Berta Sándor
Mesterséges intelligencia segít a lavinák előrejelzésében
A teljesen adatvezérelt rendszer nagyjából olyan megbízhatóan működik, mint a tapasztalt szakemberek.
A Svájci Lavinakutató Intézet - SLF kutatói mesterséges intelligenciát alkalmazó számítógépes megoldást fejlesztettek ki a lavinaveszély felmérésére. A rendszer tavaly tél óta van használatban. A teljesen adatvezérelt megközelítés olyan jól teljesített a regionális lavinaveszély szintjének automatikus előrejelzésében, mint egy tapasztalt lavina-előrejelző szakértő.
Napjainkban az emberi lavina-előrejelzés úgy működik, hogy általában három lavinamérnök egymástól függetlenül, a meglévő adatok alapján értékeli a veszélyhelyzetet. Hogyan alakul az időjárás? Mik az előrejelzések? Miről számolnak be a megfigyelők, mi a visszajelzés a hegyi vezetőktől és a sítúrázóktól? De egy ideje ahelyett, hogy a következő napra vonatkozó lavinajelentést közvetlenül ezekből az értékelésekből állítanák össze, először az emberi véleményt összehasonlítják a gépi véleménnyel.
Frank Techel lavina-előrejelző elmondta, hogy a számítógép másképp értékeli az adatokat, mint az emberek, ezért van az, hogy néha kissé más következtetésre jut. Ezután a szakértők összevont értékelését ismét kritikusan felülvizsgálják - és szükség esetén kiigazítják. Közlése szerint a számítógépes előrejelzés nagy segítség, különösen a különböző veszélyszintek pontos földrajzi lehatárolásánál.
Techel társszerzője a Natural Hazards and Earth System Sciences című folyóiratban megjelent tanulmánynak, amelyben a Cristina Pérez-Guillén, az SLF tudósa által vezetett csapat bemutatta az adatvezérelt megközelítést. A tanulmány szerint a szakemberek a modellt egy több mint 20 éves meteorológiai adatsorral képezték ki. A számítógép megtanította magát arra, hogy felismerje az időjárási adatok és a kutatók által előre jelzett megfelelő figyelmeztetési szintek közötti összefüggéseket. A tudósok szerint a modellek pontossága, azaz a veszélyességi szint helyes előrejelzéseinek aránya 75 százalék körül volt. Ez nagyjából megfelel a hivatásos lavina-előrejelzők pontosságának.
Az SLF kiemeli, hogy a modell jelenleg csak száraz lavinákra alkalmas. A nedves hólavinákra és a hóréteg stabilitására vonatkozó modellek azonban már rendelkezésre állnak és a következő télen tesztelni fogják őket.
A Svájci Lavinakutató Intézet - SLF kutatói mesterséges intelligenciát alkalmazó számítógépes megoldást fejlesztettek ki a lavinaveszély felmérésére. A rendszer tavaly tél óta van használatban. A teljesen adatvezérelt megközelítés olyan jól teljesített a regionális lavinaveszély szintjének automatikus előrejelzésében, mint egy tapasztalt lavina-előrejelző szakértő.
Napjainkban az emberi lavina-előrejelzés úgy működik, hogy általában három lavinamérnök egymástól függetlenül, a meglévő adatok alapján értékeli a veszélyhelyzetet. Hogyan alakul az időjárás? Mik az előrejelzések? Miről számolnak be a megfigyelők, mi a visszajelzés a hegyi vezetőktől és a sítúrázóktól? De egy ideje ahelyett, hogy a következő napra vonatkozó lavinajelentést közvetlenül ezekből az értékelésekből állítanák össze, először az emberi véleményt összehasonlítják a gépi véleménnyel.
Frank Techel lavina-előrejelző elmondta, hogy a számítógép másképp értékeli az adatokat, mint az emberek, ezért van az, hogy néha kissé más következtetésre jut. Ezután a szakértők összevont értékelését ismét kritikusan felülvizsgálják - és szükség esetén kiigazítják. Közlése szerint a számítógépes előrejelzés nagy segítség, különösen a különböző veszélyszintek pontos földrajzi lehatárolásánál.
Techel társszerzője a Natural Hazards and Earth System Sciences című folyóiratban megjelent tanulmánynak, amelyben a Cristina Pérez-Guillén, az SLF tudósa által vezetett csapat bemutatta az adatvezérelt megközelítést. A tanulmány szerint a szakemberek a modellt egy több mint 20 éves meteorológiai adatsorral képezték ki. A számítógép megtanította magát arra, hogy felismerje az időjárási adatok és a kutatók által előre jelzett megfelelő figyelmeztetési szintek közötti összefüggéseket. A tudósok szerint a modellek pontossága, azaz a veszélyességi szint helyes előrejelzéseinek aránya 75 százalék körül volt. Ez nagyjából megfelel a hivatásos lavina-előrejelzők pontosságának.
Az SLF kiemeli, hogy a modell jelenleg csak száraz lavinákra alkalmas. A nedves hólavinákra és a hóréteg stabilitására vonatkozó modellek azonban már rendelkezésre állnak és a következő télen tesztelni fogják őket.