Berta Sándor
Pozitívan értékeli ellenőrzését a kínaiak kétharmada
A helyiek nem megfigyelési eszközökként tekintenek az új rendszerekre, hanem olyan dologként, ami javíthatja az életminőségüket.
Berlini kutatók 2200 kínai állampolgárt kérdeztek meg az ellenőrzési megoldásokkal kapcsolatban. Az eredmények szerint különösen az idősek és a képzettebbek fogadták jól az úgynevezett szociális kreditrendszert, amely az emberiség történetének legnagyobb népnevelő programja lehet. Az új rendszert a tervek alapján 2020-ban vezetik be és nagyon egyszerűen fog működni: aki jól viselkedik, jutalmakat kap, aki nem, az büntetéseket.
Valaki türelmesen várakozik a sorban vagy tolakszik? Átmegy-e a piros lámpánál az úttesten vagy sem? A megadott helyen helyezi-e el a szemetét vagy csak eldobja az utcán? Ilyen kérdések alapján osztályozzák majd az embereket néhány év múlva a távol-keleti államban. Aki betartja a társadalmi elvárásokat és törvényeket, az jutalmakat vagy kedvezményeket kaphat, például kedvezőbb elbírálásban részesülhet egy hitel kérésekor vagy előrébb vehetik a rangsorban az ügyintézéseknél. A kínai internetezők körülbelül 80 százaléka pozitívan értékelte a Kínában lévő állami és kereskedelmi szociális kereskedelmi rendszert - ez derült ki a Berlini Szabadegyetem tanulmányából, amelynek keretében a már elérhető ellenőrző rendszereket és azok elfogadottságát vizsgálták meg a szakemberek dr. Genia Kostka politológus professzor vezetésével.
Az új szociális kreditrendszert jelenleg több mint 40 kínai városban tesztelik, a projektekben való részvétel gyakran kötelező. A tesztvárosokban piros listákon tüntetik fel a jól viselkedő lakosokat, míg a nem megfelelően élők fekete listákra kerülnek. Emellett vannak kereskedelmi cégek által kínált szociális kreditrendszerek is. A megkérdezettek 80 százaléka vesz részt önkéntesen egy ilyen projektben, míg 7 százalékuk a helyi kormányok által szervezett programokhoz csatlakozott. A válaszolók körülbelül 40 százaléka mondta azt, hogy a magas pontszámaik miatt nem kellett előlegeket fizetniük például a kerékpár- és autómegosztó szolgáltatások használatakor, illetve a pozitívan besoroltak jobb banki kondíciókat élvezhetnek. A városokban élők 82, míg a vidéken élők 68 százaléka fogadta el a szociális kreditrendszereket.
Kostka kiemelte, hogy miközben a nyugati világ a kínai polgárok magánéletébe való beavatkozás miatt aggódik, addig a helyiek nem ellenőrzési eszközként tekintenek a rendszerekre, hanem olyan megoldásokként, amelyek javíthatnak az életminőségükön. A szociális kreditrendszerek egyúttal a megbízható információk platformjának is minősülnek és a megkérdezettek 72 százaléka nyilatkozta azt, hogy a vásárlási döntéseiknél befolyásolja őket, hogy milyen az adott vállalat értékelése. 18 százalékuk pedig leépítette a negatívan besoroltakkal meglévő kapcsolatait vagy megváltoztatta a bejegyzési szokásait a közösségi portálokon, mert az ilyen kapcsolatok kezelése potenciálisan negatívan befolyásolhatta a saját értékelésüket.
Berlini kutatók 2200 kínai állampolgárt kérdeztek meg az ellenőrzési megoldásokkal kapcsolatban. Az eredmények szerint különösen az idősek és a képzettebbek fogadták jól az úgynevezett szociális kreditrendszert, amely az emberiség történetének legnagyobb népnevelő programja lehet. Az új rendszert a tervek alapján 2020-ban vezetik be és nagyon egyszerűen fog működni: aki jól viselkedik, jutalmakat kap, aki nem, az büntetéseket.
Valaki türelmesen várakozik a sorban vagy tolakszik? Átmegy-e a piros lámpánál az úttesten vagy sem? A megadott helyen helyezi-e el a szemetét vagy csak eldobja az utcán? Ilyen kérdések alapján osztályozzák majd az embereket néhány év múlva a távol-keleti államban. Aki betartja a társadalmi elvárásokat és törvényeket, az jutalmakat vagy kedvezményeket kaphat, például kedvezőbb elbírálásban részesülhet egy hitel kérésekor vagy előrébb vehetik a rangsorban az ügyintézéseknél. A kínai internetezők körülbelül 80 százaléka pozitívan értékelte a Kínában lévő állami és kereskedelmi szociális kereskedelmi rendszert - ez derült ki a Berlini Szabadegyetem tanulmányából, amelynek keretében a már elérhető ellenőrző rendszereket és azok elfogadottságát vizsgálták meg a szakemberek dr. Genia Kostka politológus professzor vezetésével.
Az új szociális kreditrendszert jelenleg több mint 40 kínai városban tesztelik, a projektekben való részvétel gyakran kötelező. A tesztvárosokban piros listákon tüntetik fel a jól viselkedő lakosokat, míg a nem megfelelően élők fekete listákra kerülnek. Emellett vannak kereskedelmi cégek által kínált szociális kreditrendszerek is. A megkérdezettek 80 százaléka vesz részt önkéntesen egy ilyen projektben, míg 7 százalékuk a helyi kormányok által szervezett programokhoz csatlakozott. A válaszolók körülbelül 40 százaléka mondta azt, hogy a magas pontszámaik miatt nem kellett előlegeket fizetniük például a kerékpár- és autómegosztó szolgáltatások használatakor, illetve a pozitívan besoroltak jobb banki kondíciókat élvezhetnek. A városokban élők 82, míg a vidéken élők 68 százaléka fogadta el a szociális kreditrendszereket.
Kostka kiemelte, hogy miközben a nyugati világ a kínai polgárok magánéletébe való beavatkozás miatt aggódik, addig a helyiek nem ellenőrzési eszközként tekintenek a rendszerekre, hanem olyan megoldásokként, amelyek javíthatnak az életminőségükön. A szociális kreditrendszerek egyúttal a megbízható információk platformjának is minősülnek és a megkérdezettek 72 százaléka nyilatkozta azt, hogy a vásárlási döntéseiknél befolyásolja őket, hogy milyen az adott vállalat értékelése. 18 százalékuk pedig leépítette a negatívan besoroltakkal meglévő kapcsolatait vagy megváltoztatta a bejegyzési szokásait a közösségi portálokon, mert az ilyen kapcsolatok kezelése potenciálisan negatívan befolyásolhatta a saját értékelésüket.