Aki a közeljövőben keres új állást, annak a sorsáról már nagy valószínűséggel nem egy személy, hanem egy algoritmus fog dönteni.

Néhány vállalat már 2014-ben tesztelte azokat az új megoldásokat, amelyeknél szoftver döntött az állásra jelentkezők felvételéről vagy elküldéséről. Az Associated Press a cikke szerint a koronavírus-járvány időszakában rendkívüli módon megnőtt a kereslet az olyan szolgáltatások iránt, amelyek keretében az álláshirdetésre jelentkező személyeket a távolból, laptopon vagy mobiltelefonon keresztül interjúztatják, s gyakori, hogy ezt a feladatot már nem ember, hanem szoftver végzi. A módszer segít a munkaadóknak pénzt és időt megtakarítani, ráadásul a számítógépes rendszerek kevésbé előítéletesek és gyakorlatilag végtelen számú szempontot tudnak figyelembe venni.

Aislinn Kelly-Lyth, az Oxfordi Egyetem kutatási asszisztense rendkívül kritikusan szemléli a folyamatot. Úgy véli, hogy egy állásra a legjobb személyt kereső, előre beprogramozott algoritmusok ugyanúgy előítéletekkel küzdhetnek, ha csak egy adott ágazat elvárásait veszik figyelembe. További gond, ha valakit elutasítanak, nem tudja meg, hogy mi volt ennek az oka. Egy személyes beszélgetés során sokkal több dolog kiderül és érzékelhetővé válik az is, ha valakit például diszkriminálnak. Az amerikai és az európai kormányok is átfogóan vizsgálják ezt a gyakorlatot. A döntéshozók többek között ki akarják deríteni, hogy milyen lehetőségek vannak az ilyen szolgáltatások törvényi szabályozására és ellenőrzésére.


Az Amazon munkatársait szoftverek figyelik folyamatosan
A nagy cégek a fordított esetnél, azaz a leépítéseknél is igénybe vesznek számítógépes segítséget. Például az Amazon csomagszállítói esetében a dolgozókat egy automatizált rendszer veszi fel, értékeli ki és bocsátja el. A Bloomberg számolt be arról, hogy az Amerikai Egyesült Államokban 2015-ben elindított Amazon Flex egy futárprogram, amihez egyszerű csatlakozni. A szoftver számos dolgot felügyel a kereskedelmi konszern csomagszállító munkatársaival kapcsolatban. Eldönti például, hogy kit alkalmazzon a társaság, kiértékeli a foglalkoztatott személyek munkavégzését és azt is, hogy kit rúgjanak ki. Az utóbbihoz figyelembe veszi, hogy ki mennyire pontos és megbízható, majd a kapott értékekből létrehoz egy rangsort.

Ugyanakkor a használt algoritmusnak komoly problémát jelentenek az előre nem látható események, amelyekről a sofőrök egyáltalán nem tehetnek. Az egyik érintett azért szorult hátrébb a rangsorban, mert a furgonja egyik kereke egy szög miatt defektet kapott. Nem tehetett semmit, míg a kollégája azért nem tudta kiszállítani a csomagot, mert az adott lakókomplexum le volt zárva és senkit sem tudott telefonon elérni. Emiatt szintén hátrébb került a rangsorban.

Akit a rendszer elbocsát, az elvileg fellebbezhet a döntés ellen, de ennek a díja 200 amerikai dollár. Az elbocsátott munkavállalók szerint azonban a lépés nem sok sikerrel kecsegtet, mert az Amazon sem segít az egykori dolgozóinak. Egy volt dolgozó azt mondta, hogy a vállalat sikertörténetként tekint a programra, amelyet folyamatosan használnak. Az Amazon úgy kommentálta a fentieket, hogy azok anekdotaszerű esetek és alapvetően strukturális problémák vannak. Az óriáscég állítása alapján a csomagszállítók többsége elégedett a munkájával és a helyzetével.