21
-
Zoltan1984 #21 "manapság számos alkatrésznél több hónapig tart az első prototípus elkészítése, viszont immár akár néhány nap alatt elvégezhető mindez."
Szerintem nagyon vilagosan le van irva mire szanjak elsosorban. -
Sir Cryalot #20 Kristályt sem nyomtatni szoktak hanem növesztenek utána vágnak.
-
TokraFan #19 Akkor mégegyszer...: "Egy évtizedes fejlesztési előnyben lévő technológia mai állapotát hasonlítod, egy pár éve indult új technológiához."
Továbbá: elég sokszor le lett írva, hogy prototípus K&F-nél használható jelenleg elsősorban, lényegesen gyorsabban és főleg olcsóbban mint a fröccsöntés! tekintettel arra, hogy ez utóbbihoz k*rva drága az alakadó szerszám elkészítése, ami nagytételű gyártásnál megtérül, de amikor kutatás/fejlesztés közben hatvanezer darabot kell készíteni a végleges megoldásig, már sokkal olcsóbb és gyorsabb a prototípust egyszerűen kinyomtatni. Szintén már most van keresnivalója a kisszériás gyártásban, szintén fenti okokból...De te szajkózzad csak nyugodtan ezt a gépromboló dumát...a tényekkel ne is foglalkozz. -
Sir Cryalot #18 Ahogy elnézem még munkafolyamat gyorsításnál sem nagyon rúg labdába az "AM" :
https://en.wikipedia.org/wiki/Agile_tooling
hja
sajna úgytűnik ez nem újdonság hanem nagyon is a szokásos felajzott, önfényezős, hackathon brigádozós lumpenkedés.
Utoljára szerkesztette: Sir Cryalot, 2018.09.17. 13:21:07 -
Sir Cryalot #17 Szóval a hagymázas vízióktól eltekintve még mindig nem tudjuk hogy fog labdába rúgni a cucc, tooling-nak imprecíz, sorozatgyártásra specifikus, még a cikkben se tiszta hogy milyen igényt fed le a piacon.
A cikkben ami egy feltételes mód és "weasel word" gyűjtemény :DDDDD.
-
TokraFan #16 "eleve az hogy kell hozzá egyfajta különösen egészségtelen defetizmus hogy valaki az újdonságokban higgyen mintsem abban ami bevált."
Te meg miről beszélsz? Senki nem állította, hogy a jelenben a 3D tech felveheti a versenyt a már sokkal kiforrottabb technológiákkal. De a jövőben valós alternatíva lehet mert a fejlődés arról szól, hogy új utakat keresünk! Beteg dolog éppen az lenne, ha nem keresnénk jobb, hatékonyabb megoldásokat az iparban. Nyilvánvaló, hogy nem minden ötlet és új technológia válik be és nem mindből lesz életképes termék, de ez is teljesen természetes része a fejlődésnek. Emiatt születhetett meg a fröccsöntés is, ami szintén nem indult könnyen, emlékezzünk már a kezdeti műanyagok és gépek "minőségére"!
"A a lesajnált bevált dolognak "ultra precision" tooling a neve"
1. Nem sajnálta le senki! Vetítesz itt ezerrel.
2. Ultra Precision a sok évtizede fejlesztett mai állapotában. És egy sorjás foshalmaz volt amikor a fejlesztést kezdték...
Egy évtizedes fejlesztési előnyben lévő technológia mai állapotát hasonlítod, egy pár éve indult új technológiához. Bravo...sokkal inkább ez a beteg!
