Berta Sándor
Rohamléptekkel válik komoly piaccá az arcfelismerés
A számítógépek egyre hatékonyabbak az arcok felismerésében, ezért egyre több cég építi üzleti modelljét erre a területre.
A világot biztonságosabbá tehetik azok a szoftverek, amelyek megtanulják felismerni az embereket és azok hangulatát, ugyanakkor a technológia jelenleg még gyermekcipőben jár. 2014-ben az arcfelismerő rendszerek értékesítéséből származó globális bevétel 1,3 milliárd dollár volt, míg 2022-ben pedig már közel 2,7 milliárd dollár lesz. Ehhez az is kell, hogy gyakorlatilag az összes nagyobb IT-konszern (Apple, Motorola, Facebook stb.) érdeklődik a terület iránt. Az arcfelismerés fejlődésének és elterjedésének egyik motorját az okostelefonok jelentik, mert az ágazat profitál abból, hogy egyre olcsóbbak a nagy felbontású kameraszenzorok.
Az arcokat akár távolból is precízen azonosító chipek csupán néhány dollárba kerülnek, emellett ma a korszerű mobilok sokkal élesebb képeket készítenek, mint sok térfigyelő kamera. Még kisebb felbontás mellett is vannak olyan részletek, amelyek segítségével kiválóan azonosíthatók az arcok. Ugyanakkor vannak még hiányosságok, például ha egy arc csak részben vagy oldalról látható azok azonosításának tekintetében a térfigyelő kamerák még nem elég megbízhatók. Ilyenkor segíthet a 3D-technika, amely annyira hatékony, hogy tesztalanyoknál már a fülek formája alapján képes az egyes személyeket tökéletesen azonosítani.
Stephen Beach, a Motorola Solutions intelligens biztonsági rendszerekért felelős szakértője november végén a kölni PMRexpo biztonsági kiállításon mutatta be azt a programot, amely felismeri, ha egy városban valahol gyanús személyek vagy körözött bűnözők tartózkodnak. A rendszer ilyen esetekben azonnal riadóztatja a rendőrséget. Az ügyfelek maguk dönthetik el, hogy milyen információkat osztanak meg a szoftverrel, de a szóba jöhető források száma végtelen. Ugyanúgy dolgozhat a Twitteren fellelhető képekből, mint a turisták által egy híres épület vagy látnivaló előtt feltöltött fotókból, valamint természetesen a pályaudvarok és a repülőterek biztonsági kameráinak felvételei is ráköthetők.
Mikael Fagerlund, a Cognitec üzletfejlesztésért felelős menedzsere kétkedését fejezte ki, mivel szerinte még a legnagyobb számítási teljesítménnyel sem lehetséges egész városok beszkennelése gyanúsították után kutatva. A Cognitec a NEC és a francia Safran mellett a világ egyik vezető arcfelismerő megoldásokat fejlesztő cége. Azt viszont Fagerlund is elismerte, hogy kicsiben működhet a Beach által felvázolt elképzelés. Így például a vállalatok vagy a hivatalok kapuinál működő biztonsági rendszerek képesek megállapítani, hogy a belépő ember egy alkalmazott vagy egy ügyfél, esetleg egy addig teljesen ismeretlen személy. Az azonosításhoz használt programok képesek azt is jelezni, hogy az illető szerepel-e más felvételeken.
Tony Kingham, a World Borderpol Conference társszervezője azt hangsúlyozta, hogy a technikai fejlődés nyomán az arcfelismerés napjainkban egyre fontosabb eszköz mind a nyomozók számára, mind a pályaudvarok, a repülőterek és más nyilvános helyek védelme szempontjából. Ezek az eljárások a bűnözés elleni harctól függetlenül számos polgári felhasználási lehetőséget is kínálnak. A kifinomult algoritmusok a másodpercek tört részei alatt képesek felismerni a szemeket, az orrot, a füleket, az ajkakat, valamint az arc más részleteit jellemzőit. Így az arcfelismerés a jövőben akár a szupermarketekben vagy az internetes vásárlásoknál is hasznos lehet, s adott esetben kiválthatja a PIN-kódokat és a jelszavakat.
A Tesco tavaly óta használ arcfelismerő megoldásokat. A benzinkutaknál elhelyezett áruházakban a koruk és nemük alapján azonosítja a vásárlókat, majd személyre szabott reklámokat mutat nekik. Az M&C Saatchi ügynökség Londonban olyan digitális reklámtáblákat tesztel, amelyekben integrált kamerák vannak. Ez utóbbiak rögzítik az elhaladó emberek arcát a reklámok levetítése közben és felmérik, hogy az egyes felhasználók mennyire figyeltek oda a hirdetésekre. Ezután egy algoritmus segít optimalizálni az elektronikus plakátokat.
A Stanford és a Cornell Egyetem tudósai a Brain4Cars projekt keretében azt vizsgálják hogy a fejmozdulatokból előrejelezhető-e a sofőrök következő lépése. Az elektronika már az első kézmozdulatok előtt tudhatja, hogy a vezető épp sávot váltana, annak ellenére, hogy egy másik személygépkocsi közeledik az autójához. Így megelőzhetővé válnak a közlekedési balesetek.
