bundasjezus#15
Azt gondolom, hogy a létező és megvalósítható társadalmi berendezkedések közül a legkevésbé rossz a demokrácia. Rengeteg hibája van, akárcsak a kapitalizmusnak, de jobbat, időtállóbbat még senki nem talált ki.
Technikai fejlettség oldaláról vizsgálva a társadalmi berendezkedéseket megállapítható, hogy az összes egykori és jelenlegi diktatúra jelentősen elmaradottabb a kortárs demokráciákhoz képest. Észak-Korea, Kína, Törökország, Fülöp-szigetek, Kuba, az egykori Szovjetúnió, de ide sorolhatnám a mai putyinista Oroszországot is, mind-mind jelentősen elmaradott országok. Mind életszínvonalban, mind kutatás-fejlesztésben, high-techben. Egyszerűen a diktatúrák természetükből fakadóan annyira paranoiásak, hogy az összes energiájukat és kapacitásukat leköti a vélt vagy valós külső, illetve belső ellenséggel való harc, a rendszer fenntartása. Nem marad energia és pénz (szakember, tudás, eszköz) technológiai fejlesztésekre. Hosszú távon ezért nem marad gazdaságilag életképes egy diktatúra sem. Kivéve, ha megnyitja a piacát a külföldi multiknak, olcsó munkaerőt biztosít nekik és engedi, hogy azok gyárakat telepítsenek az országukba. De önerőből egyik diktatúra sem képes talpon maradni. Magyarul végső soron a demokratikus, kapitalista országok tartják lélegeztető gépen a diktatúrákat azáltal, hogy munkát adnak nekik.
Egyetlen kivétel van, mégpedig az egykori náci Németország. Korának messze a legfejlettebb high-tech iparával rendelkező országa volt. Pedig kőkemény diktatúra volt. Ez pedig azért volt lehetséges, mert a náci rezsim árja felsőbbrendűségbe vetett hite nem átokként, üldözendő dologként tekintett a tudományra és a tudósokra, hanem hasznos eszközként, amit a szolgálatába állíthatott. Az más kérdés, hogy az így támogatott kutatások elhozták a második világháborút. A technikát rossz cél szolgálatába állították.
Végezetül még annyit, hogy szerintem a tömegdemokrácia gyenge pontjain csak úgy lehet javítani, ha a demokrácia elemi részeit, a választópolgárokat fejlesztjük. Ezt minőségi oktatással, tanulmányutakkal, tényalapú, informatív sajtóval lehet elérni. Ezek ma nem adottak. De ha adottak lennének, akkor a demokrácia végre nem mennyiség alapon, hanem minőség alapon hozna döntéseket. Gyakorlatilag csak művelt, értelmiségi emberekkel lehet demokráciát csinálni, csőcselékkel nem. Utoljára szerkesztette: bundasjezus, 2018.09.28. 18:52:29