SG.hu·

A magas adók lefékezik az innovációt

A magas adók lefékezik az innovációt
Egy új tanulmány alapján az alacsony társasági adó felerősíti az innovációt.

A Chicagói és a Harvard Egyetem közgazdászai (Ufuk Akcigit, John Grigsby, Tom Nicholas, Stefanie Stantcheva) a legújabb tanulmányukban azt írták, hogy a magas társasági adó lefékezi az innovációt. Pedig a sok innováció nem csupán a vállalatoknak használ, hanem a nemzetgazdaságoknak is. Az ötletek a fenntartható termékek számára egy ipari és tudásalapú társadalom nyersanyagait jelentik. Ez különösen igaz most a digitális átalakulás korszakában, amelyben az innovációs ciklusok jelentős mértékben lerövidülnek.

A tanulmány szerint a jövedelem- és társasági adók komoly befolyással vannak az szabadalmak számára, minőségére és regionális eloszlására. Minél magasabbak az adók, annál kevésbé innovatív egy vállalkozás. Amennyiben a társasági adó egy százalékkal emelkedik, akkor ezzel párhuzamosan a vállalatok által bejelentett szabadalmak 1,2 százalékkal csökkennek. Mindez elsősorban azzal magyarázható, hogy a vállalatok az ilyen esetekben a szomszédos államokba helyezik át a kutatási és a fejlesztési részlegeiket. A jövedelemadó növekedése negatívan hat az alkalmazottak számára is, igaz, nem olyan látványos mértékben, mint a társasági adó emelkedése esetében. A magasabb nettó jövedelem szárnyakat ad a laboratóriumokban dolgozók fantáziájának.

A kutatók az innovációkat a bejegyzett szabadalmak száma alapján mérik. A mostani tanulmány keretében kiértékelték az amerikai cégek szabadalmi adatait és kutatási tevékenységeit az 1920-as évektől kezdve. 1968-ban például New York állam a társasági adót 5,5 százalékról 7 százalékra emelte, miközben Kaliforniában változatlan maradt. Az adóreform után a New York-i vállalkozások sokkal kevésbé voltak innovációbarátok, mint a nyugati parton bejegyzett cégek.

Kalifornia egyébként is kivételesnek tűnik, ott ugyanis az adóterhek az átlagosnál sokkal kisebb mértékben befolyásolják a vállalatok innovációs tevékenységét. A szakértők ebből azt a következtetést vonták le, hogy az átlagosnál innovatívabb régiókban nem annyira fontos az adóhatás. Egy olyan állam vagy régió, amelyben egy ágazathoz tartozó társaságok összpontosulnak - ilyen például a Szilícium-völgy - sokkal több kutatót vonz, mint egy azonos adókulcsot kínáló másik állam vagy régió.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© esztyopa2019. 01. 17.. 08:25||#12
A fenét !
A magas adók a magas profitot csökkentenék.
Arról meg szó sem lehet ebben a rendszer?ben.
Ez-így-alapjaiban el van b*szva !
Inkább lassítják a létfontosságú innováció,vagy áthárítják az adót a felhasználókra,de a bankszámlájukon a nulláknak egyre gyorsuló tempóban kell növekedni.Ez BETEGSÉG ! A társadalmi rendszer rákja.
© M22018. 10. 16.. 16:43||#11
1. Köszike, a cikk pont az én igazamat támasztja alá. Társasági adóról szól ugyanis gy.k.

2. A startup felvásárlás miért zárná ki a cégen belüli fejlesztéseket? Hülye egy érv.

3. .
© ostoros2018. 10. 16.. 11:58||#10
Ez szerintem részben migri probléma (képzés) részben a túl magas bérekből fakad.
© cateran2018. 10. 16.. 02:19||#9
Jesszum..nem is tudom hol kezdjem a hulyesegekre valo ramutatast a kommentedben...kezdjuk talan az elejen:
Adozas:
http://fortune.com/2018/01/18/apple-bonuses-money-us-350-billion-taxes-trump/

Fejlesztesek: (nyilvan nem mindenki es mindig, de a vilag mar inkabb igy mukodik, mint a te nedves-rozsaszin barbiealmod)

http://uk.businessinsider.com/big-tech-companies-buying-smaller-startups-2018-3?r=US&IR=T

Befektetes:
Nem nagyon vagy otthon a tozsdevel es reszvenyekkel kapcsolatban, hmm?

© PetruZ2018. 10. 15.. 17:32||#8
Persze, mert pl. a tavalyi értékek alapján győztes svédek 3,25%-ot fordítanak a GDP-jükből erre, míg mondjuk mi csak 1,21%-ot. De ha mögé nézel az adatoknak (Country profiles), látszik, hogy valami nem oké: baromi sok pénz megy a képzés és a környezet fejlesztésére, miközben a publikus szektor, a kis- és közepes vállalatok bezuhantak, a kockázati tőke leesett, új szabadalmaik gyakorlatilag nincsenek, a foglalkoztatás negatívba fordult, és nincs semmi új, amit el tudnának adni. (Egy hozzáértő pénzügyes vszleg jobban tudná értelmezni az adatokat, mint én, nekem ez jött le.)
© ostoros2018. 10. 14.. 13:05||#7
Tévedés. Amit leadóznak az egy nagy NULLA:

Mellesleg a korábbihoz visszatérve, tudtommal a magas adószintű skandináv országokban az egyik legerősebb az innováció az egész EU-ban.
© M22018. 10. 13.. 22:37||#6
"Se az apple se a google nem fizet egy szajbakurt petakot se."

Ez így kurvára nem igaz, mert minden adót ugyanúgy fizetnek, mint bárki más. A társasági adójukat tudják minimalizálni, de azt se nullára.

"Szerintem az oli meg, hogy mar csak a nagy cegekeknek van penze ra, ok meg ezt inkabb szeretik profitnak tudni (es maximalizalni) mint forgatjak vissza a fejlesztesekbe."

Szerinted nem fejlesztenek semmit? Tehát szerinted pédául a mai mobiltelefonok pont olyanok, mint mondjuk a 10 évvel ezelőttiek?

"Nem csoda hisz a legtobb orias ceg befektetoi mind az ehhalal szelen tancolnak."

Bárki lehet befektető. Fogod a pénzed, veszel részvényt. Ennyi.
+1
© ugh2018. 10. 13.. 19:39||#5

Semmi koze nincs az adozashoz.
Se az apple se a google nem fizet egy szajbakurt petakot se.
Gondolom a tobbi se sokkal tobbet.
Szerintem az oli meg, hogy mar csak a nagy cegekeknek van penze ra, ok meg ezt inkabb szeretik profitnak tudni (es maximalizalni) mint forgatjak vissza a fejlesztesekbe.
Nem csoda hisz a legtobb orias ceg befektetoi mind az ehhalal szelen tancolnak.
Utoljára szerkesztette: ugh, 2018.10.13. 19:41:27
© ostoros2018. 10. 13.. 18:41||#4
Nem értünk egyet.

© esztyopa2018. 10. 13.. 18:37||#3
Sok a haver !
Kell a + pénz !
A magánkézben lévő fúrt kutak megadóztatását is kitalálták a *kötelező engedélyeztetés*kiagyalásával !/dolgozik a*pénziszivattyús agytröszt*/
/A fúrt kutak - vidéken-90% -a akkor keletkezett,amikor még a pariban a kormányzással,és nem a pénzcsinálással /lopással/foglalkoztak./