Négy hullámban terjedhet el a mesterséges intelligencia

A technológia fokozatosan épül be az emberek életébe.

Kai-Fu Lee mesterséges intelligencia kutató építette fel a Google kínai üzletét és jelenleg egy pekingi kockázatitőke-befektetőcég vezetője. A szakember szerint a technológia elterjedésére alaposan fel kell készülni.

Kai-Fu Lee a DLD konferencián kifejtette, hogy a mesterséges intelligencia figyelemremutató dolgokra képes már ma is: meg tudja verni a legjobb sakk és go játékosokat, képes bármilyen vizsgán jobban teljesíteni, mint az ember, és eddig megoldatlan biológiai problémákat old meg. De mennyiben fogja befolyásolni a munka világát, milyen tevékenységeket tesz feleslegessé, és hogyan lehet vele együtt dolgozni?

A professzor úgy véli, az MI négy hullámban terjed el széles körben. Az első az internetes MI, aminek keretében a Google, az Amazon, a Tencent, az Alibaba és mások rengeteg adatot gyűjtenek. Ezek a technológiai cégek elemzik a felhasználóik magatartását és e tapasztalatokat hasznosítva fejlesztik ki az egyre jobb keresőket és az ajánlásokat megfogalmazó kereskedelmi algoritmusokat. A második hullámban ugyanúgy adatgyűjtésről van szó, elsősorban a pénzügyi szektor, azaz a bankok és a biztosítótársaságok a mesterséges intelligencia segítségével akarják jobban megbecsülni az ügyfeleik kockázatait. Ezt a jelenséget a szakember Business AI névvel illette.


A kutató szerint a harmadik hullámot az olyan számítógépes programok jelentik, amelyek képesek érzékelni és részben meg is érteni a környezetüket, például egy fordítószoftver , míg a negyedik hullám a valódi "autonóm mesterséges intelligenciák", vagyis az olyan egységek, amelyek önállóan képesek bizonyos tevékenységeket elvégezni. Ez az a szint, ahol már valóban veszélyben vannak egyes fizikai munkák, legyen szó az önvezető autók által kiváltott sofőrökről vagy a szalag mellett dolgozókról.

Kai-Fu Lee hangsúlyozta, hogy ez a négy hullám a következő években tovább fog fejlődni és drámai mértékben megváltoztatja majd a munka világát a következő egy-két évtizedben. A monoton feladatok és eljárások kiváltásán túl fontos lesz az optimalizálás és azt is tudomásul kell venni, hogy a technológián alapuló alkalmazások az embereknél pontosabban ki tudják elemezni például a radiológiai felvételeket. Biztonságban kreatív, stratégiai, elemző és a többfajta végzettséget igénylő, több területen átívelő szakmák vannak.


Kiemeli, hogy messze nem csak a képzetlenebb embereknek kell elgondolkodniuk a jövőjükről, hanem rengeteg irodai munka is feleslegessé válik. Rengeteg automatizálható tevékenység van a könyvelőknél, a jogászoknál, a munkaügyi területen vagy éppen a vevőszolgálatokon. Gondoljunk csak egy felvételi folyamatra: beérkeznek az önéletrajzok, a döntéstámogató rendszerek segítenek a kiválogatásban, az interjúkhoz az időpontok egyeztetésében és a visszajelzések kiküldésében is.

A magánembereknek fordítva kell gondolkoznia: nem azt kell nézni, hogy mire képes a mesterséges intelligencia, hanem hogy mire nem lesz képes. Nem tud kitalálni új dolgokat, meglátni összefüggéseket, nincs "józan paraszti esze", nem képes stratégiai tervezésre. Míg egy szűk területet jól tud optimalizálni, addig képtelen célokat kitűzni vagy kreatívan gondolkodni. Ismeretlen számára az empátia és az együttérzés (ezt tettetni sem tudja), és képtelen ügyességet vagy jó szem-kéz koordinációt igénylő komplex fizikai munkavégzésre, mint például a hajvágás.


