Gyurkity Péter
Az Apple-nél is nagyobb bizalmat élvez a Google
A személyes adatok kezelésénél az almás cég rosszul szerepel, a közösségi hálókat viszont megelőzik.
A felhasználók egyre nagyobb figyelmet fordítanak a személyes jellegű információk bizalmas kezelésére, amely többek között az erre irányuló médiafókusz eredménye. Az ideális helyzettől persze még messze vagyunk, nemrég például arról írtunk, hogy a fitneszkarkötők kiválóak az adatgyűjtésre, mint ahogy azt is megemlítettük, hogy az Apple 2016-ban titkos megállapodást kötött a kínai kormánnyal, most pedig egy részletes felmérés kissé furcsa eredményei mutatják, hogy mely nevekben bízunk leginkább.
A Washington Post tette közzé a napokban az általuk elvégzett felmérés főbb számait, amelyek kereken ezer amerikai felhasználó válaszain alapulnak. Ebből azt tudjuk meg, hogy bár az eredmény némileg vegyes, a személyes adatok kezelése terén még mindig többen bíznak meg a Google és az Amazon rendszerében, mint az Apple ökoszisztémájában, ami azért számít érdekes fejleménynek, mert ez utóbbi cég hagyományosan jobban szerepel a biztonság terén. Mindenképpen érdemes azonban megemlíteni, hogy az Apple esetében nagyobb azok aránya, akik erős bizalmat éreznek a vállalat iránt, ennél is fontosabb azonban, hogy meglehetősen széles árok húzódik meg ezen IT-óriások, valamint a közösségi hálózatokat üzemeltető szereplők között.
Előbbieknél szinte kivétel nélkül 50 százalék alatt marad azok aránya, akik nem bíznak az adatkezelési gyakorlatban, a YouTube azonban már 53 százalékot ért el a nemmel válaszolók terén, ami a WhatsApp eredményével vetélkedik. A többiek még ennél is rosszabbul szerepelnek, az Instagram már 60 százalékot mutat, a TikTok gyakorlatában 63 százalék nem bízik, a Facebook pedig 72 százalékot nem tudott meggyőzni saját eljárásának megfelelő színvonaláról, ami egyértelműen jelzi, hogy személyes adatainkat nem szívesen bízzuk ezen cégekre – ami persze még nem jelenti azt, hogy távol maradunk az említett szolgáltatásoktól, vagyis rögtön felmerül a káros felhasználói magatartás kérdése.
A célzott online hirdetéseket a válaszadók 82 százaléka minősítette idegesítőnek, 74 százalék pedig túl agresszívnek tartja ezen reklámokat. Van tehát min javítani ahhoz, hogy a hirdetők sokkal jobb eredményeket érjenek el.
A felhasználók egyre nagyobb figyelmet fordítanak a személyes jellegű információk bizalmas kezelésére, amely többek között az erre irányuló médiafókusz eredménye. Az ideális helyzettől persze még messze vagyunk, nemrég például arról írtunk, hogy a fitneszkarkötők kiválóak az adatgyűjtésre, mint ahogy azt is megemlítettük, hogy az Apple 2016-ban titkos megállapodást kötött a kínai kormánnyal, most pedig egy részletes felmérés kissé furcsa eredményei mutatják, hogy mely nevekben bízunk leginkább.
A Washington Post tette közzé a napokban az általuk elvégzett felmérés főbb számait, amelyek kereken ezer amerikai felhasználó válaszain alapulnak. Ebből azt tudjuk meg, hogy bár az eredmény némileg vegyes, a személyes adatok kezelése terén még mindig többen bíznak meg a Google és az Amazon rendszerében, mint az Apple ökoszisztémájában, ami azért számít érdekes fejleménynek, mert ez utóbbi cég hagyományosan jobban szerepel a biztonság terén. Mindenképpen érdemes azonban megemlíteni, hogy az Apple esetében nagyobb azok aránya, akik erős bizalmat éreznek a vállalat iránt, ennél is fontosabb azonban, hogy meglehetősen széles árok húzódik meg ezen IT-óriások, valamint a közösségi hálózatokat üzemeltető szereplők között.
Előbbieknél szinte kivétel nélkül 50 százalék alatt marad azok aránya, akik nem bíznak az adatkezelési gyakorlatban, a YouTube azonban már 53 százalékot ért el a nemmel válaszolók terén, ami a WhatsApp eredményével vetélkedik. A többiek még ennél is rosszabbul szerepelnek, az Instagram már 60 százalékot mutat, a TikTok gyakorlatában 63 százalék nem bízik, a Facebook pedig 72 százalékot nem tudott meggyőzni saját eljárásának megfelelő színvonaláról, ami egyértelműen jelzi, hogy személyes adatainkat nem szívesen bízzuk ezen cégekre – ami persze még nem jelenti azt, hogy távol maradunk az említett szolgáltatásoktól, vagyis rögtön felmerül a káros felhasználói magatartás kérdése.
A célzott online hirdetéseket a válaszadók 82 százaléka minősítette idegesítőnek, 74 százalék pedig túl agresszívnek tartja ezen reklámokat. Van tehát min javítani ahhoz, hogy a hirdetők sokkal jobb eredményeket érjenek el.