mondta - "úgy tűnik, jó irányba halad" az egyéni közreműködőkkel kapcsolatban. "Ennek a folyamatnak az volt a jó oldala, hogy az alapítványok összefogtak, és felismerték széleskörű felelősségüket, valamint az egységes front szükségességét" - mondta. A javasolt jogszabály még az Egyesült Királyság parlamentjét is felbosszantotta, mivel egy a héten közzétett jelentés szerint ez és a mesterséges intelligenciáról szóló törvényjavaslat eltérhet a meglévő brit szabványoktól.

Az Egyesült Államokban is folynak erőfeszítések a mesterséges intelligencia szabályozásának megkezdésére. Michael Bennet szenátor a múlt héten törvényjavaslatot terjesztett elő, amely egy speciális kabinetszintű munkacsoport létrehozására irányul. Ebben olyan gyakorlatok kidolgozásán dolgoznak majd, amelyek biztosítják, hogy a mesterséges intelligencia-modellek tiszteletben tartsák a polgári szabadságjogokat védő amerikai törvényeket.