Berta Sándor
Ipari 3D-fémnyomtatót fejlesztett ki a HP
Pár év múlva bárki készíthet fémből alkatrészeket. A mintadarabok azonnali elkészítése felgyorsítja a fejlesztéseket és csökkenti a kisszériás gyártás költségeit.
A Hewlett-Packard által bemutatott Metal Jet egy ipari célokra készített 3D-nyomtató. A készülék úgy néz ki, mint egy mosógép méretű fénymásoló, s a különböző tervek megvalósításán kívül megkönnyítheti a prototípusok kifejlesztését és emellett akár az autógyártásban vagy az egészségügyi eszközök készítésében is komoly szerepet kaphat.
Tim Weber, a Hewlett-Packard 3D-fémekért felelős vezetője azt nyilatkozta, hogy a 3D-nyomtatás csökkenteni fogja bizonyos alkatrészek előállítási költségeit és lehetővé teszi majd a cégek számára, hogy az új termékeket az eddiginél gyorsabban fejlesszék ki. Néhány esetben a vállalatok ugyanazokat a terveket használhatnák fel a prototípusok és a végleges alkatrészek legyártására. A menedzser hozzátette, hogy manapság számos alkatrésznél több hónapig tart az első prototípus elkészítése, viszont immár akár néhány nap alatt elvégezhető mindez. A fejlesztés felgyorsulásával az innovációs sebesség jelentős mértékben növekedhet.
Egyes vállalatok - például a GE Aviation - már évek óta alkalmaznak 3D-fémnyomtatást, de a mostani eljárás lassú és drága, ráadásul nem minden alkatrész esetében praktikus. A HP ezzel szemben a Binder Jetting nevű eljárást alkalmazza, amely Weber szerint olcsóbb és hatékonyabb. Ezt a módszert használja az EXone nevű 3D-nyomtatógyártó vállalat és a Desktop Metal nevű startup is. Ennél az eljárásnál két anyagot használnak, egy alap- és egy kötőanyagot, utóbbi általában folyékony formában van, és ez tapasztja össze a másik részecskéit. A nyomtató feje vízszintesen mozogva rakja egymásra felváltva a két réteget.
Tim Weber biztos benne, hogy a Hewlett-Packard a tapasztalatainak köszönhetően a hagyományos nyomtatók területén is előnybe kerülhet a vetélytársaival szemben. A 3D- és a hagyományos nyomtatók bizonyos alkatrészei megegyeznek, mindenekelőtt a tinta permetezéséhez használt fúvókák, a beépített műanyag- és fémalkatrészek. Miután a HP több millió fúvókát állít elő, ezért azokat az átlagosnál olcsóbban tudja legyártani. Ez azt is jelenti, hogy azok a szerelők, akiket kiképeztek a hagyományos ipari nyomtatók karbantartására, némi képzés után képesek lesznek az új 3D-fémnyomtatókat is megszerelni.
A Metal Jet segítségével eddig kis méretű kiegészítőket gyártottak, például kulcstartókat egyénre szabott gravírozással és valószínűnek tűnik, hogy még évekig tarthat, mire olyan autókat is meg lehet majd vásárolni, amelyek részben 3D-nyomtatóval készültek. A cég már partneri kapcsolatot alakított ki több társasággal, amelyek között ott van a Parmatech, az OKAY Industries, a Primo Medical Group és a GKN Powder Metallurgy is. A Parmatech egészségügyi, míg az utóbbi autó- és repülőgépipari beszállítócég. Ezek a vállalatok olyan piaci szereplőkkel (Volkswagen stb.) működnek együtt, amelyek 3D-fémnyomtatókkal kísérleteznek és emiatt már az idén megkapják az első berendezéseket, amelyek egyébként a piacon csak 2020-ban fognak megjelenni.
Todd Grimm tanácsadó úgy kommentálta a hírt, hogy a Hewlett-Packard szakértelme - ötvözve a rendelkezésre álló hatalmas erőforrásokkal - segíthet abban, hogy a társaság vezető pozíciót szerezzen a fémnyomtatás piacán. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy ez a piac egyáltalán milyen nagy lesz. Tim Weber közölte, hogy a Metal Jet piacra dobása már 50-70 000 darabos értékesítés mellett kifizetődő lesz.
Pete Basiliere, a Gartner elemzője azt javasolta a HP-nek, hogy az új eljárást inkább a csúcstechnikájú egészségügyi termékek gyártása során és ne az autóiparban használja. Az utóbbi esetében ugyanis bizonyos alkatrészekből több milliót kell készíteni, ráadásul a piaci szereplők milliárdokat fektettek az eljárásokba, ezért aligha fognak hirtelen átváltani 3D-nyomtatókra. Weber erre csupán annyit reagált, hogy annyira fel akarják javítani a technológiát, hogy a vállalatoknak ne legyen más választásuk, mint váltani, s utalt rá, hogy még nem ismertek a 3D-gyártás valódi alkalmazási lehetőségei. Továbbá eddig nem volt lehetőség arra, hogy fémtermékeket kis darabszámban olcsón lehessen előállítani, ez azonban megváltozik a közeljövőben.
A 3D-fémnyomtatás alapjaiban rengetheti meg az ipart, ráadásul nagyon jó úton halad afelé, hogy kilépjen a kísérleti szakaszból és világszerte elterjedjen. Egyre több fémelemet készítenek porból és lézer segítségével. A szakértők korábban azt prognosztizálták, hogy a területen 2025-ig 35 százalékos növekedés valósulhat meg. A technológia tömeges elterjedésével és alkalmazásával csökkenhetnek mind a kompatibilis 3D-nyomtatók, mind az egyes elkészített egységek költségei.
