SG.hu
Kína megtorolja a szabadalomsértés miatti perek indítását
Az Európai Unió keresetet nyújtott be a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) Kínával szemben, amiért az korlátozza az uniós vállalatokat abban, hogy külföldi bírósághoz forduljanak szabadalmaik védelme és hasznosítása céljából.
Kína szigorúan korlátozza a kulcsfontosságú technológiák (például a 3G, a 4G és az 5G) tulajdonjogával rendelkező uniós vállalatokat abban, hogy megvédjék jogaikat, ha szabadalmaikat jogellenesen vagy megfelelő – például a kínai mobiltelefon-gyártók általi – licencdíj megfizetése nélkül használják fel. A Kínán kívüli bírósághoz forduló szabadalomtulajdonosoknak gyakran jelentős bírsággal kell szembenézniük Kínában, és nyomás nehezedik rájuk, hogy piaci ár alatti engedélyezési díjakat kérjenek. Ez a kínai politika rendkívül káros az európai innovációra és növekedésre nézve, és gyakorlatilag megfosztja az európai technológiai vállalatokat attól a lehetőségtől, hogy gyakorolják és érvényesítsék a számukra technológiai előnyt biztosító jogokat.
A kínai bíróságok határozatokat (ún. anti-suit injunction, azaz perlési tilalom) adnak ki annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljanak a csúcstechnológiai szabadalmakkal rendelkező uniós vállalatokra, és megakadályozzák őket abban, hogy jogszerűen védjék technológiáikat. Kína Legfelsőbb Népbírósága 2020 augusztusában úgy határozott, hogy a kínai bíróságok a perlési tilalom bevezetésével megtilthatják a szabadalmak jogosultjainak, hogy nem kínai bírósághoz forduljanak szabadalmaik érvényesítése érdekében. A Legfelsőbb Népbíróság arról is határozott, hogy a tilalom megsértése napi 130 000 euró pénzbírsággal szankcionálható. Azóta a kínai bíróságok négy ilyen perlési tilalmat fogadtak el külföldi szabadalmak jogosultjaival szemben.
A kínai bíróságok által kilátásba helyezett bírságok elrettentik az európai vállalatokat attól, hogy külföldi bíróságokhoz forduljanak. Ez jelentős hátrányt okoz az európai csúcstechnológiai vállalatoknak a jogaikért vívott küzdelem során. A kínai gyártók azért kérik ezeket a perlési tilalmakat, hogy részesüljenek az európai technológiához való olcsóbb vagy akár ingyenes hozzáférés előnyeiből.
A jelen ügyben érintett szabadalmak elengedhetetlenek egy bizonyos nemzetközi szabványnak megfelelő áruk előállításához. Mivel az e szabadalmak által védett technológiákat kötelező használni (pl. egy mobiltelefon gyártásához), a szabadalom jogosultjai kötelezettséget vállaltak arra, hogy e szabadalmakat tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes (FRAND) feltételek mellett adják licencbe a gyártóknak. A mobiltelefon-gyártóknak ezért (a szabadalom jogosultjával kialkudott licencdíj ellenében) engedélyt kell szerezniük ezekre a szabadalmakra. Ha a gyártó nem szerzi be az engedélyt, és/vagy nem fizeti ki a licencdíjat, a szabadalom jogosultja érvényesítheti ezeket a szabadalmi jogokat, és bírósághoz fordulhat azzal a követeléssel, hogy a gyártó hagyjon fel a szóban forgó, engedély nélkül használt technológián alapuló termékek értékesítésével.
Az EU számos alkalommal felvetette ezt a kérdést Kínával azzal a szándékkal, hogy megpróbáljon megoldást találni, de eredménytelenül. Mivel a kínai intézkedések az EU szerint sértik a szellemitulajdon-jogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló WTO-megállapodást (TRIPS), az EU konzultációt kért a WTO-tól. Ez a vitarendezési eljárás első lépése, sikertelenség esetén az EU vizsgálóbizottság felállítását kérheti a WTO-tól az ügy elbírálására.
