Informatika és tudomány

Berta Sándor

Lemaradhat a metaverzum-őrületről a Samsung

Nincs meg az alapjuk az új piacra való betöréshez , így inkább intelligens eszközökkel és összehajtható termékekkel próbálkoznak.

A The Korea Herald arról írt, hogy egyre több óriáscég foglalkozik az úgynevezett kiterjesztett valósággal (XR), amely gyakorlatilag egyesíti magában a virtuális, a kiterjesztett és a kevert (vegyes) valóságot. A területbe Mark Zuckerberg Facebook alapító elnök-vezérigazgató október végi bejelentése előtt is sok társaság fektetett be, köztük volt az Apple, a Google, a Sony és a Microsoft - a Samsung Electronics azonban nem. Ez a döntés talán meglepőnek minősíthető, de úgy tűnik, hogy a dél-koreai gyártónak - egyelőre - nincs koncepciója és ez arra vezethető vissza, hogy hiányzik a szükséges ökorendszer. A Sonynál ott van a PlayStation, a Microsoftnál az Xbox, míg a Google esetében az Android.

A Statista piackutató vállalat becslése alapján az XR-piac (a virtuális, a kiterjesztett és a kevert valóság összessége) 2024-re a mostani tízszerese lesz, míg az értéke a mostani 31 milliárd dollárról 300 milliárd dollárra nő majd. Az XR-eszközök száma pedig 2025-re a mostani 10 millióról 70 millióra fog növekedni. A Samsung egyelőre jobban hisz az összehajtható okostelefonokban, mint az XR készülékekben és ez egészen addig nem változik majd, amíg a cég nem talál egy megfelelő partnert. Az, hogy az melyik cég lehet, még találgatások sincsenek. Ameddig nem lesz meg ez a technológiai partner, a társaság nem akar foglalkozni az új piaccal vagy akár a saját metaverzuma megalkotásával. Ez azért probléma, mert az okostelefon piac stagnál, ugyan vezetők, de éves szinten 1 százalék alatt maradt a növekedésük.

A mobileszközökért felelős részleg a Tigris nevű belső stratégiával készül az Apple ellen és azáltal akarja biztosítani a piacvezető pozíciót hosszú távon a saját számára. Az óriáscég ehhez nemrég hozta létre a Mobile Experience nevű részlegét, amelyet Samsung MX-re nevezett át. A Tigris név egy mozaikszó, amely a 2022-re megfogalmazott célokat takarja. Ezek között van a True Number One, vagyis a valódi egyes számú piaci szereplő lenni minden kategóriában; az Improve Flagship Market Share, vagyis a zászlóshajók területén lévő piaci részesedés kiépítése; a Gap between Apple, vagyis a kaliforniai vállalathoz való távolság csökkentése; az Expanding, amely a különböző kategóriákba tartozó mobilkészülékek számának növelése; továbbá a Record Year, amely egy új rekordév megvalósítására utal.

A tervek között szerepel, hogy a társaság egyre több kiegészítőt értékesítsen és az abból származó bevételt folyamatosan növelje. Ezzel párhuzamosan a vállalat tudatosítani akarja, hogy nem csupán okostelefon-gyártóként van jelen a piacon, miközben azon termékek értékesítését és azok átlagárait is növelni akarja. Kínában gyakorlatilag nincsenek jelen, fél százalékos a piaci részesedésük, a világ második legnagyobb piacán, Indiában pedig zuhanásban vannak, ami a belépőszintű termékek hiányának köszönhető. A Samsung MX víziója az, hogy a konszern hosszú távon okostelefon-gyártóból intelligens eszközök szállítójává váljon, illetve, hogy a Samsung a jövőben ne csak egy technológiai, hanem egy a fiatalok által kedvelt márka legyen, amely innovatív felhasználói élményeket kínál.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Sequoyah #16
    Nem ketlem hogy szamtalan pelda van az altalad irtakra is. De az a bizonyos kollegium nem tartozik kozejuk. O szocialis okokbol akarta igy epiteni, nem hatekonysag miatt. Ezt igy explicit nyilatkozta is.

