A méhektől tanulhatnak precízen leszállni a drónok

A kutatók a természetből vettek inspirációt a robotrepülőgépek mozgásának javításához.

A Delfti Műszaki Egyetem és a Vesztfáliai Főiskola munkatársai a kis méretű rovarok, például a méhek mozgását tanulmányozták és igyekeztek lemásolni azért, hogy így javítsanak jelentős mértékben a pilóta nélküli légi járművek repülési képességein. A szakemberek a természetből átvett módszereket használták fel a drónok esetében a többi objektumhoz való távolság megállapítására, valamint a repülési sebesség gyorsabb és pontosabb megbecsülésére. Így egy mesterséges intelligencia által támogatott gépi tanulási folyamat teheti lehetővé a robotrepülőgépek számára a gyors és rendkívül pontos leszállást.

Guido de Croon, a Delfti Műszaki Egyetem projektvezetője kifejtette, hogy ha bárki megfigyelte már, hogy egy méh milyen elegánsan repül egyik virágtól a másikig vagy kerüli ki az útjába kerülő akadályokat, az feltehette magának a kérdést, hogy egy ilyen kis méretű rovar miként tud ennyire precízen repülni. A megoldást az úgynevezett optikai áramlás jelenti, amely a rovaroknak lehetővé teszi, hogy a közelükben lévő akadályokhoz való távolságokat jól becsüljék meg.

A kutató hozzátette, hogy néhányan talán azt hiszik, hogy csak a biológusok számára érdekes, hogy a méhek miként tudnak az egyes virágokon leszállni és kikerülni az akadályokat. A kis méretű elektronikus eszközök és robotok növekvő elterjedése azonban oda vezetett, hogy e kérdések egyre fontosabbá válnak a robotikában és a mesterséges intelligencia kutatásban.

De Croon közölte, hogy a kis méretű légi robotok nagyon korlátozva vannak olyan szempontból, hogy nem sok szenzort és processzort tudnak hordozni. Amennyiben ezek a gépek önállóan akarnak működni, éppúgy, ahogy az autonóm autók is, akkor teljesen új mesterséges intelligenciára van szükségük. Christophe De Wagter, egy másik szakember azt nyilatkozta, hogy a távolságok és a sebesség megbecsülése tisztán az optikain áramlás alapján oda vezetett, hogy a pilóta nélküli légi járműveik sokkal gyorsabban és puhában tudnak leszállni. Az első tesztek sikeresek voltak és nem csupán az objektumok felismerése javult, hanem a robotok általános sebessége is.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • cateran #8
    "Ha majd a gépnek csak annyit kell mondani, hogy fessen nekem egy csillámpónit és megteszi, az már AI, mert ott meg kell neki érteni, hogy mit mondok neki és tudnia is kellene, hogy mi az amit szeretnék töle . Ott nincs mérhető dolgok amire reagálnia kell, ott tényleg intelligenciára van szüksége, hogy egy olyan dolgot megcsináljon amire elötte nem volt példa."

    Huhh? Ezt siman meg lehet csinalni..hangvezerles, internetkapcsolat - rakereses csillamponira es ha van 1 kelloen preciz es jol programozott robotkar eszkozokkel (tulajdonkeppen 1 plotter)..le is rajzolja neked a netes minta alapjan...(ha van minta vagy tervrajz akkor gyorsabban, ha nem, akkor kepesse kell tenni ezek legeneralasara a mintakep alapjan) Ez baromi messze van 1 MI-tol.. Kb, mint 1 kezervago csak rajzolasra
  • kvp #7
    "Addig amig a fizikailag érzékelhető és mérhető dolgokra reagál az csak automatizálás, tök mindegy mennyire szofisztikáltan jutnak el a célig."

    Az emlitett nyomasszelep (anno tipikusan sulyok egy rud vegen) is egyfajta mesterseges intelligencia, mert intelligensen kepesek a goznyomasra valaszolni. De ugyanilyen mesterseges intelligencia az ebresztoora, a hivolift vagy az ingas ora is. Hiszen emberi beavatkozas nelkul, automatikusan vegeznek el dolgokat, reagalva a kornyezetukbol jovo informaciora.

    Az amit a legtobb ember valodi AI-nak tart, az az Artificial General Intelligence (AGI), tehat az ontudattal rendelkezo mesterseges intelligencia. Na ezzel a fo gond az, hogy meg a termeszetes emberi intelligenciat sem tudjuk definialni, nemhogy valami hasonlot letrehozni. Aztan ha megis sikerulne evolucios algoritmusokkal osszehozni egyet, van ra esely, hogy nem fogjuk erteni hogyan mukodik vagy annyira elter az emberi gondolkodastol, hogy fel sem ismerjuk. (szoval lehet mar letezik is AGI, csak valamiert nem szolt rola nekunk)
  • zola2000 #6
    Jó, csak manapság az AI szóval mindent el lehet adni, mint amikor 2017ben blockchain nevet vett fel egy lekvárgyártó és magasabb áron tudott részvényt kiadni csak emiatt, vagy amikor a 90es évek elején minden második új cég neve végén ott volt a dotcom.

