Üzleti logika dolgozik a hitelbírálattól kezdve az álláskeresésen át az eboltok árazásáig. Egy reprezentatív felmérésből kiderült, hogy a kontinens lakói tartanak e megoldásoktól; az eredmény várható volt, egy átlagember mit sem tud erről.

A Bertelsmann Alapítvány a felmérése keretében arra volt kíváncsi, hogy mit gondolnak az európai felhasználók az automatikus döntéshozási folyamatokról, mennyire tartják azokat veszélyeseknek és hasznosnak. A megkérdezett európaiak közel fele azt sem tudta, hogy mik az algoritmusok és csupán a 8 százalékuk mondta azt, hogy viszonylag jártas a témában. Csak keveseknek volt valami elképzelésük arról, hogy hol és milyen módon alkalmaznak a cégek gépi döntéshozatalt. A leginkább arra gondoltak az emberek, hogy a személyre szabott reklámok vagy a társkereső platformok használják ezeket a megoldásokat. Sokkal kevesebb felhasználónak jutott eszébe az, hogy az álláskeresések vagy a betegségek diagnózisa során is komoly szerepet kaphatnak. A válaszolók egyötöde nyilatkozta azt, hogy egyáltalán nincs elképzelése az algoritmusok alkalmazási területéről.

Jörg Dräger, a Bertelsmann Alapítvány vezetője közölte, hogy az európai emberek túl keveset tudnak az algoritmusokról, miközben azok a mindennapi élet szempontjából egyre meghatározóbbak. Minden egyes nap gépek döntenek az emberek életéről, például hogy melyik egyetemen tanulhatnak a diákok tovább, merre járőrözzenek a rendőrök, kik kaphatnak hitelt és az állásinterjúk során kit hívjanak meg egy előzetes beszélgetésre. Többek által ismert, hogy titok mi alapján működik a YouTube ajánlórendszere, a Google találati listája, a Facebook-falunkon megjelenő hírek sorrendje - megváltoztatásuk nem egyszer cégeket döntött csődbe.

A lengyelek 11 százaléka közölte azt, hogy sokat tud az algoritmusokról és csak 3 százalékuk félt rájuk bízni magát. A franciáknak viszont a 21 százaléka félt a gépi döntésektől. A legkevesebbet a britek tudtak az algoritmusokról, egynegyedük még csak nem is halott azokról. Az európaiaknak pedig a 34 százaléka nem tudta, hogy miként viszonyuljon az algoritmusokhoz. Dräger szerint az eredmények világossá teszik, hogy szükség van összeurópai vitára és stratégiára az algoritmusok és a mesterséges intelligencia használata kapcsán.

Érdekesség, hogy a megkérdezettek 46 százaléka optimista volt az algoritmusokkal kapcsolatban és több előnyt, mint hátrányt látott a használatukban, míg 20 százalékuk vélte úgy, hogy negatív hatással jár az alkalmazásuk. A megoldásokat jól ismerőknél és a képzettebb embereknél magasabb volt az optimisták aránya. A megkérdezettek többsége leginkább annak örült volna, ha az algoritmusokat olyan területeken használnák, ahol nem érintik közvetlenül az emberek életét, például az automatikus helyesírás-ellenőrzés során vagy a navigációs rendszerekben. A válaszolók 64 százaléka nem érzi magát jól akkor, ha a számítógépes rendszerek emberi részvétel nélkül hoznak döntéseket róluk.

A megkérdezettek háromnegyede akarta, hogy jobban ellenőrizzék e programokat. Az emberek azt szerették volna, hogy az algoritmusokra épülő döntések könnyebben érthetők és követhetők legyenek, s joguk legyen arra, hogy ezeket a döntéseket egy ember is átvizsgálhassa. Észszerűnek tartottak volna egy jelölési kötelezettséget is, aminek köszönhetően átláthatóbbak lehetnének, hogy mikor, hol és hogyan születnek meg a számítógépekkel hozott döntések. Dräger osztotta a felhasználók véleményét az ellenőrzések fontosságáról és azt hangsúlyozta, hogy e területen elsősorban az Európai Uniónak kellene lépnie. Az EU-nak globális szereplőként meg kell találnia a saját útját az algoritmusok korszakában.