Berta Sándor
Az arcfelismerést szabályozó törvényen dolgozik az Amazon
A vállalat a jogszabállyal akarja megteremteni saját vitatott rendszere működésének a keretfeltételeit.
A kereskedelmi óriáscég terveiről a Vox online magazin számolt be. A portál birtokába jutott információk alapján az Amazon egy olyan törvénytervezeten dolgozik, amely az Amerikai Egyesült Államokban szabályozná az arcfelismerés használatát. Az elképzelés mögött az a szándék húzódik, hogy a társaság megteremtse a Rekognition nevű megoldása jövőbeli alkalmazásának keretfeltételeit.
Az Alexa Gadget Events nevű eseményen Jeff Bezos az egyik riporter kérdésére válaszul közölte, hogy az illetékes csapatuk már foglalkozik az arcfelismeréssel kapcsolatos jogi előírások kidolgozásán. Hozzátette, hogy e terület szabályozása rendkívül észszerű dolog és az arcfelismerés kiváló példa egy olyan dologra, amelynek valóban pozitív kihatásai lehetnek, így azt még véletlenül sem akarja senki sem lefékezni. Ugyanakkor ott vannak a technológiával való visszaélési lehetőségek, így előírásokra van szükség. A menedzser részleteket nem árult el a projektről.
A Rekognition nevű arcfelismerő rendszernek egyébként komoly hiányosságai vannak. Az American Civil Liberties Union (ACLU) megvásárolta a szoftver licencét, majd mind az 535 amerikai kongresszusi képviselő fotóját összehasonlította egy adatbázissal, amely 25 000 bűnöző fényképét tartalmazta. A Rekognition 3 szenátorról és 25 képviselőről állította azt, hogy a portréjukat fellelte a rendőrség által rabosításkor készített fotók között, vagyis bűnözőkként azonosította őket. A programnak problémát jelent a nők és a férfiak megkülönböztetése is, az esetek 19 százalékában a nőket férfinek tartotta. Májusban a részvényesek arra szólították fel a menedzsmentet, hogy készíttessen egy független jelentést arról, hogy a Rekognition megsérti-e az adatvédelmi jogokat és ezáltal pénzügyi kockázatot jelent-e a vállalat számára.
Júliusban Brad Smith, a Microsoft elnöke és jogi igazgatója bírálta az arcfelismerő szoftvereket és azok hasznosságát. A menedzser azt írta, hogy az arcfelismerés egy komoly eszköz, amelyet rosszul alkalmaznak és az ilyen megoldások használatát a kormányoknak szabályozniuk kellene. Ráadásul kérdéses, hogy a technológia mennyire használható észszerűen és jogsértések nélkül. Szerinte ebben a folyamatban komoly szerepük van az olyan konszerneknek, mint a Google és az Amazon, amelyek képfelismerő programokat készítenek katonai és politikai célokra. Továbbá az arcfelismerés jó példát jelent azokra a mesterséges intelligencia algoritmusokra, amelyek a jövőben számos etikai kérdést vetnek majd fel.
A kereskedelmi óriáscég terveiről a Vox online magazin számolt be. A portál birtokába jutott információk alapján az Amazon egy olyan törvénytervezeten dolgozik, amely az Amerikai Egyesült Államokban szabályozná az arcfelismerés használatát. Az elképzelés mögött az a szándék húzódik, hogy a társaság megteremtse a Rekognition nevű megoldása jövőbeli alkalmazásának keretfeltételeit.
Az Alexa Gadget Events nevű eseményen Jeff Bezos az egyik riporter kérdésére válaszul közölte, hogy az illetékes csapatuk már foglalkozik az arcfelismeréssel kapcsolatos jogi előírások kidolgozásán. Hozzátette, hogy e terület szabályozása rendkívül észszerű dolog és az arcfelismerés kiváló példa egy olyan dologra, amelynek valóban pozitív kihatásai lehetnek, így azt még véletlenül sem akarja senki sem lefékezni. Ugyanakkor ott vannak a technológiával való visszaélési lehetőségek, így előírásokra van szükség. A menedzser részleteket nem árult el a projektről.
A Rekognition nevű arcfelismerő rendszernek egyébként komoly hiányosságai vannak. Az American Civil Liberties Union (ACLU) megvásárolta a szoftver licencét, majd mind az 535 amerikai kongresszusi képviselő fotóját összehasonlította egy adatbázissal, amely 25 000 bűnöző fényképét tartalmazta. A Rekognition 3 szenátorról és 25 képviselőről állította azt, hogy a portréjukat fellelte a rendőrség által rabosításkor készített fotók között, vagyis bűnözőkként azonosította őket. A programnak problémát jelent a nők és a férfiak megkülönböztetése is, az esetek 19 százalékában a nőket férfinek tartotta. Májusban a részvényesek arra szólították fel a menedzsmentet, hogy készíttessen egy független jelentést arról, hogy a Rekognition megsérti-e az adatvédelmi jogokat és ezáltal pénzügyi kockázatot jelent-e a vállalat számára.
Júliusban Brad Smith, a Microsoft elnöke és jogi igazgatója bírálta az arcfelismerő szoftvereket és azok hasznosságát. A menedzser azt írta, hogy az arcfelismerés egy komoly eszköz, amelyet rosszul alkalmaznak és az ilyen megoldások használatát a kormányoknak szabályozniuk kellene. Ráadásul kérdéses, hogy a technológia mennyire használható észszerűen és jogsértések nélkül. Szerinte ebben a folyamatban komoly szerepük van az olyan konszerneknek, mint a Google és az Amazon, amelyek képfelismerő programokat készítenek katonai és politikai célokra. Továbbá az arcfelismerés jó példát jelent azokra a mesterséges intelligencia algoritmusokra, amelyek a jövőben számos etikai kérdést vetnek majd fel.