Berta Sándor
Új technológiákkal az illegális halászat ellen
A rendkívül káros tevékenység ellen csúcstechnikás megoldásokkal igyekeznek felvenni a harcot a környezetvédelmi hivatalok.
A globalizált világ egyik legnagyobb, de talán kevésbé ismert problémája az illegális halászat. A környezetvédelmi hivatalok, valamint a munkájukat segítő civilek, szervezetek és cégek műholdfelvételekkel, szenzorokkal, mesterséges intelligenciával próbálnak meg harcolni az elkövetőkkel szemben, követni őket, dokumentálni a tevékenységüket, hogy ha később szükséges, rendelkezésre álljanak a megfelelő bizonyítékok.
Amikor az ecuadori parti őrség 2017 augusztusában megállította a Fu Yuan Yu Leng 999 nevű hajót a Galápagosi-szigetek védett vizeiben, akkor a fedélzetre lépő hivatalnokokat 6623 halott cápa, köztük számos ritka és védett fajhoz tartozó hal, például a nagy pörölycápa és a selyemcápa teteme fogadta. A hajó nem rendelkezett megfelelő felszereléssel a cápák elejtéséhez, tehát felmerült a kérdés, hogy azok miként kerülhettek a fedélzetre. A kapitány azt állította, hogy két tajvani hajóról vette át az állatokat, de később a Global Fishing Watch kiderítette, hogy ez hazugság volt. Az alapítvány műhold- és rádióadatok segítségével bizonyította be, hogy a Fu Yuan Yu Leng 999 hosszú időn át tartózkodott négy kínai halászhajó mellett. A bírónak ez elegendő volt, a Fu Yuan Yu Leng 999 tulajdonosát közel 6 millió dollár pénzbüntetésre ítélte, míg a kapitány 4 év börtönbüntetést kapott.
Az ENSZ szerint 1990-ben még a teljes halállomány 90 százaléka biológiailag fenntartható szinten állt. 2017-ben ez már csak körülbelül az állomány kétharmadára volt igaz. A tengereket Európában is túlhalásszák: a balti-tengeri tőkehal és a hering veszélyben van. A Google, az Oceana és a Sky Truth környezetvédelmi szervezetek segítségével alapította meg a Global Fishing Watchot, amely számos technológiát használ, például műholdakat és mesterséges intelligenciát.
Az ENSZ adatai szerint évente 179 millió tonna halat fognak ki és az egyesült államokbeli Stimson Center szerint ennek a 20-50 százaléka "illegális, nyilvántartásba nem vett vagy dokumentálatlan" forrásokból származik. Sally Yozell, a Stimson Center környezetbiztonsági igazgatója mindezt úgy kommentálta, hogy szerinte ez a szám még túlzottan alacsony is.
Az illegális halászok felkutatása hosszú ideig szinte lehetetlen feladat volt, de ez már a múlt. Ebben segít például az Automatikus Azonosító Rendszer (AIS), amelyen keresztül minden nagyobb hajónak be kell jelentenie a helyzetét, a sebességét és egyéb adatait annak érdekében, hogy megakadályozzák az ütközést más vízi járművekkel. A Global Fishing Watch lett a Spire Global startup egyik első ügyfele. A Spire Global műholdas hálózatot üzemeltet és az AIS-jelek felhasználásával négy évvel ezelőtt elkészítette az első halászati világtérképet.
Az űrből származó adatok megmutatják, hogy hol, hogyan és mikor halásznak az emberek. A Global Fishing Watch évente feldolgozza a halászhajók mozgását, a járművek 460 millió kilométert tesznek meg. Az adatmennyiség kielemzésében a Google segít. A mesterséges intelligencia megtanulta értelmezni a halászhajók mozgását, majd összehasonlították a számításait a hajónaplókkal, a kikötői bejegyzésekkel és más adatforrásokkal. Az algoritmus ezáltal egyre megbízhatóbb lett.
