Berta Sándor
A magas adók lefékezik az innovációt
Egy új tanulmány alapján az alacsony társasági adó felerősíti az innovációt.
A Chicagói és a Harvard Egyetem közgazdászai (Ufuk Akcigit, John Grigsby, Tom Nicholas, Stefanie Stantcheva) a legújabb tanulmányukban azt írták, hogy a magas társasági adó lefékezi az innovációt. Pedig a sok innováció nem csupán a vállalatoknak használ, hanem a nemzetgazdaságoknak is. Az ötletek a fenntartható termékek számára egy ipari és tudásalapú társadalom nyersanyagait jelentik. Ez különösen igaz most a digitális átalakulás korszakában, amelyben az innovációs ciklusok jelentős mértékben lerövidülnek.
A tanulmány szerint a jövedelem- és társasági adók komoly befolyással vannak az szabadalmak számára, minőségére és regionális eloszlására. Minél magasabbak az adók, annál kevésbé innovatív egy vállalkozás. Amennyiben a társasági adó egy százalékkal emelkedik, akkor ezzel párhuzamosan a vállalatok által bejelentett szabadalmak 1,2 százalékkal csökkennek. Mindez elsősorban azzal magyarázható, hogy a vállalatok az ilyen esetekben a szomszédos államokba helyezik át a kutatási és a fejlesztési részlegeiket. A jövedelemadó növekedése negatívan hat az alkalmazottak számára is, igaz, nem olyan látványos mértékben, mint a társasági adó emelkedése esetében. A magasabb nettó jövedelem szárnyakat ad a laboratóriumokban dolgozók fantáziájának.
A kutatók az innovációkat a bejegyzett szabadalmak száma alapján mérik. A mostani tanulmány keretében kiértékelték az amerikai cégek szabadalmi adatait és kutatási tevékenységeit az 1920-as évektől kezdve. 1968-ban például New York állam a társasági adót 5,5 százalékról 7 százalékra emelte, miközben Kaliforniában változatlan maradt. Az adóreform után a New York-i vállalkozások sokkal kevésbé voltak innovációbarátok, mint a nyugati parton bejegyzett cégek.
Kalifornia egyébként is kivételesnek tűnik, ott ugyanis az adóterhek az átlagosnál sokkal kisebb mértékben befolyásolják a vállalatok innovációs tevékenységét. A szakértők ebből azt a következtetést vonták le, hogy az átlagosnál innovatívabb régiókban nem annyira fontos az adóhatás. Egy olyan állam vagy régió, amelyben egy ágazathoz tartozó társaságok összpontosulnak - ilyen például a Szilícium-völgy - sokkal több kutatót vonz, mint egy azonos adókulcsot kínáló másik állam vagy régió.
A Chicagói és a Harvard Egyetem közgazdászai (Ufuk Akcigit, John Grigsby, Tom Nicholas, Stefanie Stantcheva) a legújabb tanulmányukban azt írták, hogy a magas társasági adó lefékezi az innovációt. Pedig a sok innováció nem csupán a vállalatoknak használ, hanem a nemzetgazdaságoknak is. Az ötletek a fenntartható termékek számára egy ipari és tudásalapú társadalom nyersanyagait jelentik. Ez különösen igaz most a digitális átalakulás korszakában, amelyben az innovációs ciklusok jelentős mértékben lerövidülnek.
A tanulmány szerint a jövedelem- és társasági adók komoly befolyással vannak az szabadalmak számára, minőségére és regionális eloszlására. Minél magasabbak az adók, annál kevésbé innovatív egy vállalkozás. Amennyiben a társasági adó egy százalékkal emelkedik, akkor ezzel párhuzamosan a vállalatok által bejelentett szabadalmak 1,2 százalékkal csökkennek. Mindez elsősorban azzal magyarázható, hogy a vállalatok az ilyen esetekben a szomszédos államokba helyezik át a kutatási és a fejlesztési részlegeiket. A jövedelemadó növekedése negatívan hat az alkalmazottak számára is, igaz, nem olyan látványos mértékben, mint a társasági adó emelkedése esetében. A magasabb nettó jövedelem szárnyakat ad a laboratóriumokban dolgozók fantáziájának.
A kutatók az innovációkat a bejegyzett szabadalmak száma alapján mérik. A mostani tanulmány keretében kiértékelték az amerikai cégek szabadalmi adatait és kutatási tevékenységeit az 1920-as évektől kezdve. 1968-ban például New York állam a társasági adót 5,5 százalékról 7 százalékra emelte, miközben Kaliforniában változatlan maradt. Az adóreform után a New York-i vállalkozások sokkal kevésbé voltak innovációbarátok, mint a nyugati parton bejegyzett cégek.
Kalifornia egyébként is kivételesnek tűnik, ott ugyanis az adóterhek az átlagosnál sokkal kisebb mértékben befolyásolják a vállalatok innovációs tevékenységét. A szakértők ebből azt a következtetést vonták le, hogy az átlagosnál innovatívabb régiókban nem annyira fontos az adóhatás. Egy olyan állam vagy régió, amelyben egy ágazathoz tartozó társaságok összpontosulnak - ilyen például a Szilícium-völgy - sokkal több kutatót vonz, mint egy azonos adókulcsot kínáló másik állam vagy régió.