    Most meg mindenre amire távolról rá lehet húzni azt írják hogy AI.
  • repvez #5
    Addig amig a fizikailag érzékelhető és mérhető dolgokra reagál az csak automatizálás, tök mindegy mennyire szofisztikáltan jutnak el a célig.Csak régen egy fizikai kapcsolokon keresztül történt a vezérlés, Ha elért egy bizonyos nyomást mondjuk a tartályban a gáz akkor kinyitott egy nyomás kapcsoló és kinyitotta a szelepet amin keresztül távozni tudott a nyomás, most softveres programok által történik ugyan ez .

    Ha majd a gépnek csak annyit kell mondani, hogy fessen nekem egy csillámpónit és megteszi, az már AI, mert ott meg kell neki érteni, hogy mit mondok neki és tudnia is kellene, hogy mi az amit szeretnék töle . Ott nincs mérhető dolgok amire reagálnia kell, ott tényleg intelligenciára van szüksége, hogy egy olyan dolgot megcsináljon amire elötte nem volt példa.
    Utoljára szerkesztette: repvez, 2021.01.22. 16:10:03
  • Gabbbbbbbbbbbb #4
    Igazi AI meg egyaltalan nincs.
  • kvp #3
    Az optical flow alapu navigacio nem egy ujdonsag, mar tobb evtizede ismert megoldas volt es akkor meg messze nem allt ekkora szamitasi eroforras a rendelkezesunkre. Egyebkent nyugodtan kijelenthetjuk, hogy a spacex a hover slam / suicide burn megoldassal nagyajbol kimaxolta a pontos leszallas fogalmat, mert ha nem pontosan becsulik meg a leszallasi lassulast es a hatralevo idot, akkor beleallnak a foldbe vagy elindul visszafele a raketa. Es ott a jarmu folyamatos tomegcsokkeneset is figyelembe kell venni, ami elektromos dronok eseten nem szukseges.

    Egyebkent igen, az alap AI az joreszt automatizalast jelent. Egy optical flow alapu tajekozodasi rendszer es egy erre kotott fuzzy logikat hasznalo vezerles nagyjabol megkozeliti az elolenyek osztonos viselkedesenek a mukodeset. Egy embernel is az, hogy elkapja a kezet ha fajdalmat erez az nem intelligencia kerdese hanem nagyjabol a gerinci relexiv mukodese. Ezt felul tudja irni a felso szintu logika, de csak tudatosan koncentralva ra. A dronok eseten ez a primitiv reflex boven eleg. (az intelligens feluliras itt az operator dolga, ha direkt neki akar menni valaminek)

    ps: Itt nem a space based hanem a time based optical flow-t kell hasznalni, tehat ket idoben egymas utan kovetkezo kepbol meg lehet becsulni a kornyezethez kepesti sebessegunket es tavolsagunkat. (ket dimenzioban ugyanigy mukodik az optikai eger is, nagyon pici pl. 16x16 vagy 48x48 pixeles szenzorokkal, az 1980-as elso Xerox fele valtozat meg 4x4 pixelt hasznalt csak es mar az is eleg volt, a kulcs a nagyon magas, akar tobb ezer kep / masodperces sebesseg)
  • repvez #2
    de jo hogy most mindent az AI mesterséges intelligencia irányit.
    Régen ugyan ezt automatizálásnak hívtak. Minél több szenzor van és minél pontosabbak annál könnyebben tud rá reagálni, ez nem intelligencia kérdése ez egy sima eldöntendő kérdések.
    Látja vagy érzékeli az akadályt amerre repül? igen akkor kikerüli amerre nem érzékel akadályt. megméri a földtől való távolságát akkor kiszámolja, hogy mekkora az a süllyedés amivel simán le tud szállni.

    Olyan esetekben beszélnénk AI-ról, ha olyan eseményekre kell választ adnia amit nem tud mérni nincs róla adata. de egyelőre ilyen nagyon kevés van a legtöbb amire ráfogják , hogy AI az egy sima automatizálás csak amit a mai számítógépek gyorsabban és bonyolultabb műveleteket is elvégeznek mint régen .
  • t_robert #1
    áhhhh az én drónom simán leszáll. elég 50 méter magasan kikapcsolni a drónt és eddig még egy se maradt fent... igaz ilyenkor új értelmet nyer a lezuhan, mint a kő kifejezés. A lezuhan, mint a leállított drón formában. :)