A szakértő leszögezte, hogy a saját és a gyermekeink jövőjét proaktív módon kell megterveznünk, s mindig tanulnunk kell új dolgokat a meglévők mellé. Míg az autószerelők hosszútávon bajban vannak, addig nővérekből és idősgondozókból jóval többre lesz szükség. De megváltoznak a komoly képzettséget igénylő szakmák is, egy orvoson vagy egy kreatív marketingesen mást fogunk érteni, más lesz a feladata 20 év múlva, mint ma. Meg kell tanulniuk használni az MI-eszközöket, de ez egyben reneszánsz-szerű megújulás is lesz, mert felszabadulnak a repetitív tevékenységek alól és el kell gondolkodniuk az embereknek azon, hogy mi teszi őket emberré. Kai-Fu Lee meghökkentően optimista, szerinte csökkenni fog a munkával eltöltött idő, javul a munka és a magánélet egyensúlya, és az emberek többet hódolhatnak számukra kedves tevékenységeknek, hobbiknak, mint az írás vagy a fotózás.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Agyturbinikusz #12
    Ez mind szep es jo lenne, de pont leirtad, ha 100% a haszon egy termeken, az a legjobb, az azt jelenit, nincs semmi kicsorgatva a rendszerbol, ergo, nincs szukseg emberekre. Igen am, de a penz addig er valamit amig vasarlo erot jelent. A robot meg nem kap fizetest, es nem is kolt. Vagyis lehet nagyobb szam a bankszamladon, de a termek erteket mar nincs ami meghatarozza..... Hiszen ingyen termeljuk, es nincs aki fogyasztja. Hiszen az embereknek nem lesz fizetese, vagyis vasarolni sem tudnak....
    Ha meg talalkoztal mar felso retegbol emberekkel, akkor rajosz, pont azok az emberek akik a sajat szarukat is megennek, sot szerintem meg is eszik....

    Azert mondom, ki kell irtani a munkasokat,es a maradek 1% majd megorul, hiszen semmit sem fog erni a penze, mert csak egy szam lesz.
    Akkor majd lehet egy uj tarsadalmat felepiteni....
  • kvp #11
    Eloszor is a matek ugy jon ki, hogy 99% es 1%. A 99% akik nem tul hasznosak a jovo kapitalista tarsadalmaban, az 1% az akik vagy hasznosak vagy nagytoksek. Az 1% 1%-a akik tenylegesen eleg tokevel rendelkeznek, hogy barmilyen szavuk lehessen egy penz alapu demokraciaban (stakeholder demokracy, 1 dollar = 1 szavazat). Ez azt jelenti, hogy a megmarado "kozeposztaly" az 0.0099. (0.99, 0.0099, 0.0001, osszeadva 1.00, tehat 100%)

    A tomegek nelkul nincs profit egy hatalmas tevedes. Az okor elejen meg egy orszag osszes emberenek a munkaja kellett ahhoz, hogy egyetlen uralkodot es hozza tartozo udvart eltartson, mert az emberek annyira kevessel termeltek a letfenntartas folott. Aztan kesobb mar sokkal tobb embert szamara tudott magasabb eletkorulmenyeket biztositani a termeles, ami az ipari forradalom alatt hozta el azt, hogy mar nem kellett a lakossag tobbsegenek a mezogazdasaggal foglalkoznia ahhoz, hogy ne haljon ehen a lakossag. Viszont a nagytokes nem azert tartja a munkasokat, hogy nekik jo legyen, hanem azert, hogy a megtermelt tobbletbol neki is tobb jusson.

    Ha a jovo tarsadalmaban a termeles lehetseges munkasok nelkul is, akkor a bolygo limitalt eroforrasaibol sokkal tobbet lehet az uralododo retegre kolteni, mivel nem szukseges a munkasos eletszinvonalat fenntartani. Ha nem is vagjak le oket mint ahogy tettek azt a foloslegesse valt lovakkal, de ha egy sokkal limitaltabb eletszinvonalat biztositanak a szuksegtelen lakossagnak, akkor a megmarado nyersanyagokat es eroforrasokat szabadon tudjak felhasznalni. Ha nem kell mezogazdasagi teruleteket muvelni, mert a lakossag nagyresze szintetikus etelt kap csak, akkor ezeket a teruleteket vissza lehet vaditani. Ha nem kell sajat hazakat biztositani a munkasoknak, mert az emberek emeletes tomegszallasokon vannak elhelyezve kis teruleten, akkor a vezeto reteg sokkal nagyobb es latvanyosabb luxushazakat epithet maganak. Ha nem kell autokat biztositani a munkabajarashoz, akkor sokkal tobb nyersanyag marad urhajokat, bolygo koruli luxus urallomast vagy akarmi mast epiteni. Egyszeruen a nagytokesek oda csoportosithatjak a kozeposztaly es a munkasok emberi eletehez szukseges eroforrasokat ahova akarjak es amilyen project az eszukbe jut. Egy nagytokesenek szinte teljesen mindegy, hogy 100 munkas fizet a termekeert 1 dollart vagy 1 hasonlo nagytokes fizet 1 termekert 100 dollart. Viszont az 1 termek az sokkal kevesebb eroforrast igenyel, ezert nagyobb a haszon rajta, tovabba ha nem kell meg a sajat munkasokat is fizetni, akkor nem megy el arra sem penz. A fenti peldanal maradva 100 termekbol bejon 100 dollar, de ebbol 10 cent a munkas, 10 cent az alapanyag, akkor 80 centet keres termekenkent, azaz 80 dollart osszesen. Ha viszont csak a gazdagoknak gyartanak (a tobbieknek nem jut), akkor 100 dollar a bevetel, de ugyanugy csak 10 cent a munkas es mondjuk a tizszerese 1 dollar alapanyag. 98.9 dollar haszno lesz rajta, ha a munkast is el tudja tuntetni a kepbol, akkor 99 dollar tiszta haszon. Ez 19 dollarral tobb mintha tomegtermeket gyartana.

