Berta Sándor

Párizsban és Berlinben lobbizott az Intel vezetője

A menedzser minél vaskosabb állami támogatást próbál szerezni az európai országoktól.

Pat Gelsinger, az Intel vezérigazgatója márciusban bejelentette, hogy Arizonában két új üzemet építenek fel 20 milliárd amerikai dollárért. Az üzletember ezután május elején Európában járt és találkozott találkozott többek között Peter Altmaier német gazdasági miniszterrel, Markus Söder bajor miniszterelnökkel és Thierry Bretonnal, az Európai Unió belső piacokért és szolgáltatásokért felelős biztosával. A tárgyalások témája az volt, hogy a gyártó milyen feltételek teljesülése esetén építhetné fel a kontinensen az új létesítményét. Az Intel menedzsmentje 8 milliárd euró állami támogatást várt volna el.

Most Pat Gelsinger felkereste Emmanuel Macron francia elnököt és találkozik Angela Merkel német kancellárral is. A menedzser 6-8 rendkívül korszerű gyárat akar építeni, melyek összesen 100 milliárd dollárba kerülnének, ehhez azonban már körülbelül 40 milliárd dollár támogatást kér. Az üzletember a Macronnal folytatott egyeztetések után találkozott Hollandia, Belgium és Olaszország miniszterelnökével is, francia- és Németország mellett ugyanis ez a három állam jöhet ugyanis szóba az új üzemek helyszíneként.

Gelsinger kiemelte, hogy szükségük van az Európai Unió és annak tagállamainak a támogatására, mert a beruházásokat nem tudják egyedül megvalósítani. A kiszivárgott információk alapján a legjobb esélyei Németországnak, ezen belül is Bajorországnak, Észak-Rajna-Vesztfáliának és Szászországnak vannak. Az Intel első embere hangsúlyozta, hogy az év végéig döntenek a kérdésben.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Tetsuo #6
    Technológiát tekintve az Intel hátrányban van jelenleg, de gazdaságilag hatalmas előnye van, ami akár egy évitezdre is elegendő forrást biztosít a kívánt befektetésekhez.
  • pakeszke #5
    a kis ryzenem koszoni szepen jol van
    ugy gondolom kivarnam hogy az M1 csip nagyban mit tud...
    pl. ha kernek 32 GB RAMmal egy desktop gepecsket, akkor megneznem mit tud...
  • pakeszke #4
    mert a bömbi gyar az ugye semmi tamogatast nem kapott ?
  • wodka #3
    Én nem reménykednék ilyesmiben. Az Intel nettó bevétele kb. duplája volt 2020-ban mint 2017-ben. Ez egyszerűen csak a költséghatékonyságról szól. Tudják jól, hogy az EU államok hajlandók ezért fizetni, hát meg is próbálják kihasználni.
  • kvp #2
    Pont az a bajuk, hogy az x86-os bevetelekbol mar nem futja nekik uj, modernebb gyar letrehozasara, igy allami tamogatasok nelkul versenykeptelenek. Mint a japan kijelzogyartok, akik egy komplett gyarat kaptak ajandekba a japan allamtol, vissza nem teritendo segitsegkent (amit kulfoldi hitelbol epitett az allam), de ennek ellenere nem tudnak versenykepesek lenni a tobbi gyartoval.

    Ha a francia vagy a nemet allam ad penzt, az egyreszt megserti az EU versenyjogi szabalyozasat a kozvetlen tamogatasrol, masreszt csak elodazza az intel kieseset a piacrol, ugyanis az uj gyartol nem lesz versenykepesebb a ceg es ha lenne eselye visszakapaszkodni, akkor kapna hozza hitelt a piacrol is.
  • mortep #1
    Túl nagy a mellény ahhoz képest, hogy az x86-os platform kezdett nagyon toldozott-foltozott lenni. Könnyen megtörténhet, hogy a platform kiesik a piacról mint annó a power-pc