Berta Sándor
Erőteljesebben befolyásolná az internetszabványokat Kína
Az ázsiai ország szeretne az eddiginél nagyobb mértékben beleszólni a világhálóval kapcsolatos kérdésekbe, és teljesen mást gondol az adatvédelemről vagy az egyenlőségről, mint a Nyugat.
Április elején a Huawei, a China Telecom, valamint a kínai ipari és információtechnológiai minisztérium azt javasolták az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) mellett működő Nemzetközi Távközlési Egyesületnek (ITU), hogy vezesse be a New IP nevű technológiát, amely új internetarchitektúraként a nemzetállamok számára minden korábbinál egyszerűbbé tenné a lakosság internethasználatának az ellenőrzését. A kínai cégek a jelenleg használt TCP/IP technológiát "instabilnak" és "nagyrészt nem megfelelőnek" minősítették abból a szempontból, hogy 2030-ban képes-e digitális világgal szemben támasztott követelményeknek megfelelni. A társaságok álláspontja szerint ezzel a rendszerrel csak nagyon nehezen lehet megvalósítani az önállóan közlekedő autókat vagy a dolgok internetét.
A felvetés rávilágított arra, hogy az ázsiai ország az elmúlt évtizedekben tökéletesen felmérte azt, hogy mekkora hatásuk van a műszaki szabványoknak és hogy azok egyre inkább hatékony geopolitikai eszközökké válhatnak. A folyamat nem most kezdődött, hiszen Richard Li már 2018 nyarán az ITU egyik találkozóján bemutatta az anyagát, amely arról szólt, hogy milyennek kellene lennie az új világhálónak 2030-ban és azután. A szakember a Huawei jövőbeli hálózatokkal foglalkozó fő kutatója és az általa vizsgált egyik fő kérdés az, hogy milyen új technológiákra van szükség a vállalat szempontjából ahhoz, hogy online is továbbítani lehessen hologramokat vagy hogy annyira gyors reakcióidejűvé kellene tenni az internetet, mint az emberi idegrendszert.
A felvázolt New IP koncepciója nem csupán azért érdekes, mert olyan alapelvekhez nyúlna hozzá, mint a névtelenség és az adatforgalom prioritásában lévő egyenlőség, hanem mert bebizonyítja azt is, hogy Kína szeretne beleszólni azon trendek és technológiák meghatározásába, amelyek szabályozzák, hogy technológiai szempontból miként működjön a jövő legfontosabb gazdasági területének számító világháló.
Az internet szabványait megalkotó testületekben a korábbinál sokkal kevésbé meghatározó az amerikai jelenlét, de az tény, hogy az amerikai egyesült államokbeli kutatási intézmények és technológiai óriások a mai napig jelentős mértékben beleszólnak abba, hogy milyen szabályok létezzenek a virtuális térben és mely technológiák teszik lehetővé a hálózat működését, a biztonságot és az alkalmazásokat. Ilyen szempontból teljes mértékben érthető, hogy Kína - a felhasználói száma miatt is - az eddiginél nagyobb beleszólást akar ezekbe a kérdésekbe.
Hasonló a helyzet az Internet Engineering Task Force (IETF) esetében is, amely az adatforgalommal kapcsolatos műszaki szabványok jelentős részéről és az internetes kommunikációs technológiákról dönt. Az IETF-nek ugyanakkor még konkrét jogi formája sincsen. Aki bele akar szólni, hogy merre fejlesszék tovább a világhálót technológiai szempontból, az egyszerűen jelentkezik az egyik vagy akár egyszerre több munkacsoportba. Jelenleg már mintegy 1500 technológiai szakértő, köztük számos specialista tag ezekben a csoportokban és egy részük már évtizedek óta részt vesz a hálózati szabványok kidolgozásában. Az IETF esetében még nagyon érezhető az amerikai befolyás, ami elsősorban annak köszönhető, hogy számos szabvány, valamint vezető technológiai cég is az USA-ból származik.
A New IP kapcsán Alissa Cooper, az IETF vezetője hivatalos közleményében úgy fogalmazott, hogy nincs szükség a New IP szabványok bevezetésére, éppen ellenkezőleg: problematikus lenne a meglévő IP-szabványokat a javasoltakkal felváltani. Ugyan Kína eddig nem érte el a célját, de ezen a területen sem lehet félvállról venni az elképzeléseit és az erőfeszítéseit.
