Berta Sándor
Kompromisszumos megoldás született az európai digitális adóról
Németország és Franciaország megmentené az elképzelést.
Európa két vezető állama abban állapodott meg egymással, hogy ha 2020-ig a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) segítségével nem sikerül megoldást találni az európai digitális adóra, akkor 2021. január elsejétől bevezetik az új adónemet. Az új elképzelések alapján az adókulcs 3 százalékos lenne és kizárólag a reklámbevételekre vonatkozna. A két ország vezetői ugyanakkor jelezték, hogy - az Európai Bizottság terveivel ellentétben - az adatok eladását nem adóztatnák meg. Az online hirdetési bevételek megadóztatásával viszont az IT-óriáscégek egyik legnyereségesebb üzleti tevékenységére vetnének ki adót. Ugyanakkor az egyes európai uniós tagállamok szabadon dönthetnek majd arról, hogy az adó milyen egyéb bevételeket érintsen.
Emmanuel Macron francia elnök már hónapok óta gyors döntést sürget az európai uniós digitális adóval kapcsolatban azért, hogy még a jövő májusi európai parlamenti választások előtt konkrét eredményeket lehessen bemutatni az európai polgárok számára. A német kormány ezzel szemben arra törekedett, hogy a kérdésben globális szintű egyezség szülessen. Most a két fél közös nyilatkozatban hangsúlyozta az elszántságát abban a tekintetben, hogy egy tisztességes és hatékony adót vessen ki a nagy digitális vállalatokra. Mind a két ország azt reméli, hogy az OECD segítségével sikerül megoldást találni a problémára.
Pierre Moscovici uniós gazdasági és pénzügyi biztos egy tüntetővel
A másik lehetőség, hogy legkésőbb jövő márciusig el tudnak fogadni egy olyan irányelvet, amely az OECD-megállapodás meghiúsulása esetén 2021-től automatikusan hatályba léphet. A német-francia terv szerint adónem csak 2025-ig maradna hatályban. Egy felmérés alapján egyébként Ausztria, Dánia, Franciaország, Hollandia, Németország és Svédország lakosságának 80 százaléka jó ötletnek tartotta egy digitális adó bevezetését.
Hartwig Löger osztrák pénzügyminiszter remélte, hogy sikerül gyorsan megállapodni a kérdésben. Ellenkező esetben kilátásba helyezte, hogy akár saját digitális adót is bevezet Ausztria. Álláspontját azzal indokolta, hogyha a hagyományos társaságok 23 százaléknyi adót fizetnek, a digitálisak 8-9 százalékot és a nagy nemzetközi cégek jelentősen kevesebbet, akkor már nem csupán a tisztesség számít, hanem az állam hosszú távú bevételei is. Különben hamarosan nem lehet majd számos szolgáltatást finanszírozni.
A 28 európai uniós tagállam pénzügyminiszterei a szeptemberi bécsi találkozójukon megállapodtak abban, hogy az esztendő végéig megegyeznek a digitális adóról. November elején 16 technológiai cég az európai uniós tagországok pénzügyminisztereinek írt közös levelében jelezte, hogy a versenyképesség szempontjából károsnak tartja a tervezett digitális adót és annak bevezetését. Véleményük szerint egy ilyen adó veszélyeztetné az európai vállalatok növekedését és egyúttal gyengítené a globális versenyképességüket. Az aláíró vállalkozások között volt a Spotify, a Zalando és a Booking.com.
Európa két vezető állama abban állapodott meg egymással, hogy ha 2020-ig a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) segítségével nem sikerül megoldást találni az európai digitális adóra, akkor 2021. január elsejétől bevezetik az új adónemet. Az új elképzelések alapján az adókulcs 3 százalékos lenne és kizárólag a reklámbevételekre vonatkozna. A két ország vezetői ugyanakkor jelezték, hogy - az Európai Bizottság terveivel ellentétben - az adatok eladását nem adóztatnák meg. Az online hirdetési bevételek megadóztatásával viszont az IT-óriáscégek egyik legnyereségesebb üzleti tevékenységére vetnének ki adót. Ugyanakkor az egyes európai uniós tagállamok szabadon dönthetnek majd arról, hogy az adó milyen egyéb bevételeket érintsen.
Emmanuel Macron francia elnök már hónapok óta gyors döntést sürget az európai uniós digitális adóval kapcsolatban azért, hogy még a jövő májusi európai parlamenti választások előtt konkrét eredményeket lehessen bemutatni az európai polgárok számára. A német kormány ezzel szemben arra törekedett, hogy a kérdésben globális szintű egyezség szülessen. Most a két fél közös nyilatkozatban hangsúlyozta az elszántságát abban a tekintetben, hogy egy tisztességes és hatékony adót vessen ki a nagy digitális vállalatokra. Mind a két ország azt reméli, hogy az OECD segítségével sikerül megoldást találni a problémára.
Pierre Moscovici uniós gazdasági és pénzügyi biztos egy tüntetővel
A másik lehetőség, hogy legkésőbb jövő márciusig el tudnak fogadni egy olyan irányelvet, amely az OECD-megállapodás meghiúsulása esetén 2021-től automatikusan hatályba léphet. A német-francia terv szerint adónem csak 2025-ig maradna hatályban. Egy felmérés alapján egyébként Ausztria, Dánia, Franciaország, Hollandia, Németország és Svédország lakosságának 80 százaléka jó ötletnek tartotta egy digitális adó bevezetését.
Hartwig Löger osztrák pénzügyminiszter remélte, hogy sikerül gyorsan megállapodni a kérdésben. Ellenkező esetben kilátásba helyezte, hogy akár saját digitális adót is bevezet Ausztria. Álláspontját azzal indokolta, hogyha a hagyományos társaságok 23 százaléknyi adót fizetnek, a digitálisak 8-9 százalékot és a nagy nemzetközi cégek jelentősen kevesebbet, akkor már nem csupán a tisztesség számít, hanem az állam hosszú távú bevételei is. Különben hamarosan nem lehet majd számos szolgáltatást finanszírozni.
A 28 európai uniós tagállam pénzügyminiszterei a szeptemberi bécsi találkozójukon megállapodtak abban, hogy az esztendő végéig megegyeznek a digitális adóról. November elején 16 technológiai cég az európai uniós tagországok pénzügyminisztereinek írt közös levelében jelezte, hogy a versenyképesség szempontjából károsnak tartja a tervezett digitális adót és annak bevezetését. Véleményük szerint egy ilyen adó veszélyeztetné az európai vállalatok növekedését és egyúttal gyengítené a globális versenyképességüket. Az aláíró vállalkozások között volt a Spotify, a Zalando és a Booking.com.