Berta Sándor
Összeköti ellenőrzési programjait Kína
A távol-keleti állam automatizálja az internetcenzúrát: létrehozták a Piyao nevű platformot, amely 40 ellenőrzési programot köt össze egymással. Döntés született arról is, hogy aki "kellemetlen" információkat terjeszt, az akár 7 év börtönbüntetést is kaphat.
A legfelső kínai internethatóság (Central Cyberspace Affairs Commission) naponta zárat be honlapokat és rendeli el cikkek, valamint blogok törlését. A kiszivárgott hírek alapján kétmillió (!) cenzor foglalkozik a világháló folyamatos átkutatásával. Számos híroldal és közösségi portál (The New York Times, Facebook, Twitter, ABC stb.) elérhetetlen. Azért, hogy a cenzúra még hatékonyabb legyen, algoritmusok szkennelik át az internetet tiltott tartalmak után kutatva. 800 millió kínai felhasználó több milliárd üzenetét, blogbejegyzését és digitális fotóját vizsgálják át. A legújabb presztízsprojekt pedig a Piyao, amely összeköti a különböző cenzúraprogramokat és csak azon üzenetek terjesztését végzi el, amelyeket Peking engedélyezett.
A Piyao platformért a Xinhua állami hírügynökség által irányított Central Cyberspace Affairs Commission felel. A Piyao mögötti algoritmus elsősorban olyan üzeneteket derít fel, amelyek a világháló kínai részén különösen gyorsan terjednek. Ehhez segítséget nyújtanak a helyi és állami szinten működő 40 cenzúraprojekt eredményei, emellett az állampolgárok is jelezhetik egy alkalmazás segítségével az általuk talált gyanús vagy sértő híreket, pletykákat. Az utóbbiak állítólag pánikot okozhatnak, befolyásolják a részvénypiacok és a vállalkozások működését. Eddig már 30 000 hírt gyűjtöttek össze egy adatbázisban, hogy azokat örökre kitilthassák az internetről.
A kínai hatóságok öt éve lépnek fel szisztematikusan a kellemetlen hírek ellen. A Peking által hivatalosan meg nem erősített vagy a kormánynak nem tetsző információk terjesztését akár 7 év börtönnel is büntethetik. Azokat a felhasználókat is megbüntetik, akik egy nem megerősített információkat tartalmazó cikket osztanak meg több mint 500 alkalommal egy közösségi oldalon vagy ha egy ilyen anyagot több mint 5000 ember olvas el. Tiltott témának számít a Tienanmen téri vérengzés, a Tajvan-kérdés, a homoszexualitás, a MeToo-mozgalom. Ha valaki a tavaly kínai börtönben elhunyt Nobel-békedíjas Liu Xiaobóra keres rá, akkor hibajelzést kap.
Tavaly csak a Wechaten 500 millió cikket távolítottak el. Tiltottnak számítanak az 1984 és az Állatfarm című könyvek, továbbá a Micimackó is. Utóbbi azért, mert sokan hasonlóságot vélnek felfedezni közte és Hszi Csin-ping államfő között. Ez volt az oka annak is, hogy Kínában augusztus elején nem merték bemutatni a Micimackó-mozifilmet.
Peking egy úgynevezett szociális kreditrendszer bevezetését tervezi 2020-ban és az nagyon egyszerűen fog működni: aki jól viselkedik, jutalmakat kap, aki nem, az büntetéseket. A kínaiak kétharmada pozitívan értékelte az ellenőrzését és nem megfigyelési eszközökként tekintett az új rendszerekre, hanem olyan dologként, ami javíthatja az életminőségüket.
A legfelső kínai internethatóság (Central Cyberspace Affairs Commission) naponta zárat be honlapokat és rendeli el cikkek, valamint blogok törlését. A kiszivárgott hírek alapján kétmillió (!) cenzor foglalkozik a világháló folyamatos átkutatásával. Számos híroldal és közösségi portál (The New York Times, Facebook, Twitter, ABC stb.) elérhetetlen. Azért, hogy a cenzúra még hatékonyabb legyen, algoritmusok szkennelik át az internetet tiltott tartalmak után kutatva. 800 millió kínai felhasználó több milliárd üzenetét, blogbejegyzését és digitális fotóját vizsgálják át. A legújabb presztízsprojekt pedig a Piyao, amely összeköti a különböző cenzúraprogramokat és csak azon üzenetek terjesztését végzi el, amelyeket Peking engedélyezett.
A Piyao platformért a Xinhua állami hírügynökség által irányított Central Cyberspace Affairs Commission felel. A Piyao mögötti algoritmus elsősorban olyan üzeneteket derít fel, amelyek a világháló kínai részén különösen gyorsan terjednek. Ehhez segítséget nyújtanak a helyi és állami szinten működő 40 cenzúraprojekt eredményei, emellett az állampolgárok is jelezhetik egy alkalmazás segítségével az általuk talált gyanús vagy sértő híreket, pletykákat. Az utóbbiak állítólag pánikot okozhatnak, befolyásolják a részvénypiacok és a vállalkozások működését. Eddig már 30 000 hírt gyűjtöttek össze egy adatbázisban, hogy azokat örökre kitilthassák az internetről.
A kínai hatóságok öt éve lépnek fel szisztematikusan a kellemetlen hírek ellen. A Peking által hivatalosan meg nem erősített vagy a kormánynak nem tetsző információk terjesztését akár 7 év börtönnel is büntethetik. Azokat a felhasználókat is megbüntetik, akik egy nem megerősített információkat tartalmazó cikket osztanak meg több mint 500 alkalommal egy közösségi oldalon vagy ha egy ilyen anyagot több mint 5000 ember olvas el. Tiltott témának számít a Tienanmen téri vérengzés, a Tajvan-kérdés, a homoszexualitás, a MeToo-mozgalom. Ha valaki a tavaly kínai börtönben elhunyt Nobel-békedíjas Liu Xiaobóra keres rá, akkor hibajelzést kap.
Tavaly csak a Wechaten 500 millió cikket távolítottak el. Tiltottnak számítanak az 1984 és az Állatfarm című könyvek, továbbá a Micimackó is. Utóbbi azért, mert sokan hasonlóságot vélnek felfedezni közte és Hszi Csin-ping államfő között. Ez volt az oka annak is, hogy Kínában augusztus elején nem merték bemutatni a Micimackó-mozifilmet.
Peking egy úgynevezett szociális kreditrendszer bevezetését tervezi 2020-ban és az nagyon egyszerűen fog működni: aki jól viselkedik, jutalmakat kap, aki nem, az büntetéseket. A kínaiak kétharmada pozitívan értékelte az ellenőrzését és nem megfigyelési eszközökként tekintett az új rendszerekre, hanem olyan dologként, ami javíthatja az életminőségüket.