Az alapítvány ma tíz terabájt adatot kezel a Google Cloud szolgáltatásban, a szerverek naponta 22 millió AIS-jelet dolgoznak fel mintegy 200 000 hajóból, amelyek közül körülbelül 70 000 halászhajó. Az utóbbiakat az már eleve gyanússá teszi, ha kikapcsolják az AIS-jelüket. Erre az esetre is van megoldás: a Visible Infrared Imaging Radiometer Suite (VIIRS) nevű műholdas szenzor. A Global Fishing Watch így fedezte fel a kínai halászhajó-flottát Észak-Korea mellett, annak ellenére, hogy minden járművön kikapcsolták az AIS-jelet. A legnagyobb bűnösök a kínai halászok. De néhány hónappal ezelőtt a Global Fishing Watch és a Trygg Mat Tracking norvég környezetvédelmi szervezet közösen fedezte fel, hogy közel 200 iráni hajó tevékenykedett Szomália és Jemen partjainál.
Számos ország, amely támogatja a Global Fishing Watchot, az egyikük Indonézia, amely 2016 óta lehetővé teszi a szervezet hozzáférését a járműellenőrző rendszeréhez. Indonéziában 5000 ilyen modul van, amelyek a műholdfelvételekkel és a rádióadatokkal együtt biztosítják az illegális halászok azonosítását. Szintén a támogatók táborát erősíti Peru, Chile, Panama, Costa Rica és Namíbia, de ezen államok száma a következő években meghaladhatja a hatvanat. A háttérben az van, hogy egyre több ország döbben rá, hogy az illegális halászat hatalmas gazdasági károkat okoz. Az Oceana környezetvédelmi szervezet becslései szerint a kínai hajók csak a Csendes-óceánból 440 millió dollár értékben halásztak ki tintahalat.
Európában a környezetvédelmi csoportok kamerák és egyéb technológiák segítségével akarják ellenőrizni a fedélzeten lévő halászokat. A Német Halászati Szövetség ellenáll a törekvéseknek, többek között a megnövekvő költségekre hivatkozott.
A globalizált világ egyik legnagyobb, de talán kevésbé ismert problémája az illegális halászat. A környezetvédelmi hivatalok, valamint a munkájukat segítő civilek, szervezetek és cégek műholdfelvételekkel, szenzorokkal, mesterséges intelligenciával próbálnak meg harcolni az elkövetőkkel szemben, követni őket, dokumentálni a tevékenységüket, hogy ha később szükséges, rendelkezésre álljanak a megfelelő bizonyítékok.
Amikor az ecuadori parti őrség 2017 augusztusában megállította a Fu Yuan Yu Leng 999 nevű hajót a Galápagosi-szigetek védett vizeiben, akkor a fedélzetre lépő hivatalnokokat 6623 halott cápa, köztük számos ritka és védett fajhoz tartozó hal, például a nagy pörölycápa és a selyemcápa teteme fogadta. A hajó nem rendelkezett megfelelő felszereléssel a cápák elejtéséhez, tehát felmerült a kérdés, hogy azok miként kerülhettek a fedélzetre. A kapitány azt állította, hogy két tajvani hajóról vette át az állatokat, de később a Global Fishing Watch kiderítette, hogy ez hazugság volt. Az alapítvány műhold- és rádióadatok segítségével bizonyította be, hogy a Fu Yuan Yu Leng 999 hosszú időn át tartózkodott négy kínai halászhajó mellett. A bírónak ez elegendő volt, a Fu Yuan Yu Leng 999 tulajdonosát közel 6 millió dollár pénzbüntetésre ítélte, míg a kapitány 4 év börtönbüntetést kapott.