A világot biztonságosabbá tehetik azok a szoftverek, amelyek megtanulják felismerni az embereket és azok hangulatát, ugyanakkor a technológia jelenleg még gyermekcipőben jár. 2014-ben az arcfelismerő rendszerek értékesítéséből származó globális bevétel 1,3 milliárd dollár volt, míg 2022-ben pedig már közel 2,7 milliárd dollár lesz. Ehhez az is kell, hogy gyakorlatilag az összes nagyobb IT-konszern (Apple, Motorola, Facebook stb.) érdeklődik a terület iránt. Az arcfelismerés fejlődésének és elterjedésének egyik motorját az okostelefonok jelentik, mert az ágazat profitál abból, hogy egyre olcsóbbak a nagy felbontású kameraszenzorok.
Az arcokat akár távolból is precízen azonosító chipek csupán néhány dollárba kerülnek, emellett ma a korszerű mobilok sokkal élesebb képeket készítenek, mint sok térfigyelő kamera. Még kisebb felbontás mellett is vannak olyan részletek, amelyek segítségével kiválóan azonosíthatók az arcok. Ugyanakkor vannak még hiányosságok, például ha egy arc csak részben vagy oldalról látható azok azonosításának tekintetében a térfigyelő kamerák még nem elég megbízhatók. Ilyenkor segíthet a 3D-technika, amely annyira hatékony, hogy tesztalanyoknál már a fülek formája alapján képes az egyes személyeket tökéletesen azonosítani.
Stephen Beach, a Motorola Solutions intelligens biztonsági rendszerekért felelős szakértője november végén a kölni PMRexpo biztonsági kiállításon mutatta be azt a programot, amely felismeri, ha egy városban valahol gyanús személyek vagy körözött bűnözők tartózkodnak. A rendszer ilyen esetekben azonnal riadóztatja a rendőrséget. Az ügyfelek maguk dönthetik el, hogy milyen információkat osztanak meg a szoftverrel, de a szóba jöhető források száma végtelen. Ugyanúgy dolgozhat a Twitteren fellelhető képekből, mint a turisták által egy híres épület vagy látnivaló előtt feltöltött fotókból, valamint természetesen a pályaudvarok és a repülőterek biztonsági kameráinak felvételei is ráköthetők.
Mikael Fagerlund, a Cognitec üzletfejlesztésért felelős menedzsere kétkedését fejezte ki, mivel szerinte még a legnagyobb számítási teljesítménnyel sem lehetséges egész városok beszkennelése gyanúsították után kutatva. A Cognitec a NEC és a francia Safran mellett a világ egyik vezető arcfelismerő megoldásokat fejlesztő cége. Azt viszont Fagerlund is elismerte, hogy kicsiben működhet a Beach által felvázolt elképzelés. Így például a vállalatok vagy a hivatalok kapuinál működő biztonsági rendszerek képesek megállapítani, hogy a belépő ember egy alkalmazott vagy egy ügyfél, esetleg egy addig teljesen ismeretlen személy. Az azonosításhoz használt programok képesek azt is jelezni, hogy az illető szerepel-e más felvételeken.
Tony Kingham, a World Borderpol Conference társszervezője azt hangsúlyozta, hogy a technikai fejlődés nyomán az arcfelismerés napjainkban egyre fontosabb eszköz mind a nyomozók számára, mind a pályaudvarok, a repülőterek és más nyilvános helyek védelme szempontjából. Ezek az eljárások a bűnözés elleni harctól függetlenül számos polgári felhasználási lehetőséget is kínálnak. A kifinomult algoritmusok a másodpercek tört részei alatt képesek felismerni a szemeket, az orrot, a füleket, az ajkakat, valamint az arc más részleteit jellemzőit. Így az arcfelismerés a jövőben akár a szupermarketekben vagy az internetes vásárlásoknál is hasznos lehet, s adott esetben kiválthatja a PIN-kódokat és a jelszavakat.
A Tesco tavaly óta használ arcfelismerő megoldásokat. A benzinkutaknál elhelyezett áruházakban a koruk és nemük alapján azonosítja a vásárlókat, majd személyre szabott reklámokat mutat nekik. Az M&C Saatchi ügynökség Londonban olyan digitális reklámtáblákat tesztel, amelyekben integrált kamerák vannak. Ez utóbbiak rögzítik az elhaladó emberek arcát a reklámok levetítése közben és felmérik, hogy az egyes felhasználók mennyire figyeltek oda a hirdetésekre. Ezután egy algoritmus segít optimalizálni az elektronikus plakátokat.
A Stanford és a Cornell Egyetem tudósai a Brain4Cars projekt keretében azt vizsgálják hogy a fejmozdulatokból előrejelezhető-e a sofőrök következő lépése. Az elektronika már az első kézmozdulatok előtt tudhatja, hogy a vezető épp sávot váltana, annak ellenére, hogy egy másik személygépkocsi közeledik az autójához. Így megelőzhetővé válnak a közlekedési balesetek.