Berta Sándor

Kiadók beperelték az Internet Archívumot

A cégek nem fogadták el a platform működtetőjének érveit.

Az Internet Archívum nem csupán honlapokat és régi videojátékokat tárol az 1990-es évek közepe óta, hanem egy ideje könyvtárként is működik. A koronavírus-járvány kezdetekor ugyanis az üzemeltetők úgy döntöttek, hogy 1,3 millió kötetet tesznek ingyen és korlátozások nélkül elérhetővé. Korábban a beszkennelt kiadványok kölcsönzése csak korlátozásokkal volt lehetséges. A lépés célja az volt, hogy elsősorban a diákoknak és a tanároknak segítsenek. A Nemzeti Vészhelyzeti Könyvtárból egy személy eddig egy művet 14 napra kölcsönözhetett ki.

Néhány szerző és kiadó ugyanakkor úgy gondolta, hogy ez a gesztus veszélyezteti a megélhetését és ráadásul a szerzői jog megsértését jelenti. A kiadók egy része ezért most keresetet nyújtott be az Internet Archívum ellen, amelynek így a működése is veszélybe kerülhet. A vállalatok azzal érveltek, hogy ami történt az egyszerűen "lopás" volt.

Maria A. Pallante, az Association of American Publishers nevű szervezet elnöke közölte, hogy az nem innovatív, ha valaki elajándékoz olyan teljes könyveket, amelyekkel kapcsolatban semmilyen jogokkal sem rendelkezik. A beadvány készítői szerint a projekt tömegesen követett el szerzői jogsértéseket. A keresetet benyújtó kiadók között voltak a Hachette Book Group, a HarperCollins Publishers, a John Wiley & Sons és a Penguin Random House. Brewster Kahle, a platform alapítója és működtetője megvédte a lépést, mondván az Internet Archívum a járvány ideje alatt könyvtárként működik és erre szükség is van, mivel a valódi bibliotékák nincsenek nyitva. Hozzátette, hogy azok a szerzők, akik nem értenek egyet a dologgal, bármikor kizárhatták volna az akcióból a köteteiket.

A kiadók erre úgy reagáltak, hogy a valódi könyvtárak licencdíjakat fizetnek az egyes kiadványokért és korlátozásokkal működnek. Ezzel szemben az Internet Archívum egyszerűen beszkenneli a neki adományozott vagy az általa megvásárolt műveket. Az Internet Archívum már 2017 májusában 30 petabájt adatot tárolt, a gyűjtemény része volt 300 milliárd honlap, 12 millió könyv, 4 millió audiofelvétel, 3,3 millió videó, 1,5 millió digitális fotó és 170 000 szoftver. De a szervezet nem csupán az internet örökségét akarja megőrizni, hanem analóg tartalmakat, köteteket, dalokat és filmeket is digitalizálna, majd elérhetővé tenne a felhasználók számára.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Antracit #10
    Igen, így van. Mióta van e ink olvasóm én sem veszek már papír-könyvet, nem akarom évtizedekig tárolni csak azért hogy egyszer elolvassam. Ráadásul az e-könyv nem kerül ki egy év múlva a piaci forgalomból, míg a papírt évek múlva nehéz beszerezni, ha egyáltalán lehet.

    Az e-könyvnek számos előnye is van, amik nekem fontosabbak. De tudomásul veszem hogy mások idegenkednek tőle. Szerencsére amit műfajt szeretek az mindig jön e-könyvként is. Megfér egymás mellet a fizikai könyv és az e-könyv, aztán ki-ki azt veszi ami neki szimpatikusabb.
  • robgros #9
    Viszont a papír-alapú kiadások nagy helyet foglalnak el, míg az elektronikusból jóformán egy könyvtárnyi elfér egy vagy több DVD-lemezen.
  • Antracit #8
    Hogy a végtelenségig mi lesz azt előre nem tudhatjuk, jelenleg viszont a papír-forgalom mellett eltörpül az e-forgalom. Legalábbis a legális árusítás szintjén. Az olvasók a könyvet kézbefogható (dísz)tárgyként szeretik, amit a Kindle-huszár Amazon is kénytelen volt belátni, mert rendes papír-könyvesboltot nyitott nem rég.

    A szerzők félnivalója ott van, hogy az e-könyv az internet korában gyakorlatilag szabad préda: picike méret, nincs se másolási se földrajzi korlát. Papír-könyvet nem tudsz csak úgy egy kattintással lemásolni ötezer példányban, pláne nem ingyen, és pláne nem Új-Zélandról.

    A hosszú távú megoldás talán itt is a Netflix szerű előfizetői rendszer lesz, de mivel ma papír-könyvre van piaci igény, ez arányaiban picike részhalmaz. De a Scribd például már most is előfizetésben csinálja.
    Utoljára szerkesztette: Antracit, 2020.06.08. 14:07:13
  • robgros #7
    Pedig nem lehet a végtelenségig papír alapon kiadni. Különben meg mi félnivalója lehet egy szerzőnek az online felülettől? Kérdezem ezt úgy, papírt és olvasó-programot egyaránt használok.
  • zola2000 #6
    Szerintem itt a warez is probléma lehet, a filmeknél is a netflix csökkentette a kalózkodást, a zenénél a spotify, könyvekkel ilyen még nincs.
  • AcsMarci #5
    Nem azt szeretik, csak nincs más. A legtöbb szerző még mindig fél az online kiadástól, így rengeteg könyv nem elérhető ilyen formában. Plusz a korábbiak digitalizálása is rengeteg időt és pénzt emészt fel.
  • TokraFan #4
    Komolyabban lehetne venni az állításaidat, ha adnál hozzájuk hiteles forrást is! Mert így önmagábn csak kijelentve nem több, mint a saját véleményed, ami nem tény.
  • Antracit #3
    Először én is így gondoltam. Aztán a kiadók felvilágosítottak, hogy sok ember max 2-3 könyvet vesz egy évben, egy részét amúgy is ajándékba, és ezt papír alapon veszik. Az éves forgalmuk 95% papír-könyv.

    A nagy könyvmolyoknak akiknek mennyiség kell, ott gazdaságosabb az e-book, meg beruházni E Ink olvasóra, de ők arányaiban nagyon kevesen (kb. 5%) vannak. Még most a karanténban is maradt ez az arány.

    Aki meg könyvmoly és a papírkönyvet szereti, az eljár kikölcsönözni a könyvtárba és meg van oldva.
  • t_robert #2
    az utóbbi 2-3 évben nem is emlékszem, hogy vettem papír alapú könyvet. ebookokat veszek aztán vagy ebook olvasón vagy tableten olvasom őket. Mondjuk papír alapú újságot is talán ha egy tucatot vettem az elmúlt 2 évben.... Szóval szerintem ez a több mint 90% már messze nem igaz papír alapon.
  • Antracit #1
    Gyakorlati oldalról nincs túl sok jelentősége. Az emberek túlnyomó többsége (90% + ) ma is a papír könyvet szereti, ezt az elmúlt évtized is megmutatta. Egy ilyen beszkennelt és letölthető valami ezt nem helyettesíti.
    Végszükségben azért jó (pl. beszerezhetetlen kötelező olvasmány határidőre).