Szinte mindegyik kifejlesztett rendszer női hangot kapott. A mesterséges intelligencia a sokféleséghez segít hozzá minket vagy a meglévő sztereotípiákat betonozza be?

A hangszóróból megszólaló digitális asszisztensek (Alexa, Siri, Cortana) mindegyike női hanggal rendelkezik. Holger Schulz hangkutató, a Koppenhágai Egyetem munkatársa szerint a beszédasszisztensek napjaink digitális szolgálólányai. A női hangok az asszisztensek szerepébe vannak visszaszorítva. A gyakorlati tesztek alapján az Apple Siri számítógépes hangja egyértelműen nőinek tűnik. Amennyiben valaki megkérdezi a Sirit, hogy ő férfi vagy nő, akkor a válasza az, hogy: "Ne tévesszen meg a hangom, nincsen nemem." Alexa válasza ugyanerre a kérdésre az, hogy: "Nőnek látom magamat. Az áramköreim azt mondanák, hogy női erő vagyok a konnektorból."

Az Apple nem akarta kommentálni, hogy milyen folyamatok vezettek a terméknévhez, de a gyártó utalt arra, hogy a Siri mind női, mind férfi hanggal használható, ez mindig az adott felhasználóra van bízva. Az Amazon egyik szóvivője azt közölte, hogy az Alexa név az alexandriai könyvtárból származik, a hang pedig azért lett női, mert világszerte azt mutatták a tanulmányok, hogy a férfi és a női hang közül az utóbbi a kellemesebb, barátságosabb és nyugodtabb. A Microsoft úgy reagált, hogy a Cortana elsősorban egy párbeszéd-orientált asszisztens, amely a felhasználókat támogatja a különböző döntések meghozatalában. A társaság szerint a Cortana nem egyértelműen női, hanem egy általános lény. A megoldás teljes személyiségét a helyi dolgokhoz igazítják, ezáltal a francia Cortana például teljesen más, mint a japán változat.


Ezeket a felhőszolgáltatásokat rengeteg termékbe beépítik
Miriam Meckel, a St. Gallen-i Egyetem kommunikációs professzora olyan tanulmányok sorára hívta fel a figyelmet, amelyek azt mutatták ki, hogy a női hangot szívesebben fogadják el az emberek, mint a férfit, ezért van az, hogy a beszédasszisztensek nőiesek. Judith Meinschaefer kutató úgy fogalmazott, hogy a női hangok érthetőbbek, mint a férfihangok. Ez annak köszönhető, hogy a nőknél a vokális hajtások gyorsabban rezegnek. A jelek frekvenciája is magasabb. Ugyanakkor technikailag nem jelentene problémát az sem, ha a beszédasszisztensek vagy más rendszerek férfihangokat használnának.

Meckel szerint az a probléma, hogy a szoftverek átvesznek olyan funkciókat, amelyet a mindennapokban az emberek a nőkkel fognak összekötni. Miután a gyerekek is egyre többször használják a Sirit, az Alexát és a Cortanát, ezért ez befolyással lesz arra, hogy egy társadalomban milyen a nemi szerepek eloszlása. Különösen durva lehet a helyzet a szexuális zaklatások esetében. Jelenleg csak azon dolgoznak a fejlesztők, hogy a termékeik mindig megfelelő válaszokat adjanak a kérdésekre. Amennyiben ma valaki erkölcstelen ajánlatot tesz a Sirinek, akkor a válasza csupán annyi, hogy: "Nem." Mindez azt mutatja, hogy a kommunikáció és a szoftverrendszerekkel való interakció során is fontosak a szabályok, hiszen immár nem csupán az emberektől, de a gépektől is tanulunk.