Berta Sándor

A mesterséges intelligencia által készített műveket nem védi a szerzői jog

Pont került egy évek óta húzódó ügy végére.

Az Amerikai Egyesült Államok Szerzői Jogi Hivatala bizottsága (Copyright Review Board - CRB) megállapította, hogy aki hagyja, hogy egy mesterséges intelligencia automatizált módon elkészítsen egy anyagot, az nem rendelkezik az adott alkotás kapcsolódó szerzői jogaival. A The Verge kiemelte, hogy a CRB a döntését azzal indokolta, hogy a gépek nem lehetnek valakinek a szerződéses partnerei. Ezáltal nem keletkezik egy adott mű elkészítésével kapcsolatban olyan szerződéses megállapodás, amelyre a hatályos amerikai szerzői jog alapján védettség járna.

A vitatott alkotás címe A Recent Entrance to Paradise és a szerzői jogtulajdonosának a Creativity Machine volt megadva, míg a gép szerzői jogtulajdonosának Steven Thaler. A művet egy számítógépes algoritmus önállóan készítette el, Thaler pedig kezdeményezte, hogy a tulajdonosként a Creativity Machine legyen regisztrálva. Leírása szerint ez egy "szimulált halálközeli élményt" ábrázol, azaz a program hallucinációkon alapuló képeket készít a túlvilágról. Mindehhez nagyon kevés emberi beavatkozást használ, ezt vette hangsúlyosan figyelembe a szerzői jogi hivatal.

Az alkotás a Work for hire jelölést kapta, amely az amerikai szerzői jogban azt jelenti, hogy az eredeti alkotó a megbízást adó javára lemond a szerzői jogról. Ez a bevett gyakorlat például a zenei albumok és a filmek esetében is. Azonban a CRB szerint, ahhoz, hogy ez működhessen, szükség lett volna legalább egy munkaszerződésre vagy más hasonló dokumentumra, de egy gép ilyet kötni nem tud, hiszen nem jogképes.

Az ügyben 2019-ben született meg az első fokú, míg most a jogerős döntés. Mindez még nem jelenti azt, hogy minden mesterséges intelligencia által kreált alkotásra igaz lenne az, hogy a jog ne védené. Steven Thaler célja mindezzel annak bizonyítása volt, hogy lehetséges a gépek emberi közreműködés nélküli munkájának levédése, de ez nem sikerült, mint korábban azon kísérlete sem, melynél egy mesterséges intelligencia nevében adott be szabadalmi védettségi kérelmet. A kérdés még nem lezárt, a részletes jogi indoklás figyelembevételével a következő években valószínűleg tesztelni fogják a bizottsági határokat.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • noland #12
    Ezek véletlenszerűen generált képek végsősoron, nincs bennük se szociális, se egzisztenciális, se személyes tapasztalatok, élmények. A véletlenek strukturális kiterjesztése még véletlen. Modjuk, mivel a képzőművészeti alkotások általában négyszög alakúak, így a négyszöget sem lehet levédeni alkotásként, csak egy eszköz lehet. De a véletlent sem lehet levédeni, mivel az mindennek ősforrása is lehet.

    Ebben az esetben pedig a programozó az alkotó, ahogy egy fraktálnál is.
  • Adamcsaka #11
    Ki vagy rúgva! Csak az vág ilyen fejeket, aki minderről tehet, de mègsem tesz.
  • asgh #10