    A fentiek fenyeben a nagytokeseknek anyagi erdekuk, hogy a lovak utan az embereket is kivonjak a gyartasbol, mert tovabb noveli a hasznukat, csokkenti a nyersanyag es eroforras hianyt, tehat magasabb eletszinvonalat tud biztositani szamukra ha nem kell a munkasokat etetni, ruhazni es ugy altalaban eletben tartani. Ezert is mondta azt Bill Gates anno, hogy szerinte a foldon 7 millard helyett 700 ezer ember is eleg lenne. Az kb. 0.1% es ebben mar benne vannak a megmarado szolgak is. A legtobb nagytokes nem azert akar minel tobb penzt, hogy hatalma legyen minel tobb ember felett, hanem azert, hogy minel jobban elhessen. Ehhez nem kellenek alatvalok es a kozvetlen kiszolgalo szemelyzeten kivul egyaltalan emberek sem.

    ps: Magyarorszagon es a nyugati vilag nagyreszen nem vagyunk elegen, 2.2 gyerek / no alatt szep lassan kihal a lakossag. Ez hosszu tavon akkor is igaz lenne ha a vilag mas reszerol az ott folosleges lakossag nem akarna nyugatra koltozni, tehat a vandorlastol fuggetlenul megszunik az adott terulet lakossaga. Ha van vandorlas, akkor nem neptelenedik el, csak a lakossag kicserelodik es egy uj kultura jelenik meg. Ezt a magyarok honnan tudjak olyan jo? Mert a Karpat medenceben nem a magyar volt az oshonos nyelv az okorban hanem a kelta. Ehhez kepest most nem az. Mi tortent? Az ujonnan erkezett bevandorlok hoztak a sajat nyelvuket es kulturajukat es az itt talalt korabbi lakossag lecserelodott az ujra. (a magyar nyelv nem egyetlen tiszta nyelv, hanem az eredeti torzsszovetseg osszes tagja hozzatett valamennyit a sajat nyelvebol, tehat egyfajta pidgin nyelvrol van szo, csak annyira regen volt es annyira kihalt a tobbi rokon nyelv, hogy ez a keverek egyedive valt) Szoval mi tortenik ha egy kis lakossagszamu orszagba hirtelen jon egy rakat kulfoldi bevandorlo aki egy tucat sajat nyelvet beszelnek? A lakossag es a kultura lecserelodik rajuk es kialakitanak egy sajat kozos nyelvet. Ezzel az eredeti helyi lakossag szinte nyom nelkul eltunik. Lasd Magyarorszag.
  • Lapajka #10
    Jézus... tehát előbb leklónoznak 3 másik példányba, aztán megölnek mind a négyünket, így lesz négy hullám és azokba ültetik be a MI-t? Hát ez őrület...
  • Agyturbinikusz #9
    Miért lenne ez baj?
    Úgy is sokan vagyunk.
    A hatalom és pénz értékét pont az ellen pólus adja. Ha nincs fogyasztó nincs profit sem. Ezt kellene először megérteni. Ha a felső 1%(matek a részedről nem lett jó mert 100% fölé jött ki az összeg) azt mondja csak felszívjuk a pénzt és semmit nem ersztunk ki akkor nem lesz ami finanszírozza a bővülést. És a bővülés max több robotot jelent, aki ugye nem fogyasztó. Ezért kell a kisallatokat (a többi 99%) megtartani, hiszen csak akkor van hatalom ha van kín uralkodni, akkor van gazdagság, ha van szegénység.
  • kvp #8
    "Az utópia az, hogy ha már minden létező munkát el tudnak végezni helyettünk a robotok, onnantól vagy alanyi jogon jár állami zsebpénz - lásd Szaúd-Arábia - vagy megszűnik a pénz, lévén nem sok szerepe marad a munkásosztály nélkül. Az ember meg elkezdhet újra valóban élni, azt csinálni amit szeret, jól esik, stb."