A Hewlett-Packard által bemutatott Metal Jet egy ipari célokra készített 3D-nyomtató. A készülék úgy néz ki, mint egy mosógép méretű fénymásoló, s a különböző tervek megvalósításán kívül megkönnyítheti a prototípusok kifejlesztését és emellett akár az autógyártásban vagy az egészségügyi eszközök készítésében is komoly szerepet kaphat.
Tim Weber, a Hewlett-Packard 3D-fémekért felelős vezetője azt nyilatkozta, hogy a 3D-nyomtatás csökkenteni fogja bizonyos alkatrészek előállítási költségeit és lehetővé teszi majd a cégek számára, hogy az új termékeket az eddiginél gyorsabban fejlesszék ki. Néhány esetben a vállalatok ugyanazokat a terveket használhatnák fel a prototípusok és a végleges alkatrészek legyártására. A menedzser hozzátette, hogy manapság számos alkatrésznél több hónapig tart az első prototípus elkészítése, viszont immár akár néhány nap alatt elvégezhető mindez. A fejlesztés felgyorsulásával az innovációs sebesség jelentős mértékben növekedhet.
Egyes vállalatok - például a GE Aviation - már évek óta alkalmaznak 3D-fémnyomtatást, de a mostani eljárás lassú és drága, ráadásul nem minden alkatrész esetében praktikus. A HP ezzel szemben a Binder Jetting nevű eljárást alkalmazza, amely Weber szerint olcsóbb és hatékonyabb. Ezt a módszert használja az EXone nevű 3D-nyomtatógyártó vállalat és a Desktop Metal nevű startup is. Ennél az eljárásnál két anyagot használnak, egy alap- és egy kötőanyagot, utóbbi általában folyékony formában van, és ez tapasztja össze a másik részecskéit. A nyomtató feje vízszintesen mozogva rakja egymásra felváltva a két réteget.
Tim Weber biztos benne, hogy a Hewlett-Packard a tapasztalatainak köszönhetően a hagyományos nyomtatók területén is előnybe kerülhet a vetélytársaival szemben. A 3D- és a hagyományos nyomtatók bizonyos alkatrészei megegyeznek, mindenekelőtt a tinta permetezéséhez használt fúvókák, a beépített műanyag- és fémalkatrészek. Miután a HP több millió fúvókát állít elő, ezért azokat az átlagosnál olcsóbban tudja legyártani. Ez azt is jelenti, hogy azok a szerelők, akiket kiképeztek a hagyományos ipari nyomtatók karbantartására, némi képzés után képesek lesznek az új 3D-fémnyomtatókat is megszerelni.
A Metal Jet segítségével eddig kis méretű kiegészítőket gyártottak, például kulcstartókat egyénre szabott gravírozással és valószínűnek tűnik, hogy még évekig tarthat, mire olyan autókat is meg lehet majd vásárolni, amelyek részben 3D-nyomtatóval készültek. A cég már partneri kapcsolatot alakított ki több társasággal, amelyek között ott van a Parmatech, az OKAY Industries, a Primo Medical Group és a GKN Powder Metallurgy is. A Parmatech egészségügyi, míg az utóbbi autó- és repülőgépipari beszállítócég. Ezek a vállalatok olyan piaci szereplőkkel (Volkswagen stb.) működnek együtt, amelyek 3D-fémnyomtatókkal kísérleteznek és emiatt már az idén megkapják az első berendezéseket, amelyek egyébként a piacon csak 2020-ban fognak megjelenni.
Todd Grimm tanácsadó úgy kommentálta a hírt, hogy a Hewlett-Packard szakértelme - ötvözve a rendelkezésre álló hatalmas erőforrásokkal - segíthet abban, hogy a társaság vezető pozíciót szerezzen a fémnyomtatás piacán. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy ez a piac egyáltalán milyen nagy lesz. Tim Weber közölte, hogy a Metal Jet piacra dobása már 50-70 000 darabos értékesítés mellett kifizetődő lesz.
Pete Basiliere, a Gartner elemzője azt javasolta a HP-nek, hogy az új eljárást inkább a csúcstechnikájú egészségügyi termékek gyártása során és ne az autóiparban használja. Az utóbbi esetében ugyanis bizonyos alkatrészekből több milliót kell készíteni, ráadásul a piaci szereplők milliárdokat fektettek az eljárásokba, ezért aligha fognak hirtelen átváltani 3D-nyomtatókra. Weber erre csupán annyit reagált, hogy annyira fel akarják javítani a technológiát, hogy a vállalatoknak ne legyen más választásuk, mint váltani, s utalt rá, hogy még nem ismertek a 3D-gyártás valódi alkalmazási lehetőségei. Továbbá eddig nem volt lehetőség arra, hogy fémtermékeket kis darabszámban olcsón lehessen előállítani, ez azonban megváltozik a közeljövőben.
A 3D-fémnyomtatás alapjaiban rengetheti meg az ipart, ráadásul nagyon jó úton halad afelé, hogy kilépjen a kísérleti szakaszból és világszerte elterjedjen. Egyre több fémelemet készítenek porból és lézer segítségével. A szakértők korábban azt prognosztizálták, hogy a területen 2025-ig 35 százalékos növekedés valósulhat meg. A technológia tömeges elterjedésével és alkalmazásával csökkenhetnek mind a kompatibilis 3D-nyomtatók, mind az egyes elkészített egységek költségei.