Berta Sándor
Hálózatba kötött lesz a jövő vécéje
A gyártók a jövő lakásainak kulcselemeként tekintenek a vécékre.
Japánban a helyiek rendkívül nyitottak a technikai innovációra. A világ más részein talán furcsának tűnne egy memóriakártya-bővítőhellyel ellátott vécé, de Japánban cseppet sem az. A legújabb modellek pedig már gyakorlatilag hálózatba kötött robotoknak tekinthetők. A Lixil az egyik legnagyobb japán szanitergyártónak számít és az általa kínált legújabb modell esetében a vécétető automatikusan felnyílik, ha valaki közeledik hozzá. Télen a rendszer felfűti az ülést, a különböző anyagokat, például az izzadságcseppeket melegítéssel tünteti el vagy felszívja, majd a folyamat végén gombnyomásra lehúzza a vizet, tisztítja magát és lezárja a tetőt.
Yutaka Ando menedzser közölte, hogy a megoldás fő egysége egy miniatűr számítógép, amely a beérkezett információkat feldolgozza. Az egyik szenzor felismeri, ha egy személy a helyiségbe lép és már akkor automatikusan felnyílik a deszka. Egy távolsági érzékelő arra figyel, hogy idő előtt ne csukódjon le a vécétető. 2018 óta léteznek okostelefonos alkalmazások, amelyek segítségével távvezérelhetők az illemhelyek, s ellenőrizhető az áram- és a vízfogyasztás.
A jövő azonban még ennél is összetettebb lehet, a vécék ugyanis a betegellátásban is komolyabb szerepet kapnak majd. Egy beépített kis méretű kamera fogja rögzíteni a folyamatot, majd a fotókat feljuttatja a felhőkörnyezetbe, ahol a mesterséges intelligencia kielemzi a képeket és az eredményeket rögzíti a betegek aktájában. Az elektronika és a hálózatba kötöttség ellenére a rendszer még közel sem tökéletes, az alkalmazott mesterséges intelligencia ugyanis csak az esetek 80 százalékában ismeri fel a bélmozgásokat. A fejlesztést eddig 3000 fotóval tesztelték, de a mérnökök még több tesztet akarnak elvégezni. Ebben a hónapban indul az éles próba egy ápolási intézményben.
Kinya Seto, a Lixil vezetője kijelentette, hogy a vécék számukra kulcsfontosságú termékek. Nagyon sok ötletük van a digitális alkalmazásukkal kapcsolatban és az elképzelések egyike az egészségügyi felhasználás. Az innovációs nyomás nagy, mivel a két legnagyobb rivális, a Toto és a Panasonic is egy digitális illemhely megvalósításán dolgozik. A hálózatba kötött vécék létrehozása része a nemzeti stratégiának, ugyanis a japán kormány a teljes társadalmat digitalizálni akarja, s az egyik legfontosabb terület az idősek ellátásának részbeni automatizálása. A szigetországban egyre több a nyugdíjas és ezzel párhuzamosan folyamatosan csökken az ápolók száma. Ezért a cél az, hogy a technika számos apró feladatot levegyen az emberek válláról.
Seto szerint az illemhelyek azért is fontosak, mert az összes szaniter közül a legtöbb technológiát és tudást igénylik. Figyelni kell a vízhasználás optimalizálására és fontosak az öntisztító felületek. Szintén előtérbe kerültek a hálózatba kötött vécék, amelyeknél megállapítható, hogy melyik rendszer fog valószínűleg eldugulni a közeljövőben, hol vannak anyagproblémák és kikerülhető, hogy például egy irodaépületben összezsúfolódjanak az egyik mellékhelyiségben az alkalmazottak. Az üzletember éppúgy büszke az 5000 dolláros teljesen automatizált bidéjükre, mint a fejlődő országok számára kínált 5 dolláros modellre. A hosszú távú célja viszont egy olyan rendszer megalkotása, amelyet nem kell a csatornahálózatra csatlakoztatni és ezáltal víz takarítható meg.
A Lixil, a Toto és a Panasonic immár évtizedek óta komoly versenyt folytatnak egymással. A Toto a különleges anyagok alkalmazására specializálódott. A CeFiONtect felületkezelés egy speciális üvegréteg, amelyet a kerámián helyeztek el és rendkívül sima, ezáltal kisebb az esélye annak, hogy a felületen megtapadnak a baktériumok. A rendszer a vécécsészét antibakteriális folyadékkal vegyített vízzel öntözi. A Panasonic szintén hálózatba kötött illemhelyekkel kísérletezik. Felmerültek például olyan koncepciók, amelyek keretében a testzsírszázalékot és a testsúlyt is mérik, de a kutatások célja volt a különleges fertőtlenítőszerek kifejlesztése is.
Ázsiában csúcstechnológiás megoldások a vécék. Az itteni termékek általában vaskosabbak, mint az európaiak és rendkívül sok technikai elemmel vannak kiegészítve. Japánban már teljesen megszokott dolog, hogy a bidék vízsugarának irányát, erősségét, masszázsmódját és hőmérsékletét egyéni módon lehet szabályozni, s ezeket az értékeket akár felhasználói profilokban is el lehet tárolni. A vécék lehúzása automatikusan történik - többnyire a beépített mozgásérzékelőknek köszönhetően. Sőt, az új modellek képesek azt is jelezni, hogy szükség lenne vízkőoldásra és még a felfröccsenést is megakadályozzák azáltal, hogy szabályozzák a vízsugár erősségét. A Lixil korábban már készített telefonnal irányítható illemhelyet. A kifejlesztett rendszerrel a vécé lehúzása mellett be lehet állítani az ülőke hőmérsékletét, kezelni lehet a különböző funkciókat és a program még naplót is vezet a mellékhelyiségbe tett látogatásokról.
