Berta Sándor
Az internetnél jobban bíznak a felnőttekben a gyerekek
A fiatalok nem hisznek mindenáron a világhálónak.
Fuxing Wang és Yu Tong, a vuhani Közép-kínai Egyetem kutatói, valamint Judith Danovitch, a Louisville-i Egyetem munkatársa a Who do I believe? Children's epistemic trust in internet, teacher, and peer informants című tanulmányukban azt írták, hogy a gyerekek sokkal kevésbé hisznek az internetnek és az okoshangszóróknak, mint a felnőtteknek. A fiatalok sokkal előbb bíznak egy adott információban, ha az egy embertől származik. A felnőttek viszont inkább a mesterséges intelligenciára támaszkodnak információs forrásként.
A szakemberek 60 gyermek bevonásával végeztek kísérleteket, a legfiatalabbak 5, míg a legidősebbek 8 évesek voltak. Mindegyiküknek azt a kérdést tették el, hogy milyen hosszú a Mars keringési periódusa. A résztvevőknek egyrészt saját választ kellett adniuk a kérdésre, másrészt kaptak egy-egy javaslatot egy tanártól és a világhálóról is. Kiderült, hogy a gyerekek főleg a tanárok által adott válasznak hittek. A tudósok elvégezték a kísérletet harminc 20 évesnél idősebb hallgatóval is, akik a tanárok válaszait és az online információkat egyformán hitelesnek tartották.
Judith Danovitch úgy vélte, hogy az internet és az okoshangszórók "testnélkülisége" zavarja meg a fiatalokat, akik egyszerűen nem értik, hogy honnan származnak a kapott információk és inkább azt szokták meg, hogy egy emberben bízzanak. Csak később, amikor már jobban megismerik a világhálót, "képesek elfogadni az interaktív technológiák ellentmondásos tulajdonságait", vagyis megbocsátani az internet és az okoshangszórók esetleges hibáit.
Fuxing Wang és Yu Tong, a vuhani Közép-kínai Egyetem kutatói, valamint Judith Danovitch, a Louisville-i Egyetem munkatársa a Who do I believe? Children's epistemic trust in internet, teacher, and peer informants című tanulmányukban azt írták, hogy a gyerekek sokkal kevésbé hisznek az internetnek és az okoshangszóróknak, mint a felnőtteknek. A fiatalok sokkal előbb bíznak egy adott információban, ha az egy embertől származik. A felnőttek viszont inkább a mesterséges intelligenciára támaszkodnak információs forrásként.
A szakemberek 60 gyermek bevonásával végeztek kísérleteket, a legfiatalabbak 5, míg a legidősebbek 8 évesek voltak. Mindegyiküknek azt a kérdést tették el, hogy milyen hosszú a Mars keringési periódusa. A résztvevőknek egyrészt saját választ kellett adniuk a kérdésre, másrészt kaptak egy-egy javaslatot egy tanártól és a világhálóról is. Kiderült, hogy a gyerekek főleg a tanárok által adott válasznak hittek. A tudósok elvégezték a kísérletet harminc 20 évesnél idősebb hallgatóval is, akik a tanárok válaszait és az online információkat egyformán hitelesnek tartották.
Judith Danovitch úgy vélte, hogy az internet és az okoshangszórók "testnélkülisége" zavarja meg a fiatalokat, akik egyszerűen nem értik, hogy honnan származnak a kapott információk és inkább azt szokták meg, hogy egy emberben bízzanak. Csak később, amikor már jobban megismerik a világhálót, "képesek elfogadni az interaktív technológiák ellentmondásos tulajdonságait", vagyis megbocsátani az internet és az okoshangszórók esetleges hibáit.