Utoljára szerkesztette: TokraFan, 2018.09.17. 00:53:31 -
TokraFan #15 "A burkolat egyáltalán nem esztétikai szempontok miatt kerül rá egy ipari gyártásban használt gépre, hanem komoly funkciója van"
Komoly funkciója _IS_ van! Ezt a funkciót azonban betölthetné egy darab marha ronda szögegyenes és festetlen rozsdamentes acéllemez is, amit Pista a műszak végén ráheggeszt és kész. Ezzel szemben itt egy porszórt vagy égetett festéssel ellátott, színeiben is harmonizáló, esztétikus és vizualitásában is csodálatosan átgondolt tervezésről van szó, sajnálom, ha számodra ez nem nyilvánvaló! 2018-at írunk, nyilván nem fognak kézművesek mintákat hímezni rá, a stílusok változnak, nevetségesen is nézne már ki egy mai modern gyárban a 100 évvel ezelőtti stílus (annak ellenére, hogy magam is rajongok az antikvitásért és bizonyos korai építészeti stílusokért).
"a bulvártudományos sajtó (pl. sg) vízióitól még olyan messze van, mint a fúziós energia használata."
Nem lehetsz túl téjékozott, ha a 3D nyomtatást fejlettségi szintjét a fúziós technológiához hasonlítod. A 3D nyomtatás már ma is aktívan jelen van az iparban, persze elsősorban nem a sorozatgyártásban hanem a prototípus készítésben, teáht a kutatás-fejlesztési szakaszban vagy kisszériás gyártásnál.
A vallásos gondolkodók nem képesek megérteni, hogy a technológiai fejlesztés egy folyamat! Nem csettintésre megy. A Wright fivéreknek még csak 12másodpercet sikerült repülniük, mára 115évvel később pedig már kis túlzással rutinná vált még az űrutazás is. Majd a 3D nyomtatás technológiája is eljut egyszer oda, amikor képes lesz teljesen kiváltani a forgácsolást. Már ma is több, egymástól gyökeresen eltérő 3D nyomtatási technológia létezik, és rengeteg kutatás zajlik az ágazatban. Szépen ki kell várni, amíg a kutatás-fejlesztés, a kísérletezés és a vonatkozó technológiák fejlődése el nem éri a szükséges szintet.
Utoljára szerkesztette: TokraFan, 2018.09.17. 00:37:00 -
Sir Cryalot #14 JA a lesajnált bevált dolognak "ultra precision" tooling a neve, majd ha hasonló jelzőt tud applikálni a HP a cuccához a habzó szájú PR helyett akkor majd lesz miről beszélni. -
Sir Cryalot #13 Milyen időtávlatban újdonság a fröccsöntés ?
Miért van 5-10 évente valami óriási taroló dolog amit körül kell nyáladzani és csak az elektronikus sajtó hasábjain van szó új távlatok nyitásáról ?
Legalább USA-ban ha lehoznak ilyen őrülten jól hangzó habzó szájú PR-t akkor oda van írva a lap alján hogy forward looking statement kisbetűvel, kivéve persze a klikkvadászat specialistákat. -
bundasjezus #12 Bocs, de ezt nem tudom szó nélkül hagyni.
"eleve az hogy kell hozzá egyfajta különösen egészségtelen defetizmus hogy valaki az újdonságokban higgyen mintsem abban ami bevált."
Csak zárójelben megemlíteném, hogy minden, ami bevált, egykor újdonság volt. Ne essünk át a ló túloldalára... -
Sir Cryalot #11 Hát ez inkább szemlélet probléma, de óriási,
eleve az hogy kell hozzá egyfajta különösen egészségtelen defetizmus hogy valaki az újdonságokban higgyen mintsem abban ami bevált. -
#10
Bizonyos emberek itt szocializálódnak, ezért gondolhatják hogy "ez a jövő". -
Sir Cryalot #9 Akit egy évek óta lecsúszó HP meg egy felületes SG cikk meggyőz róla , a formatervezőkről nem is beszélve, hogy mi a jövő ott komoly bajok vannak -
#8
Természetesen megoszthatod a véleményedet, és talán én is megoszthatom az enyémet. ;-)
Nem írtam, hogy baj lenne, hanem magyarázatot adtam rá. A burkolat egyáltalán nem esztétikai szempontok miatt kerül rá egy ipari gyártásban használt gépre, hanem komoly funkciója van, például: balesetvédelem, szennyezésvédelem.