Az ENSZ szerint 1990-ben még a teljes halállomány 90 százaléka biológiailag fenntartható szinten állt. 2017-ben ez már csak körülbelül az állomány kétharmadára volt igaz. A tengereket Európában is túlhalásszák: a balti-tengeri tőkehal és a hering veszélyben van. A Google, az Oceana és a Sky Truth környezetvédelmi szervezetek segítségével alapította meg a Global Fishing Watchot, amely számos technológiát használ, például műholdakat és mesterséges intelligenciát.
Az ENSZ adatai szerint évente 179 millió tonna halat fognak ki és az egyesült államokbeli Stimson Center szerint ennek a 20-50 százaléka "illegális, nyilvántartásba nem vett vagy dokumentálatlan" forrásokból származik. Sally Yozell, a Stimson Center környezetbiztonsági igazgatója mindezt úgy kommentálta, hogy szerinte ez a szám még túlzottan alacsony is.
Az illegális halászok felkutatása hosszú ideig szinte lehetetlen feladat volt, de ez már a múlt. Ebben segít például az Automatikus Azonosító Rendszer (AIS), amelyen keresztül minden nagyobb hajónak be kell jelentenie a helyzetét, a sebességét és egyéb adatait annak érdekében, hogy megakadályozzák az ütközést más vízi járművekkel. A Global Fishing Watch lett a Spire Global startup egyik első ügyfele. A Spire Global műholdas hálózatot üzemeltet és az AIS-jelek felhasználásával négy évvel ezelőtt elkészítette az első halászati világtérképet.
Az űrből származó adatok megmutatják, hogy hol, hogyan és mikor halásznak az emberek. A Global Fishing Watch évente feldolgozza a halászhajók mozgását, a járművek 460 millió kilométert tesznek meg. Az adatmennyiség kielemzésében a Google segít. A mesterséges intelligencia megtanulta értelmezni a halászhajók mozgását, majd összehasonlították a számításait a hajónaplókkal, a kikötői bejegyzésekkel és más adatforrásokkal. Az algoritmus ezáltal egyre megbízhatóbb lett.
Az alapítvány ma tíz terabájt adatot kezel a Google Cloud szolgáltatásban, a szerverek naponta 22 millió AIS-jelet dolgoznak fel mintegy 200 000 hajóból, amelyek közül körülbelül 70 000 halászhajó. Az utóbbiakat az már eleve gyanússá teszi, ha kikapcsolják az AIS-jelüket. Erre az esetre is van megoldás: a Visible Infrared Imaging Radiometer Suite (VIIRS) nevű műholdas szenzor. A Global Fishing Watch így fedezte fel a kínai halászhajó-flottát Észak-Korea mellett, annak ellenére, hogy minden járművön kikapcsolták az AIS-jelet. A legnagyobb bűnösök a kínai halászok. De néhány hónappal ezelőtt a Global Fishing Watch és a Trygg Mat Tracking norvég környezetvédelmi szervezet közösen fedezte fel, hogy közel 200 iráni hajó tevékenykedett Szomália és Jemen partjainál.
Számos ország, amely támogatja a Global Fishing Watchot, az egyikük Indonézia, amely 2016 óta lehetővé teszi a szervezet hozzáférését a járműellenőrző rendszeréhez. Indonéziában 5000 ilyen modul van, amelyek a műholdfelvételekkel és a rádióadatokkal együtt biztosítják az illegális halászok azonosítását. Szintén a támogatók táborát erősíti Peru, Chile, Panama, Costa Rica és Namíbia, de ezen államok száma a következő években meghaladhatja a hatvanat. A háttérben az van, hogy egyre több ország döbben rá, hogy az illegális halászat hatalmas gazdasági károkat okoz. Az Oceana környezetvédelmi szervezet becslései szerint a kínai hajók csak a Csendes-óceánból 440 millió dollár értékben halásztak ki tintahalat.
Európában a környezetvédelmi csoportok kamerák és egyéb technológiák segítségével akarják ellenőrizni a fedélzeten lévő halászokat. A Német Halászati Szövetség ellenáll a törekvéseknek, többek között a megnövekvő költségekre hivatkozott.