Berta Sándor
Új szonárral láthatnak a víz alá a drónok
Az új megoldás könnyebbé teheti az óceánok feltérképezését.
A Stanford Egyetem kutatói egy olyan úgynevezett fotoakusztikus légi szonárrendszert (PASS) fejlesztenek, amelynek segítségével a robotrepülőgépek a jelenleginél könnyebben láthatnak be a víz alá. A PASS lézersugarat használ, amelynek köszönhetően a vízben hanghullámok keletkeznek és azok gyakorlatilag szonárként működnek. A visszavert jel elég erős ahhoz, hogy a pilóta nélküli légi járművek fogni tudják azokat. Az eljárás jelenleg még csak egy akváriumban működik, de hosszú távon megkönnyítheti az óceánok felderítését.
A tengereket az elmúlt évtizedekben nem igazán sikerült feltérképezni. Ezen a területen komoly problémát jelent, hogy a radarok és a szárazföldön alkalmazott Light detection and ranging (LiDAR) rendszerek a vízben nem működnek, a fény pedig nem tud elég mélyre hatolni a víz alá. Amin Arbabaian, a Stanford Egyetem professzora elmondta, hogy a céljuk az, hogy egy robusztus megoldást fejlesszenek ki, amely képes akár a képeket is továbbítani a vízfelületen át.
A megalkotott rendszer elég érzékeny ahhoz, hogy képes legyen elviselni a nagy mértékű jelvesztést. Egy szoftver elemzi ki a beérkező jeleket és a víz alatti tárgyakról készített felvételeket úgy illeszti össze, mint egy kirakós darabjait. A feladat annyira összetett, hogy eddig kizárólag akváriumban működött nyugodt vízfelület mellett.
A szakemberek most azon dolgoznak, hogy az eljárás természetes vízben is működjön. Ez Aidan Fitzpatrick doktorandusz szerint komoly, de megoldható problémát jelent. Előbb nagyobb laboratóriumban fognak kísérletezni és azt követik majd a nyílt vízen zajló tesztek. A távlati cél az, hogy a fejlesztés egy drón vagy egy helikopter fedélzetéről is használható legyen. E járművek csupán a vízfelület felett néhány méterrel repülve végeznék a tevékenységüket.
A Stanford Egyetem kutatói egy olyan úgynevezett fotoakusztikus légi szonárrendszert (PASS) fejlesztenek, amelynek segítségével a robotrepülőgépek a jelenleginél könnyebben láthatnak be a víz alá. A PASS lézersugarat használ, amelynek köszönhetően a vízben hanghullámok keletkeznek és azok gyakorlatilag szonárként működnek. A visszavert jel elég erős ahhoz, hogy a pilóta nélküli légi járművek fogni tudják azokat. Az eljárás jelenleg még csak egy akváriumban működik, de hosszú távon megkönnyítheti az óceánok felderítését.
A tengereket az elmúlt évtizedekben nem igazán sikerült feltérképezni. Ezen a területen komoly problémát jelent, hogy a radarok és a szárazföldön alkalmazott Light detection and ranging (LiDAR) rendszerek a vízben nem működnek, a fény pedig nem tud elég mélyre hatolni a víz alá. Amin Arbabaian, a Stanford Egyetem professzora elmondta, hogy a céljuk az, hogy egy robusztus megoldást fejlesszenek ki, amely képes akár a képeket is továbbítani a vízfelületen át.
A megalkotott rendszer elég érzékeny ahhoz, hogy képes legyen elviselni a nagy mértékű jelvesztést. Egy szoftver elemzi ki a beérkező jeleket és a víz alatti tárgyakról készített felvételeket úgy illeszti össze, mint egy kirakós darabjait. A feladat annyira összetett, hogy eddig kizárólag akváriumban működött nyugodt vízfelület mellett.
A szakemberek most azon dolgoznak, hogy az eljárás természetes vízben is működjön. Ez Aidan Fitzpatrick doktorandusz szerint komoly, de megoldható problémát jelent. Előbb nagyobb laboratóriumban fognak kísérletezni és azt követik majd a nyílt vízen zajló tesztek. A távlati cél az, hogy a fejlesztés egy drón vagy egy helikopter fedélzetéről is használható legyen. E járművek csupán a vízfelület felett néhány méterrel repülve végeznék a tevékenységüket.