Berta Sándor
Az USB-IF-nek köszönhető az Apple Lightning
Érdekes véleményt fogalmazott meg a szervezet vezetője.
Mint ismeretes, két héttel ezelőtt vált ismertté, hogy az európai parlamenti képviselők szeretnék, ha hatékonyan csökkenteni lehetne az elektromos és elektronikai hulladékok mennyiségét Európában, ezért a gyártókat arra akarják rávenni, hogy egységes töltőt fejlesszenek ki a mobil- és okostelefonokhoz, a táblagépekhez, az elektronikus könyvolvasókhoz és más készülékekhez. Később az Apple jelezte, hogy megakadályozná az egységes töltő megvalósítását, mert az korlátozná az innovációs képességét, ahelyett, hogy bátorítaná az ilyen irányú törekvéseit.
Most szóhoz jutott az ügyben Brad Saunders, a Universal Serial Bus Implementers Forum (USB-IF) elnöke, aki önkritikusan annyit mondott, hogy a kérdésben egyszerűen túl lassúak voltak és ez vezetett oda, hogy az Apple végül inkább kifejlesztette a saját Lightning csatlakozószabványát.
Saunders hangsúlyozta, hogy az USB-IF szabványosító testületként rá van utalva a tagok többségi döntéseire és ez így volt akkor is, amikor az Apple a 30 pines csatlakozója utódját kereste. A szervezet tagjainak többsége nem támogatott egy teljesen új fejlesztést, ehelyett valami köztes megoldást javasoltak, amely a Mini- vagy Micro-USB-n alapult volna. A kaliforniai konszern számára viszont a két szabvány azért nem jöhetett szóba, mert hiányzott belőlük az a védelem, amely megakadályozta volna a portokba való rossz behelyezést.
A másik problémát az időpont jelentette. Az első Lightning csatlakozóval ellátott iPhone készülék, az iPhone 5 2012 őszén jelent meg a piacon. Az USB-IF ezzel szemben csak 2014 nyarán döntött a Type-C szabvány elfogadásáról. Saunders egyébként elismerte, hogy nem csak a Type-C esetében "aludtak el", hanem az USB-kijelző szabvány elfogadásakor is. Mire a tagok többsége felismerte, hogy nagyon is lenne igény egy ilyen szabványra, addigra már túl késő volt.
Mint ismeretes, két héttel ezelőtt vált ismertté, hogy az európai parlamenti képviselők szeretnék, ha hatékonyan csökkenteni lehetne az elektromos és elektronikai hulladékok mennyiségét Európában, ezért a gyártókat arra akarják rávenni, hogy egységes töltőt fejlesszenek ki a mobil- és okostelefonokhoz, a táblagépekhez, az elektronikus könyvolvasókhoz és más készülékekhez. Később az Apple jelezte, hogy megakadályozná az egységes töltő megvalósítását, mert az korlátozná az innovációs képességét, ahelyett, hogy bátorítaná az ilyen irányú törekvéseit.
Most szóhoz jutott az ügyben Brad Saunders, a Universal Serial Bus Implementers Forum (USB-IF) elnöke, aki önkritikusan annyit mondott, hogy a kérdésben egyszerűen túl lassúak voltak és ez vezetett oda, hogy az Apple végül inkább kifejlesztette a saját Lightning csatlakozószabványát.
Saunders hangsúlyozta, hogy az USB-IF szabványosító testületként rá van utalva a tagok többségi döntéseire és ez így volt akkor is, amikor az Apple a 30 pines csatlakozója utódját kereste. A szervezet tagjainak többsége nem támogatott egy teljesen új fejlesztést, ehelyett valami köztes megoldást javasoltak, amely a Mini- vagy Micro-USB-n alapult volna. A kaliforniai konszern számára viszont a két szabvány azért nem jöhetett szóba, mert hiányzott belőlük az a védelem, amely megakadályozta volna a portokba való rossz behelyezést.
A másik problémát az időpont jelentette. Az első Lightning csatlakozóval ellátott iPhone készülék, az iPhone 5 2012 őszén jelent meg a piacon. Az USB-IF ezzel szemben csak 2014 nyarán döntött a Type-C szabvány elfogadásáról. Saunders egyébként elismerte, hogy nem csak a Type-C esetében "aludtak el", hanem az USB-kijelző szabvány elfogadásakor is. Mire a tagok többsége felismerte, hogy nagyon is lenne igény egy ilyen szabványra, addigra már túl késő volt.