Japánban a helyiek rendkívül nyitottak a technikai innovációra. A világ más részein talán furcsának tűnne egy memóriakártya-bővítőhellyel ellátott vécé, de Japánban cseppet sem az. A legújabb modellek pedig már gyakorlatilag hálózatba kötött robotoknak tekinthetők. A Lixil az egyik legnagyobb japán szanitergyártónak számít és az általa kínált legújabb modell esetében a vécétető automatikusan felnyílik, ha valaki közeledik hozzá. Télen a rendszer felfűti az ülést, a különböző anyagokat, például az izzadságcseppeket melegítéssel tünteti el vagy felszívja, majd a folyamat végén gombnyomásra lehúzza a vizet, tisztítja magát és lezárja a tetőt.
Yutaka Ando menedzser közölte, hogy a megoldás fő egysége egy miniatűr számítógép, amely a beérkezett információkat feldolgozza. Az egyik szenzor felismeri, ha egy személy a helyiségbe lép és már akkor automatikusan felnyílik a deszka. Egy távolsági érzékelő arra figyel, hogy idő előtt ne csukódjon le a vécétető. 2018 óta léteznek okostelefonos alkalmazások, amelyek segítségével távvezérelhetők az illemhelyek, s ellenőrizhető az áram- és a vízfogyasztás.
A jövő azonban még ennél is összetettebb lehet, a vécék ugyanis a betegellátásban is komolyabb szerepet kapnak majd. Egy beépített kis méretű kamera fogja rögzíteni a folyamatot, majd a fotókat feljuttatja a felhőkörnyezetbe, ahol a mesterséges intelligencia kielemzi a képeket és az eredményeket rögzíti a betegek aktájában. Az elektronika és a hálózatba kötöttség ellenére a rendszer még közel sem tökéletes, az alkalmazott mesterséges intelligencia ugyanis csak az esetek 80 százalékában ismeri fel a bélmozgásokat. A fejlesztést eddig 3000 fotóval tesztelték, de a mérnökök még több tesztet akarnak elvégezni. Ebben a hónapban indul az éles próba egy ápolási intézményben.
Kinya Seto, a Lixil vezetője kijelentette, hogy a vécék számukra kulcsfontosságú termékek. Nagyon sok ötletük van a digitális alkalmazásukkal kapcsolatban és az elképzelések egyike az egészségügyi felhasználás. Az innovációs nyomás nagy, mivel a két legnagyobb rivális, a Toto és a Panasonic is egy digitális illemhely megvalósításán dolgozik. A hálózatba kötött vécék létrehozása része a nemzeti stratégiának, ugyanis a japán kormány a teljes társadalmat digitalizálni akarja, s az egyik legfontosabb terület az idősek ellátásának részbeni automatizálása. A szigetországban egyre több a nyugdíjas és ezzel párhuzamosan folyamatosan csökken az ápolók száma. Ezért a cél az, hogy a technika számos apró feladatot levegyen az emberek válláról.
Seto szerint az illemhelyek azért is fontosak, mert az összes szaniter közül a legtöbb technológiát és tudást igénylik. Figyelni kell a vízhasználás optimalizálására és fontosak az öntisztító felületek. Szintén előtérbe kerültek a hálózatba kötött vécék, amelyeknél megállapítható, hogy melyik rendszer fog valószínűleg eldugulni a közeljövőben, hol vannak anyagproblémák és kikerülhető, hogy például egy irodaépületben összezsúfolódjanak az egyik mellékhelyiségben az alkalmazottak. Az üzletember éppúgy büszke az 5000 dolláros teljesen automatizált bidéjükre, mint a fejlődő országok számára kínált 5 dolláros modellre. A hosszú távú célja viszont egy olyan rendszer megalkotása, amelyet nem kell a csatornahálózatra csatlakoztatni és ezáltal víz takarítható meg.
A Lixil, a Toto és a Panasonic immár évtizedek óta komoly versenyt folytatnak egymással. A Toto a különleges anyagok alkalmazására specializálódott. A CeFiONtect felületkezelés egy speciális üvegréteg, amelyet a kerámián helyeztek el és rendkívül sima, ezáltal kisebb az esélye annak, hogy a felületen megtapadnak a baktériumok. A rendszer a vécécsészét antibakteriális folyadékkal vegyített vízzel öntözi. A Panasonic szintén hálózatba kötött illemhelyekkel kísérletezik. Felmerültek például olyan koncepciók, amelyek keretében a testzsírszázalékot és a testsúlyt is mérik, de a kutatások célja volt a különleges fertőtlenítőszerek kifejlesztése is.
Ázsiában csúcstechnológiás megoldások a vécék. Az itteni termékek általában vaskosabbak, mint az európaiak és rendkívül sok technikai elemmel vannak kiegészítve. Japánban már teljesen megszokott dolog, hogy a bidék vízsugarának irányát, erősségét, masszázsmódját és hőmérsékletét egyéni módon lehet szabályozni, s ezeket az értékeket akár felhasználói profilokban is el lehet tárolni. A vécék lehúzása automatikusan történik - többnyire a beépített mozgásérzékelőknek köszönhetően. Sőt, az új modellek képesek azt is jelezni, hogy szükség lenne vízkőoldásra és még a felfröccsenést is megakadályozzák azáltal, hogy szabályozzák a vízsugár erősségét. A Lixil korábban már készített telefonnal irányítható illemhelyet. A kifejlesztett rendszerrel a vécé lehúzása mellett be lehet állítani az ülőke hőmérsékletét, kezelni lehet a különböző funkciókat és a program még naplót is vezet a mellékhelyiségbe tett látogatásokról.
