Berta Sándor
EU - az év végéig döntenek a digitális adóról
Erről az európai uniós pénzügyminiszterek bécsi találkozóján született döntés.
A 28 európai uniós tagállam pénzügyminiszterei megállapodtak abban, hogy az esztendő végéig megegyeznek a digitális adóról. A következő hetekben és hónapokban intenzív munka kezdődik azért, hogy ezt a célkitűzést teljesíteni lehessen és elkészítsék a megfelelő javaslatcsomagot. Az utóbbit az Európai Bizottság korábbi felvetései alapján dolgozzák majd ki. Mint ismeretes, márciusban a testület új szabályokra tett javaslatot. Ezek lényege az volt, hogy az adóbevételeket a felhasználók tartózkodási helye szerinti tagállam szedné be és csak azokra a társaságokra lehet majd kivetni, amelyeknek a világszintű éves összbevétele legalább 750 millió euró, uniós bevételük pedig legalább 50 millió euró. Az EU illetékesei úgy számoltak, hogy évente körülbelül 5 milliárd euró bevétel keletkezhetne, ha az adót 3%-os mértékkel alkalmaznák.
Az európai uniós pénzügyminiszterek közül Bruno Le Maire francia tárcavezető optimista volt és jelezte: meggyőződése, hogy az internetes óriáscégek megadóztatásának kérdésében egyezséget érhetnek el, ezzel kapcsolatban nincsenek kétségei. Vele ellentétben Olaf Scholz német pénzügyminiszter visszafogott volt és inkább azt emelte ki, hogy azon kellene dolgozni, hogy javítsanak a közös adóalapon.
Néhány nappal ezelőtt pont Scholz csapatától szivárgott ki egy anyag, amely alapján "a nagy digitális vállalatok démonizálása nem célravezető". A dokumentum úgy fogalmazott, hogy az a nyilvánosan gyakran hangoztatott kijelentés, miszerint az olyan konszernek, mint a Google, az Apple, a Facebook és az Amazon nem fizetnek adót a nyereségeik után, már nem tartható tovább. A nyereségeket továbbra is ott kellene megadóztatni, ahol e társaságok székhelye van. Minden más megoldás komoly hátrányokat jelentene az exportból élő Németország számára, az országnak éppen ezért a nemzetközi szinten is meg kellene akadályoznia egy ilyen jellegű adóztatást.
A különböző hivatalok egyébként csak annyit közöltek, hogy öt tagállamnak - Svédországnak, Dániának, Finnországnak, Máltának és Írországnak - továbbra is komoly aggályaik vannak a tervekkel kapcsolatban. Ez nem véletlen, hiszen ezekben az államokban vannak például a Google és a Facebook európai központjai.
Hartwig Löger osztrák tárcavezető kijelentette, hogy a témában már sikerült egy közös nevezőt találni és ezzel sikerült biztosítani, hogy a digitális gazdaság méltányos módon hozzájáruljon az egyes országok adóbevételeihez. Az internetes óriáscégek tisztességes megadóztatása téma a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), valamint a G7-es és a G20-as államok szintjén is. A cél az, hogy az OECD-ben egységes európai uniós álláspontot alakítsanak ki. A vitában ráadásul további intézkedéseket hoznának az adóelkerülés, illetve az adóparadicsomok ellen.
Löger végül elmondta, hogy erősíteni kell az Európai Unió beruházási kereteit. Egy komoly összeget akarnak felszabadítani, amelyet kifejezetten olyan területekre fordítanának, mint az innováció, a kutatás-fejlesztés és a digitalizálás, valamint a kis- és a közepes vállalkozások erősítése megfelelő eszközökkel. Továbbá előtérbe kell kerülnie az "Európa az első" gondolkodásmódnak, amelynek lényege, hogy a közös gondolkodásnak fontosabbnak kell lennie a nemzeti megoldásoknál. Az utóbbi azonban még csupán kevés tagországra jellemző.
A 28 európai uniós tagállam pénzügyminiszterei megállapodtak abban, hogy az esztendő végéig megegyeznek a digitális adóról. A következő hetekben és hónapokban intenzív munka kezdődik azért, hogy ezt a célkitűzést teljesíteni lehessen és elkészítsék a megfelelő javaslatcsomagot. Az utóbbit az Európai Bizottság korábbi felvetései alapján dolgozzák majd ki. Mint ismeretes, márciusban a testület új szabályokra tett javaslatot. Ezek lényege az volt, hogy az adóbevételeket a felhasználók tartózkodási helye szerinti tagállam szedné be és csak azokra a társaságokra lehet majd kivetni, amelyeknek a világszintű éves összbevétele legalább 750 millió euró, uniós bevételük pedig legalább 50 millió euró. Az EU illetékesei úgy számoltak, hogy évente körülbelül 5 milliárd euró bevétel keletkezhetne, ha az adót 3%-os mértékkel alkalmaznák.
Az európai uniós pénzügyminiszterek közül Bruno Le Maire francia tárcavezető optimista volt és jelezte: meggyőződése, hogy az internetes óriáscégek megadóztatásának kérdésében egyezséget érhetnek el, ezzel kapcsolatban nincsenek kétségei. Vele ellentétben Olaf Scholz német pénzügyminiszter visszafogott volt és inkább azt emelte ki, hogy azon kellene dolgozni, hogy javítsanak a közös adóalapon.
Néhány nappal ezelőtt pont Scholz csapatától szivárgott ki egy anyag, amely alapján "a nagy digitális vállalatok démonizálása nem célravezető". A dokumentum úgy fogalmazott, hogy az a nyilvánosan gyakran hangoztatott kijelentés, miszerint az olyan konszernek, mint a Google, az Apple, a Facebook és az Amazon nem fizetnek adót a nyereségeik után, már nem tartható tovább. A nyereségeket továbbra is ott kellene megadóztatni, ahol e társaságok székhelye van. Minden más megoldás komoly hátrányokat jelentene az exportból élő Németország számára, az országnak éppen ezért a nemzetközi szinten is meg kellene akadályoznia egy ilyen jellegű adóztatást.
A különböző hivatalok egyébként csak annyit közöltek, hogy öt tagállamnak - Svédországnak, Dániának, Finnországnak, Máltának és Írországnak - továbbra is komoly aggályaik vannak a tervekkel kapcsolatban. Ez nem véletlen, hiszen ezekben az államokban vannak például a Google és a Facebook európai központjai.
Hartwig Löger osztrák tárcavezető kijelentette, hogy a témában már sikerült egy közös nevezőt találni és ezzel sikerült biztosítani, hogy a digitális gazdaság méltányos módon hozzájáruljon az egyes országok adóbevételeihez. Az internetes óriáscégek tisztességes megadóztatása téma a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), valamint a G7-es és a G20-as államok szintjén is. A cél az, hogy az OECD-ben egységes európai uniós álláspontot alakítsanak ki. A vitában ráadásul további intézkedéseket hoznának az adóelkerülés, illetve az adóparadicsomok ellen.
Löger végül elmondta, hogy erősíteni kell az Európai Unió beruházási kereteit. Egy komoly összeget akarnak felszabadítani, amelyet kifejezetten olyan területekre fordítanának, mint az innováció, a kutatás-fejlesztés és a digitalizálás, valamint a kis- és a közepes vállalkozások erősítése megfelelő eszközökkel. Továbbá előtérbe kell kerülnie az "Európa az első" gondolkodásmódnak, amelynek lényege, hogy a közös gondolkodásnak fontosabbnak kell lennie a nemzeti megoldásoknál. Az utóbbi azonban még csupán kevés tagországra jellemző.