Berta Sándor
Egészségügyi kockázatot jelentenek a 3D-nyomtatók
A berendezések által kibocsátott anyagok károsíthatják a tüdőt.
A Georgia Műszaki Egyetem munkatársai Rodney Weber atmoszférakutató vezetésével azt tanulmányozták, hogy az egyre több háztartást meghódító 3D-nyomtatók veszélyeztetik-e az emberek egészségét és ha igen, miként. A szakemberek a vizsgálataik során arra a következtetésre jutottak, hogy a készülékek káros anyagokat, elsősorban finomporokat és gázokat bocsátanak ki, amelyek azután bekerülnek a tüdőbe és gyulladásokat okozhatnak ott, illetve a hörgőkben.
A szakértők nem csupán a különböző típusú 3D-nyomtatók károsanyag-kibocsátási adatait gyűjtötték össze, hanem a laboratóriumban különböző teszteket is elvégeztek azzal kapcsolatban, hogy a kibocsátott anyagok miként hatnak a légutak sejtkultúrájára. Weber kiemelte, hogy a nagy dózisokkal végzett kísérletek mind mérgezési tüneteket mutattak a sejtekben. A reakciók az eltérő finomporok esetében egyaránt nyugtalanítóak voltak. Általában a műanyagokból származó anyagrészek okozták a legkárosabb hatást, különösen az akrilnitril-butadién-sztirol (ABS) és a politejsav (PLA) bizonyult veszélyesnek.
A kutatók megállapították, hogy ilyen ütemben terjednek el a 3D-nyomtatók, akkor idővel azok károsanyag-kibocsátása ugyanolyan mértékű lehet, mint a közlekedésé és például a fűtőberendezéseké. A szakemberek azt javasolták, hogy a 3D-nyomtatókat jól szellőző helyiségekben kell üzemeltetni, a felhasználók mindig álljanak távol a készülékektől és olyan gépeket, illetve izzószálakat használjanak, amelyek alacsony károsanyag-kibocsátásúak.
A Georgia Műszaki Egyetem munkatársai Rodney Weber atmoszférakutató vezetésével azt tanulmányozták, hogy az egyre több háztartást meghódító 3D-nyomtatók veszélyeztetik-e az emberek egészségét és ha igen, miként. A szakemberek a vizsgálataik során arra a következtetésre jutottak, hogy a készülékek káros anyagokat, elsősorban finomporokat és gázokat bocsátanak ki, amelyek azután bekerülnek a tüdőbe és gyulladásokat okozhatnak ott, illetve a hörgőkben.
A szakértők nem csupán a különböző típusú 3D-nyomtatók károsanyag-kibocsátási adatait gyűjtötték össze, hanem a laboratóriumban különböző teszteket is elvégeztek azzal kapcsolatban, hogy a kibocsátott anyagok miként hatnak a légutak sejtkultúrájára. Weber kiemelte, hogy a nagy dózisokkal végzett kísérletek mind mérgezési tüneteket mutattak a sejtekben. A reakciók az eltérő finomporok esetében egyaránt nyugtalanítóak voltak. Általában a műanyagokból származó anyagrészek okozták a legkárosabb hatást, különösen az akrilnitril-butadién-sztirol (ABS) és a politejsav (PLA) bizonyult veszélyesnek.
A kutatók megállapították, hogy ilyen ütemben terjednek el a 3D-nyomtatók, akkor idővel azok károsanyag-kibocsátása ugyanolyan mértékű lehet, mint a közlekedésé és például a fűtőberendezéseké. A szakemberek azt javasolták, hogy a 3D-nyomtatókat jól szellőző helyiségekben kell üzemeltetni, a felhasználók mindig álljanak távol a készülékektől és olyan gépeket, illetve izzószálakat használjanak, amelyek alacsony károsanyag-kibocsátásúak.