    Annyi hogy pont rossz peldat hoztal erre, pedig minden mas amit irtal az tljesen racionalis.
  • kvp #15
    "Annak az ablaktalan kollegiumnak nem az energiahatekonysag volt a lenyege. Hanem hogy a kozossegi eletet erositse azzal, hogy a diakok nem a szobaban toltik az idejuket, hanem a kozossegi terekben."

    Hat nem eppen. Egyszeruen az alapterulet es az epitesi koltsegek csokkentese a cel. Tehat minel kisebb terfogatba minel tobb embert. Erre matematikailag az idealis a gomb forma, ha hazat epitunk, akkor pedig a kocka. Ilyen logikak menten epultek a korfolyosos, sok belso udvaros hazak anno vagy a mai modern lakotelepek (emeletes lakoparkok). Ha a vilagitoudvarokat is ki lehet hagyni, akkor lehet a maximalis hatekonysagot elerni. Ilyen megaepuletre jo pelda volt a hong kong-i Kowloon, ami minimalis alapteruleten kepes volt kozel maximalis embersuruseget elerni.

    https://en.wikipedia.org/wiki/Kowloon_Walled_City

    Ennek ellentete a szocialista lakotelep elv, ahol ket haz kotott a hazak magassaganak megfelelo helyet kellett kihagyni, az idalis benapozottsag miatt. A maximalishoz kepest sokkal kisebb nepsuruseget eredmenyez, ezert tokes szemmel nem gazdasagos ilyet epiteni. Nem veletlen, hogy az uj varosi lakoparkoknal szinte csak sikatorokat hagynak ki az emeletes hazak kozott. De meg egy 20. szazadi magyar falu is szellos egy mai kerteshazas lakoparkhoz kepest, ahol a kert egyre kisebb, mig a vegen eljutunk a japan stilusu, csak egy macska fer el a ket haz kozott meretu 'kertekig'. Papiron kerteshaz, de legfeljebb csak fel labbal lehet kikepni a kertbe es az ereszek majdnem osszeernek minden iranyban. Ennek a folyamatnak logikus tovabbfejlesztese a tobb kilomter x tobb kilometeres alapteruletu, vilagitoudvarok nelkuli magas tombhaz. Elni ugyanugy lehet benne, mint ahogy egy banyarendszerben is lehet.

    A fenti problemak ellenere az ENSZ tovabbra is azt tamogatja, hogy a bolygo lakossaganak nagyreszet a leheto legkevesebb helyet elfoglalo nagyvarosokba gyujtsek ossze. Ez azt jelenti, hogy elofordulhat, hogy kilometerekre lenne a legkozelebbi kulso fal egy lakas ajtajatol. Hatekony, de nem tul emberi. Hong Kongban, Japanban es Londonban mar vannak ilyen ablaktalan lakasok es a 20. szazadi szabalyozas bevezetese elott New York-ban is voltak ilyenek. Csak akkor meg a politikusoknak volt jozan eszuk, hogy betiltsak oket.

    https://en.wikipedia.org/wiki/Tenement#New_York
    "Prior to 1867, tenements often covered more than 90 percent of the lot, were five or six stories high, and had 18 rooms per floor, of which only two received direct sunlight. Yards were a few feet wide and often filled with privies. Interior rooms were unventilated."

    Szoval ez a stilus ismert mar korabbrol, de tudjuk, hogy nem biztosit emberi korulmenyeket, meg modern technika alkalmazasa eseten sem.

    "És akkor a nyersanyaghiányba még bele se kezdtem. A hélium nemesgáz készletünk vészesen fogy. A ritkaföldfém hiány is okozhat itt még világválságot.
    Vagy ott van az energiaválság. A kereslet rá folyamatosan nő, miközben az erőművekkel és építésükkel csak gondok vannak, nem fenntartható az igény növekedése."