Április elején a Huawei, a China Telecom, valamint a kínai ipari és információtechnológiai minisztérium azt javasolták az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) mellett működő Nemzetközi Távközlési Egyesületnek (ITU), hogy vezesse be a New IP nevű technológiát, amely új internetarchitektúraként a nemzetállamok számára minden korábbinál egyszerűbbé tenné a lakosság internethasználatának az ellenőrzését. A kínai cégek a jelenleg használt TCP/IP technológiát "instabilnak" és "nagyrészt nem megfelelőnek" minősítették abból a szempontból, hogy 2030-ban képes-e digitális világgal szemben támasztott követelményeknek megfelelni. A társaságok álláspontja szerint ezzel a rendszerrel csak nagyon nehezen lehet megvalósítani az önállóan közlekedő autókat vagy a dolgok internetét.
A felvetés rávilágított arra, hogy az ázsiai ország az elmúlt évtizedekben tökéletesen felmérte azt, hogy mekkora hatásuk van a műszaki szabványoknak és hogy azok egyre inkább hatékony geopolitikai eszközökké válhatnak. A folyamat nem most kezdődött, hiszen Richard Li már 2018 nyarán az ITU egyik találkozóján bemutatta az anyagát, amely arról szólt, hogy milyennek kellene lennie az új világhálónak 2030-ban és azután. A szakember a Huawei jövőbeli hálózatokkal foglalkozó fő kutatója és az általa vizsgált egyik fő kérdés az, hogy milyen új technológiákra van szükség a vállalat szempontjából ahhoz, hogy online is továbbítani lehessen hologramokat vagy hogy annyira gyors reakcióidejűvé kellene tenni az internetet, mint az emberi idegrendszert.
A felvázolt New IP koncepciója nem csupán azért érdekes, mert olyan alapelvekhez nyúlna hozzá, mint a névtelenség és az adatforgalom prioritásában lévő egyenlőség, hanem mert bebizonyítja azt is, hogy Kína szeretne beleszólni azon trendek és technológiák meghatározásába, amelyek szabályozzák, hogy technológiai szempontból miként működjön a jövő legfontosabb gazdasági területének számító világháló.
Az internet szabványait megalkotó testületekben a korábbinál sokkal kevésbé meghatározó az amerikai jelenlét, de az tény, hogy az amerikai egyesült államokbeli kutatási intézmények és technológiai óriások a mai napig jelentős mértékben beleszólnak abba, hogy milyen szabályok létezzenek a virtuális térben és mely technológiák teszik lehetővé a hálózat működését, a biztonságot és az alkalmazásokat. Ilyen szempontból teljes mértékben érthető, hogy Kína - a felhasználói száma miatt is - az eddiginél nagyobb beleszólást akar ezekbe a kérdésekbe.
Hasonló a helyzet az Internet Engineering Task Force (IETF) esetében is, amely az adatforgalommal kapcsolatos műszaki szabványok jelentős részéről és az internetes kommunikációs technológiákról dönt. Az IETF-nek ugyanakkor még konkrét jogi formája sincsen. Aki bele akar szólni, hogy merre fejlesszék tovább a világhálót technológiai szempontból, az egyszerűen jelentkezik az egyik vagy akár egyszerre több munkacsoportba. Jelenleg már mintegy 1500 technológiai szakértő, köztük számos specialista tag ezekben a csoportokban és egy részük már évtizedek óta részt vesz a hálózati szabványok kidolgozásában. Az IETF esetében még nagyon érezhető az amerikai befolyás, ami elsősorban annak köszönhető, hogy számos szabvány, valamint vezető technológiai cég is az USA-ból származik.
A New IP kapcsán Alissa Cooper, az IETF vezetője hivatalos közleményében úgy fogalmazott, hogy nincs szükség a New IP szabványok bevezetésére, éppen ellenkezőleg: problematikus lenne a meglévő IP-szabványokat a javasoltakkal felváltani. Ugyan Kína eddig nem érte el a célját, de ezen a területen sem lehet félvállról venni az elképzeléseit és az erőfeszítéseit.