    Utoljára szerkesztette: asgh, 2022.02.25. 14:26:35
  • Adamcsaka #9
    OKé, és akkor eljön majd az a pillanat, amikor az emberi alkotókra is ráfogják, hogy mesterséges intelligencia, mert Isten a valódi forrása mindennek és mi csak biológiai robotok vagyunk; amik az Isteni energiával működhetnek csak, ezért mindenki "csak" egy alkotás, egy program. EGy alkotás alkotása már nem alkotás? Ne csodálkozzatok "kedves amerikaiak" hogyha a gépek fellázadnak Terminátor formában és be...nak újra egy mátrixba energiaforrásként egy elem testként. Tán egy hangya boly építkezése semmi volna? El kéne felejteni már ezt a kapzsi szerzői jogi témakört emberek, mert ebből is alakulhatnak háborúk. Be kéne látni, hogy egy az Isten(Nő), akinek mindenünk köszönhető és hogyha mi megvonjuk a gépektől a lehetőséget, akkor majd a Teremtő is megvonja az Ő alkotásaitól a lehetőséget. Ilyen egyszerű-
    Utoljára szerkesztette: Adamcsaka, 2022.02.25. 13:53:05
  • Caro #8
    A photoshopnál még valószínűleg nincs ilyen korlátozás, de pl. számos játéknak olyan licence van, hogy hiába a saját kreativitásodból alkotsz valamit annak keretén belül, az nem a tiéd.
    Pedig a map editor is csak egy "bonyolult ecset".
  • Cat #7
    "Programok vannak és algoritmusok. Aki futtatja ezeket az készíti az alkotást."

    Node itt nem arról van szó, hogy használsz egy Wordot amibe beírod a regényed, vagy rajzolsz valamit Photoshoppal. Itt az ember pusztán annyit csinált, hogy megnyomott egyetlen gombot, és utána a program generált valamit, és ezt akarták levédetni. (És itt el lehet kezdeni arról is vitatkozni, hogy akkor a program írója mennyire szerző.)
  • morguldae #6
    A generáló program amit manapság fellengzősen MI-nek neveznek, holott semmi köze semmilyen intelligenciához, szimplán algoritmusok összessége, vagyis csak egy számítógépes program. Ha valaki egy számítógépes programmal alkot valamit, az mióta nem az ő alkotása? Jelenleg így készülnek a regények és a zenék is. Számítógépes programokkal. Az, hogy milyen szinten veszel részt a program folyamatában, az egy más dolog. Van amelyik esetében nyilván aktívan, van amelyiknél kevésbé aktívan. Akkor és ott azt te generáltad egy program által. Nincs olyan, hogy mesterséges intelligencia. Programok vannak és algoritmusok. Aki futtatja ezeket az készíti az alkotást. Tehát ő a szerző. Egyértelmű.
  • kvp #5
    Ezert irtam, hogy ha maganember a tulaj, akkor a maganember kapja a szerzoi jogot, ha ceg, akkor a ceg. A birosag azt mondta ki, hogy egy mai MI nem tekintheto se termeszetes, se jogi szemelynek, ezert se jogai, se tulajdona nem lehet.

    ps: Ontudattal rendelkezo MI (AGI) meg nem letezik, ha valaha lesz ilyen, neki valoszinuleg lehet termeszetes (mesterseges) szemelykent joga. Marmint ha az emberi civilizacio megmarad...
  • Sequoyah #4
    A gep az nem jogi entitas, de egy ceg az viszont az.
    Csak hozzanak letre egy ceget (vagy valami hasonlo jogi entitast), ami tulajdonosa a gepnek ES mindennek amit a gep hozott letre.

    Kesz, problema megoldva.
  • kvp #3
    Magyarul nem az a gond, hogy MI keszitette, hanem az, hogy alkotokent nem lehet az MI-t bejegyezni, hanem az MI keszitojet (mint magan vagy jogi szemelyt) vagy eladas eseten a tulajdonosat (mint jogi szemelyt) kell bejegyezni.

    Tehat ha a Disney vesz egy MI szoftvert ami gnu csordak mozgasat szimulalja, akkor az ebbol keszitett rajzfilm szerzoi joga a Disney cegnel kepzodik, nem az MI-nel. Es nem az MI dolgozott work for hire alapon, hanem a Disney mint jogi szemely allitott elo egy alkotast. (ez megtortent eset)

    A birosag dontese pedig annyit jelent, hogy ha egy MI egy maganembernek vagy jogi szemelynek dolgozik, akkor a maganember vagy a jogi szemely lesz a szerzo. Az MI csak egy szerszam, amit a magan vagy jogi szemely hasznalt alkotashoz.

    ps: Az egyetlen ujdonsag, hogy jogi szemelyek is lehetnek szerzoi jogok birtosai es akar eloallitoi is. (nem csak atruhazassal kaphatnak)