Komoly tervei vannak Európával az Intelnek

A chipgyártó több létesítményben gondolkodik, így több állami támogatást tud bevonzani.

Pat Gelsinger, az Intel vezérigazgatója május elején Európában arról tárgyalt, hogy milyen feltételek teljesülése esetén építhetnék fel a kontinensen az új üzemüket. Drezda, a bajorországi Penzing, Franciaország és a Benelux államok is szóba jöttek helyszínként. Ezután a menedzser Emmanuel Macron francia elnöknek és Angela Merkel német kancellárnak már 6-8 rendkívül korszerű gyárat említett, majd találkozott Hollandia, Belgium és Olaszország miniszterelnökével és később Lengyelországot ismegnevezte lehetséges helyszínként. Gelsinger október elején azt nyilatkozta, hogy tíz európai uniós tagállamban összesen 70 helyszín merült fel a jövőbeli üzemmel kapcsolatban.

Ann Kelleher, az Intel fejlesztési vezetője kijelentette, hogy a számukra nagyon fontos, hogy a chipek tokozását a félvezetőgyártástól függetlenül egy saját létesítményben készítsék. A két dolognak ugyanakkor nem kell feltétlenül egy helyen történnie. A tokozás rendkívül fontos az Intelnek, a technológiájuk kulcsfontosságú eleme és a termékeik fontos része. Üzletileg is kifizetődő, mert a befektetéseket számos országba lehet elosztani és több kormánytól gyűjthető be támogatás.


Ez újdonság, hiszen eddig 10 milliárd dolláros nagyságrendű chipgyárakról volt szó, aminek megvalósulásához 40 százalékos mértékű, tehát 4 milliárd dolláros helyi támogatást vártak. A végső összeszerelés jóval olcsóbb, habár így is dollármilliárdos nagyságrendű: az amerikai Új Mexikó államban 3,5 milliárd dollárért építenek üzemet. Európában jelenleg Írországban építkeznek, ott egyébként is már jelentős a kirendeltségük mérete, míg a kontinensen azok a régiók reménykednek leginkább a beruházásban, ahol már van hagyománya a chipgyártásnak.

Kelleher az Intel első emberének legfontosabb bizalmasai közé tartozik, 1996-ban került a társasághoz és november közepén nevezték ki a hét ügyvezető alelnök egyikének. A feladata az, hogy az óriáscéget technológiai szempontból ismét a világ csúcsára juttassa. Kelleher biztos abban, hogy jó úton haladnak afelé, hogy a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company-t (TSMC), az AMD-t és az nVidiát is technológiailag újra megelőzzék. Szerinte ez az évtized közepére megvalósulhat.


A befektetők ezt nem így gondolják. A negyedéves bevételi számok bejelentése után az Intel részvényeinek árfolyama összeomlott, kevesebbet érnek, mint az év elején. Ezzel szemben az Nvidia ugyanezen időszak alatt duplázott, így már háromszor annyira taksálják a cég értékét, mint az Intelét. Az európai támogatást sem lehet biztosra venni. Thierry Breton belső piaci biztos és Margrethe Vestager alelnök nem látja értelmét, hogy adófizetői pénzzel támogassák az amerikai céget, de ettől még persze az egyes országok beszállhatnak az üzletbe. Az Intel az év végéig várja a választ, Gelsinger többször nyilatkozta, hogy ez év végéig dönteni akar a dologban.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • kvp #2
    Ha a legyartott felvezetoket tokozas elott utaztatni akarjak, az egyresz megnoveli a gyartasi koltsegeket, masreszt noveli a selejt mennyiseget, harmadreszt sokkal serulekenyebbe teheti a termelest, mert egy helyszin helyett mar tobb eltero helyszintol es a koztuk kialakitott szallitasi folyosotol fugg a gyartas. Modern chipek eseten a legjobb strategia meg a gyartasra szolgalo tisztaszobaban (csarnokban) darabolni es tokozni. Ez biztositja a legnagyobb kihozatalt es a legolcsobb eloallitasi koltsegeket is.

    Az intel reszerol az, hogy megprobalja szetdarabolni a kritikus lepeseket azt jelenti, hogy ugy nez ki, hogy egyik EU-s tagallam sem hajlando kifizetni az altaluk elvart 40%-ot egy teljes gyarert. Mondjuk figyelembe veve, hogy az europai iparnak nincs szuksege x86-os chipekre, csak regebbi technologiaju es normal esetben olcso vezerlokre es modern mobil (ARM alapu) processzorokra, ezert kerdeses, hogy a minimalis desktop piac miatt megeri-e barmelyik allamnak is ennyi penzt ajandekoznia az intel-nek. Ugyanebbol a penzbol tokkal-vonoval kaphatnak egy TSMC gyarat, ami kepes az autogyartashoz hasznalt chipektol az ipari automatizacion at a szorakoztato elektronikakig barmit gyartani, mivel bergyartokent barmelyik licensz alapjan gyarhat es ezt meg is teszi.

    Az intel mind gyartasi technologiaban, mind termekpalettaban lemaradt. Manapsag mar a PC-s szegmens szinte jelentektelen minden mashoz kepest es az intel lemaradt a mikrovezerlok piacarol. Egy idoben a strongARM sorozattal meg ott is piacvezeto volt, amig valamiert teljesen feladtak a licensz alapu gyartast, amit igy at tudtak venni az olcsobban dolgozo keleti cegek. Jelenleg az intelnek se tokeje, se technologiaja, se licenszei nincsennek a jovedelmezo piacokon valo versenyhez.
  • PLaci #1
    Ez a kép most komoly???