Berta Sándor
Egyre fontosabb a közép-ázsiai digitális fórum
A kazahsztáni esemény egyre több szakmai és állami látogatót vonz.
Mihail Vlagyimirovics Misusztyin orosz miniszterelnök is részt vett a két napon át tartó digitális fórumon Kazahsztán legnagyobb városában, Almatiban. A példáját számos kormányfő követte, de európai uniós tagországok és vállalatok alig képviseltették magukat a rendezvényen. Almati ad otthont az Eurázsiai Kormányközi Tanács rendes ülésének, amely egybeesik az évente megrendezésre kerülő digitális fórummal. A találkozón Örményország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán és Oroszország kormányfői vettek részt. Az Eurázsiai Gazdasági Unió a szovjet utódállamok gazdasági uniója a térségben, a tagjai Oroszország, Örményország, Fehéroroszország, Kazahsztán és Kirgizisztán. Üzbegisztán megfigyelői státusszal rendelkezik, de valószínűleg a miniszterelnöke is részt vett a rendezvényen.
Az első nap kétoldalú találkozók szerepeltek a napirenden, míg a kibővített tanács ülésére a második nap került sor. Roman Golovcsenko fehérorosz miniszterelnök találkozót tervezett orosz kollégájával, míg Nikol Pashinyan örmény miniszterelnök szintén találkozott Misusztyinnal. A EURACTIV forrásai szerint a digitális fórum csak ürügy volt az Eurázsiai Unió miniszterelnökeinek találkozójára. A fórum területén kívül egy szállodában találkoztak. A rendezvényen számos kisebb IT-társaság találkozott a régióból és próbált nyugati kockázati befektetőket megszólítani. A pódiumbeszélgetésen olyan kazah állampolgárok vettek részt, akik külföldön olyan cégeknél futottak be figyelemre méltó karriert, mint a Meta, az Apple és a Tesla. Az egyik panelt a "digitális nomádoknak" szentelték, ahol az előadók megvitatták az ország elhagyásának előnyeit és hátrányait.
Az európai uniós tagországok vállalatainak jelenléte alig volt észrevehető, noha az Európai Unió a legnagyobb befektető Kazahsztánban. Ezzel szemben sok standon volt Oroszország, Fehéroroszország vagy Örményország felirat. Dinara Szteglova, Kazahsztán ipari miniszterhelyettese hangsúlyozta, hogy a fórum 2018-as indulása óta egyre nagyobb jelentőséggel bír. Nem titkolta, hogy az eseményt olyan térként tervezték, ahol az Eurázsiai Unió országai megvitatják a digitalizációt. A nagy európai uniós társaságok szerény jelenlétére vonatkozó kérdésre Szteglova elismerte, hogy a helyi cégek mérete - még - nem éri el a vezető európai vállalkozások ambícióit. Arra a kérdésre, hogy mely területeken lát lehetőséget a gyors fejlődésre, az energiaszektort, valamint Kazahsztán bányászatát és fémiparát említette.
Kazahsztán tisztviselői tavaly november 17-én Brüsszelben azt nyilatkozták, hogy az erőforrásokban gazdag ország képes hosszú távon mind a 30 kritikus nyersanyagot biztosítani az Európai Uniónak, amelyre szüksége van. Szteglova kiemelte, hogy a kazah kormány ösztönzőket teremt a helyi vállalatok számára az európai uniós szabványoknak megfelelő korszerűsítésre, többek között támogatások formájában. A miniszterhelyettes végül leszögezte, hogy Kazahsztán érdekelt a bürokrácia leküzdésében a kereskedelmi forgalomban a digitális dokumentumok bevezetésével. "Az egész világgal való digitalizációról van szó" - tette hozzá.
Mihail Vlagyimirovics Misusztyin orosz miniszterelnök is részt vett a két napon át tartó digitális fórumon Kazahsztán legnagyobb városában, Almatiban. A példáját számos kormányfő követte, de európai uniós tagországok és vállalatok alig képviseltették magukat a rendezvényen. Almati ad otthont az Eurázsiai Kormányközi Tanács rendes ülésének, amely egybeesik az évente megrendezésre kerülő digitális fórummal. A találkozón Örményország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán és Oroszország kormányfői vettek részt. Az Eurázsiai Gazdasági Unió a szovjet utódállamok gazdasági uniója a térségben, a tagjai Oroszország, Örményország, Fehéroroszország, Kazahsztán és Kirgizisztán. Üzbegisztán megfigyelői státusszal rendelkezik, de valószínűleg a miniszterelnöke is részt vett a rendezvényen.
Az első nap kétoldalú találkozók szerepeltek a napirenden, míg a kibővített tanács ülésére a második nap került sor. Roman Golovcsenko fehérorosz miniszterelnök találkozót tervezett orosz kollégájával, míg Nikol Pashinyan örmény miniszterelnök szintén találkozott Misusztyinnal. A EURACTIV forrásai szerint a digitális fórum csak ürügy volt az Eurázsiai Unió miniszterelnökeinek találkozójára. A fórum területén kívül egy szállodában találkoztak. A rendezvényen számos kisebb IT-társaság találkozott a régióból és próbált nyugati kockázati befektetőket megszólítani. A pódiumbeszélgetésen olyan kazah állampolgárok vettek részt, akik külföldön olyan cégeknél futottak be figyelemre méltó karriert, mint a Meta, az Apple és a Tesla. Az egyik panelt a "digitális nomádoknak" szentelték, ahol az előadók megvitatták az ország elhagyásának előnyeit és hátrányait.
Az európai uniós tagországok vállalatainak jelenléte alig volt észrevehető, noha az Európai Unió a legnagyobb befektető Kazahsztánban. Ezzel szemben sok standon volt Oroszország, Fehéroroszország vagy Örményország felirat. Dinara Szteglova, Kazahsztán ipari miniszterhelyettese hangsúlyozta, hogy a fórum 2018-as indulása óta egyre nagyobb jelentőséggel bír. Nem titkolta, hogy az eseményt olyan térként tervezték, ahol az Eurázsiai Unió országai megvitatják a digitalizációt. A nagy európai uniós társaságok szerény jelenlétére vonatkozó kérdésre Szteglova elismerte, hogy a helyi cégek mérete - még - nem éri el a vezető európai vállalkozások ambícióit. Arra a kérdésre, hogy mely területeken lát lehetőséget a gyors fejlődésre, az energiaszektort, valamint Kazahsztán bányászatát és fémiparát említette.
Kazahsztán tisztviselői tavaly november 17-én Brüsszelben azt nyilatkozták, hogy az erőforrásokban gazdag ország képes hosszú távon mind a 30 kritikus nyersanyagot biztosítani az Európai Uniónak, amelyre szüksége van. Szteglova kiemelte, hogy a kazah kormány ösztönzőket teremt a helyi vállalatok számára az európai uniós szabványoknak megfelelő korszerűsítésre, többek között támogatások formájában. A miniszterhelyettes végül leszögezte, hogy Kazahsztán érdekelt a bürokrácia leküzdésében a kereskedelmi forgalomban a digitális dokumentumok bevezetésével. "Az egész világgal való digitalizációról van szó" - tette hozzá.