    Amennyiben milliardos vagy CEO esetlen ennek a kettonek a kombinacioja. Ugyanis a tobbiek max. a letminimumhoz szukseges minimumot kapjak csak mint alapjovedelem. Mert miert is adna egy milliardos tobbet mint ami ahhoz kell, hogy ne lazadjanak fel a tudatlan szegenyek. Sot igazabol mar ezert is van az, hogy bizonyos tehetseg szint alatt nem is igazan kepzik az embereket. Ugyanis ha valaki tul buta ahhoz, hogy a nagytokeseknek hasznos munkat vegezzen, de eleg okos hozza, hogy fegyvert fogjon az veszelyes a tarsadalmi bekere.

    Szoval a magas szintu automatizacio max. annyit jelent, hogy 99% lesz segelyen, 1% alkotja a kozeposztalyt (tudosok, orvosok, muveszek, szolgak, stb.) es az 1% 1%-a pedig az uralkodo osztalyt. Amennyire en latom jelenleg csak azon megy az agyalas, hogyan lehetne a 99%-ot ravenni arra, hogy ne is akarjon fellazadni ez ellen a rendszer ellen.

    Csak itthon, ilyen teljesen elmaradott orszagokban van az, hogy munka alapu tarsadalom, amikor mindenki latja, hogy a segelyalapu (alapjovedelem alapu) az amit a nagytoksek szeretnenek. Az emberek tobbsege pedig tamogatja oket es inkabb segelyt szeretne, meg ha ez azzal is jar, hogy nem lesz penze olyan luxus kiadasokara, mint nyaralas (a lakhely elhagyasa), kozlekedes (auto vagy tomegkozlekedes megfizetese), vagy eppen a kornyezetre nagyon karos huseves (vagy kesobb mar akar csak valodi novenyek fogyasztasa).

    ps: Ha nem erti valaki a 4. ipari forradalom lenyeget, akkor erdemes elmagyarazni neki, hogy az elso ipari forradalom soran a lovakat valtotta le az emberiseg gepekkel. Lathatjuk mi lett veluk, hobbibol tartanak mar csak egy parat a gazdagok. Most a 4. ipari forradalom a munkasokat valtja le gepekkel es nem hiszem hogy hobbibol ennyi embert akarnak majd eltartani a gazdagok mint ahanyan most vagyunk.
  • globint #7
    Most eszembe jutott egy gyermekregény, a "Nemtudomka Napvárosban", ahol mindent a gépek, meg a MI végzett, a picurkák meg nagyon várták, hogy a heti egy munkanap eljöjjön, és dolgozhassanak.
    Utoljára szerkesztette: globint, 2021.03.29. 20:26:21
  • noland #5
    Képzeljünk el egy világot ahol csak robotok élnek, nem fog rajtuk semmi csak a rozsda, de arra ott van a Hammerite, az emberi civilizáció utolsó nyoma :D
  • wraithLord #4
    Reméljük, a COVID nem négy hullámban terjed.
  • MerlinW #3
    Az utópia az, hogy ha már minden létező munkát el tudnak végezni helyettünk a robotok, onnantól vagy alanyi jogon jár állami zsebpénz - lásd Szaúd-Arábia - vagy megszűnik a pénz, lévén nem sok szerepe marad a munkásosztály nélkül. Az ember meg elkezdhet újra valóban élni, azt csinálni amit szeret, jól esik, stb.
    Utoljára szerkesztette: MerlinW, 2021.03.29. 12:10:54
  • peterx #2
    De tényleg mivel fognak foglalkozni az emberek? Nem mindenki "túlzottan" kreatív elme, nem lehet mindenki CEO.. max az alapjövedelmet lehet elképzelni és aki jobb színvonalon akar élni mint a minimum az tud csak elhelyezkedni majd valahol, másoknak meg esélyük sem lesz kitörni ebből mivel nincsenek meg a skillek.

    A jövőben egy végletekig optimalizált, teljesen AI vezérelt világban maga az ember is feleslegessé válik..
    Utoljára szerkesztette: peterx, 2021.03.29. 11:54:28