    Valojaban azt tortent, hogy a nagytokesek rajottek, hogy a munkasok nagyresze kivalthato gepekkel. A haszontalan embereknek meg nem akarnak termelni a limitalt nyersanyagokbol es energiabol. Ahogy egyre tobb ember valik feleslegesse, ugy csokken az emberiseg eletszinvonala. Nem azert mert nem tudnank sokkal tobb energiat termelni (lasd pl. thoriumos reaktorok) es azzal egyre tobb elelmiszert eloallitani (ha kell ipari korulmenyek kozott), hanem mert a nagytokeseknek ebbol semmi szemelyes hasznuk nincs. A 4. ipari forradalom elott azert kellett a munkasokat jol tartani, hogy tobbet termeljenek. De ha mar nincs rajuk szukseg, de nem lehet oket ugy levagni mint az igaslovakat amikor megjelentek az elso gozgepek, akkor minimalizaljak az eletszinvonalukat es csokkentik a termekenyseget. Ez egy termeszetes nepessegfogyast okoz, amivel szepen lassan leviheto a szamuk a nagytokesek altal toleralt ertekre. A lovak sem haltak ki, de igaslovak helyett ma mar szinte csak hobbi lovak vannak a gazdagoknal. Most a munkasokon a sor. A muveszeket persze meg fogjak tartani, szorakozaskeppen, de nem annyit mint amennyi ma el. Egyelore meg a mernokokre es a technikusokra van szukseg nagy mennyisegben, igy kvazi ok lehetnek az uj ipari korszak also munkasosztalya. Nekik akar meg valodi kereshazra is futhatja, mig a tobbiek orulhetnek ha kapnak segelykent egy ablaktalan szobat egy nagy lakotombben. Ez utobbi lakossagnak (a tobbsegnek) max. ingyen net es egy VR headset jarhat a bogar burger melle. Es ahogy nezem a legtobb nyugati fiatalnak ez a jovo tokelesen meg is felel.

    A fentieket ismerte fel a vilag nagytokeseinek tobbsege es erre az iranyra ugrott ra most a legtobb tokeeros techceg, mert tudjak hogy ha a lakossag tobbsegenek a teljes tarsadalmi eletet ez a technika fogja jelenteni, akkor nagyon nagy hatalmat kap az aki a rendszert birtokolja es iranyitja.
  • Sequoyah #14
    A fejlett orszagokban nagysagrendileg 5% alatti a mezogazdasag aranya a GDP-ben. Szoval az emberek 5%-a megtermeli a kajat 100%-nak.
    Fejlettlen orszagok is kepesek lennenek erre ha lenne tobb kombajnjuk, es kevesebb haborujuk.

    Chiphiany? Azt ugye erted, hogy ez egy teljesen egyedi piaci zavar. Boven tudunk 2x annyi chipet gyartani, ha hosszutavu kereslet lenne ra. 100x ennyit is. De senki nem fog hirtelen gyarakat felhuzni ha aztan ez az extra kereslet eltunik 2 even belul. Majd beall az uj egyensuly, es lesz eleg chip barmennyi is legyen a kereslet.

    Kereslet az energiara? Energiavalsag? Nem nagyon no a kereslet. 80-as, 90-es evekig exponencialisan nott, de azota egyre inkabb stagnalasba megy at, mert az uj iparagak nem igazan energiaigenyesek. A valsag csak amiatt van, mert probalunk atallni kevesbe szennyezo termelesi modokra.
  • nlght #12
    "Jelenleg az emberiség 50%-a képes megtermelni mindent, ami a 100% létfenntartásához szükséges: étel, lakhatás, közlekedés, stb."

    Ez szimpla bullshit!
    Azért nőnek az élelmiszerárak mert nincs elég gabona, takarmány és ezért nincs elég haszonállat amit húsként feldolgozva eladhatnak a 8 milliárd embernek.