Kína szigorúan korlátozza a kulcsfontosságú technológiák (például a 3G, a 4G és az 5G) tulajdonjogával rendelkező uniós vállalatokat abban, hogy megvédjék jogaikat, ha szabadalmaikat jogellenesen vagy megfelelő – például a kínai mobiltelefon-gyártók általi – licencdíj megfizetése nélkül használják fel. A Kínán kívüli bírósághoz forduló szabadalomtulajdonosoknak gyakran jelentős bírsággal kell szembenézniük Kínában, és nyomás nehezedik rájuk, hogy piaci ár alatti engedélyezési díjakat kérjenek. Ez a kínai politika rendkívül káros az európai innovációra és növekedésre nézve, és gyakorlatilag megfosztja az európai technológiai vállalatokat attól a lehetőségtől, hogy gyakorolják és érvényesítsék a számukra technológiai előnyt biztosító jogokat.
A kínai bíróságok határozatokat (ún. anti-suit injunction, azaz perlési tilalom) adnak ki annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljanak a csúcstechnológiai szabadalmakkal rendelkező uniós vállalatokra, és megakadályozzák őket abban, hogy jogszerűen védjék technológiáikat. Kína Legfelsőbb Népbírósága 2020 augusztusában úgy határozott, hogy a kínai bíróságok a perlési tilalom bevezetésével megtilthatják a szabadalmak jogosultjainak, hogy nem kínai bírósághoz forduljanak szabadalmaik érvényesítése érdekében. A Legfelsőbb Népbíróság arról is határozott, hogy a tilalom megsértése napi 130 000 euró pénzbírsággal szankcionálható. Azóta a kínai bíróságok négy ilyen perlési tilalmat fogadtak el külföldi szabadalmak jogosultjaival szemben.
A kínai bíróságok által kilátásba helyezett bírságok elrettentik az európai vállalatokat attól, hogy külföldi bíróságokhoz forduljanak. Ez jelentős hátrányt okoz az európai csúcstechnológiai vállalatoknak a jogaikért vívott küzdelem során. A kínai gyártók azért kérik ezeket a perlési tilalmakat, hogy részesüljenek az európai technológiához való olcsóbb vagy akár ingyenes hozzáférés előnyeiből.
A jelen ügyben érintett szabadalmak elengedhetetlenek egy bizonyos nemzetközi szabványnak megfelelő áruk előállításához. Mivel az e szabadalmak által védett technológiákat kötelező használni (pl. egy mobiltelefon gyártásához), a szabadalom jogosultjai kötelezettséget vállaltak arra, hogy e szabadalmakat tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes (FRAND) feltételek mellett adják licencbe a gyártóknak. A mobiltelefon-gyártóknak ezért (a szabadalom jogosultjával kialkudott licencdíj ellenében) engedélyt kell szerezniük ezekre a szabadalmakra. Ha a gyártó nem szerzi be az engedélyt, és/vagy nem fizeti ki a licencdíjat, a szabadalom jogosultja érvényesítheti ezeket a szabadalmi jogokat, és bírósághoz fordulhat azzal a követeléssel, hogy a gyártó hagyjon fel a szóban forgó, engedély nélkül használt technológián alapuló termékek értékesítésével.
Az EU számos alkalommal felvetette ezt a kérdést Kínával azzal a szándékkal, hogy megpróbáljon megoldást találni, de eredménytelenül. Mivel a kínai intézkedések az EU szerint sértik a szellemitulajdon-jogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló WTO-megállapodást (TRIPS), az EU konzultációt kért a WTO-tól. Ez a vitarendezési eljárás első lépése, sikertelenség esetén az EU vizsgálóbizottság felállítását kérheti a WTO-tól az ügy elbírálására.