    Az 1-2 éve tartó chiphiányról hallottál már?
    Szerinted lenne chiphiány ha kétszer annyit megtudnánk termelni mint amennyi a 8 milliárd embernek kéne.

    Ehhez hozzá se vettem hogy a világ kb. harmada mélyszegénységben él sár- és bádogkunyhóban. Ha nekik is lenne pénzük akkor a kereslet is megnőne más termékekre, tehát még nagyobb hiány lenne és még jobban drágulna minden.

    És akkor a nyersanyaghiányba még bele se kezdtem. A hélium nemesgáz készletünk vészesen fogy. A ritkaföldfém hiány is okozhat itt még világválságot.

    Vagy ott van az energiaválság. A kereslet rá folyamatosan nő, miközben az erőművekkel és építésükkel csak gondok vannak, nem fenntartható az igény növekedése.

    Nem tudom honnan vetted ezt a hülye statisztikád de gyorsan felejtsd el inkább, belelóg a bilibe a kezed.
  • Sequoyah #11
    Annak az ablaktalan kollegiumnak nem az energiahatekonysag volt a lenyege (semmivel sem energiahatekonyabb kaliforniaban…). Hanem hogy a kozossegi eletet erositse azzal, hogy a diakok nem a szobaban toltik az idejuket, hanem a kozossegi terekben.
    A kollegium sem ablaktalan lett volna, hanem a kulso, ablakos oldalra kerultek volna a kozossegi terek, es az ablaktalan belsobe a szobak, nem pedig forditva ahogy szoktak.
    Hasonlo otlet, mint ami az open office-okkal tortenik. MIndkettoben van racionalitas, csak sokan nem szeretik egyiket sem.

    Es o legalabb a sajat penzebol akart egy ilyet epiteni, hogy tesztelje az otletet, nem mas penzevel szorakozik.
  • zola2000 #10
    Tehát VR chat 2/sword art online.
  • asgh #9
    Jelenleg az emberiség 50%-a képes megtermelni mindent, ami a 100% létfenntartásához szükséges: étel, lakhatás, közlekedés, stb.
    A másik 50% már most is azzal foglalkozik, hogy "legyen miért" élni. Azaz művészetek, szórakoztatás, tudományos alapkutatás, stb.

    Mondjuk ha egy író kiad egy regényt, akkor N bevétel X százalékát költi létfenntartásra, az N-X-et viszont valami másra, ami jó eséllyel ugyanolyan szellemi termék, mint amiből a saját bevétele származik.

    A metaverzum koncepció ezeket a tranzakciókat akarja egy keretrendszerbe foglalni, azaz hogy a virtuális javak előállítói ugyanazon a piactéren szerezzék be az általuk fogyasztott virtuális javakat, ahol a sajátjaikat értékesítik.

    Az egésznek tehát alapvetően lenne értelme, az már egy másik kérdés, hogy az utolsó két cég, amikre egy ilyen mindent átfogó keretrendszert rábíznék az a Facebook és a Microsoft.
  • gothmog #8
    A trükk az, hogy nem (csak) VR hanem AR az amiről szó van. Lásd a „Black mirror” kapcsolódó részeit. (A teljes történeted, Csótányírtók, Arkangyal)
    Ettől függetlenül engem kicsit meglepett, hogy van egy olyan hogy „metaverzum-őrület”. Lehet hogy öregszem?
  • Pityu83 #7
    Jól mutat az amit leírsz a filmekben de a valóságban enni is kell ám szóval nem tudnának állandóan a virtualitásba lenni.Pont ez a része ami a filmekben nincs na meg egyéb más dolog.
  • Pityu83 #6
    Még a tanulásban látnék rációt pl nem kéne úgy bejárni de elmondanák az embernek a dolgokat meg meg is mutatnák vagy akár a gyakorlati dolgokat is ellehetne sajátítani.De a többi nem kéne.A társkeresés meg így is meg úgy is szar ha virtuális ha élő.
További bejegyzések a fórumban...