Az Osztrák-Magyar Monarchiában használt gyártósorok elemei és pl. a gyárépületek, de még a 2. vh előttiek is hordoztak olyan elemeket, stílusjegyeket magukon, ami elsősorban esztétikai megfontolásból került rá. Talán még a szocialista érában is volt erre példa, de mára teljesen eltűnt ez a szemlélet és a funkcionalitás mellett a profitmaximalizált gyártás került az első helyre. A gyárak előtti időkben a használati tárgyak még inkább díszítve voltak - általában.
A 3D-nyomtatás kétségtelenül fejlődik, de a bulvártudományos sajtó (pl. sg) vízióitól még olyan messze van, mint a fúziós energia használata.
Havi szinten jönnek ki az efféle cikkek, technikai forradalmat kiáltva tényleges forradalom nélkül.
"Ez a jövő, egyértelműen!" A bulvárcikkek szerint a körülöttünk lévő tárgyak "hamarosan" nyomtatással készülnek majd, de az általad hivatkozott tudományban erre jelenleg semmi jel nem utal. A valóság az, hogy harminc éves is az volt a várható realitás, ami most jelen van, amit kvp írt a #2 hozzászólásban. Az adott technó egyéb gyártástechnológiák kiváltására és tömeggyártásra (gazdaságosan) egyáltalán nem alkalmas. -
TokraFan #7 "Néhány évtizede halljuk már. Meg a fúziós energia, meg az üzemanyagcella stb. Unalmas."
Hogyne, sajnos az van, hogy a tudomány nem vallás, ahol elég bemondásra hülyeségeket vizionálni és kérdés nélkül elhinni. Itt produkálni kell, amihez rengeteg tudás, munka, kitartás, K&F, és IDŐ szükséges! Ha neked nem is tetszik, én azért örülök az eredményeknek mert _tényszerűen, tapasztalhatóan_ jól haladunk! Azt persze elfogadom, hogy ez nem mindenkit érdekel...
"A szépség nem igazán szempont egy ipari berendezés esetén. Elmúltak már azok az idők."
Egyrészt, ez nem igaz, ma a termékdesign fontosabb, mint valaha, az ipari szegmensben is. Ha nem így lenne, minde egy darab szögvasnak nézne ki, elvégre minek rá burkolat és egyebek, attól nem nő a produktivitás.
Másrészt, mivel én grafikusként dolgozom, talán kicsit másként szemlélem a látottakat és remélem megengeded (vagy tán ez is ördögtől való?), hogy a véleményemet megosszam egy fórumon.
Utoljára szerkesztette: TokraFan, 2018.09.15. 21:40:45 -
#6
"Ez a jövő." Néhány évtizede halljuk már. Meg a fúziós energia, meg az üzemanyagcella stb. Unalmas.
A szépség nem igazán szempont egy ipari berendezés esetén. Elmúltak már azok az idők. -
fonak #5 Csak nehogy a terroristák kezébe kerüljön. -
TokraFan #4 Ez a jövő, egyértelműen!
Egyébként eszméletlen szép ez a "mosógép", a HP designerei mesterfokon űzik a szakmát, az biztos. -
SaGa #3 Illetve azért azt se felejtsük el, az alapanyagot, azt a finom fém port is elő kell állítani, ami nem kevés energia. A megtakarítás inkább abból jön majd, hogy ha megvannak a megfelelő szilárdságú fémek, egy alkatrész lehet üreges, sokkal kevesebb anyagot tartalmazó, mint az öntés után forgácsolással előállított, tömör alkatrész. Kevesebb anyag kell bele, kisebb tömeg és azért már jó pár évtizede léteznek olyan ipari fémragasztók (nem olcsók), amik bírnak annyi terhelést, mint a fém, amit ragasztanak vele, legfeljebb nem vezetik olyan jól az áramot vagy a hőt. Vagyis ha jól választják meg a fémhez a ragasztóanyagot, akár mégy a szinterezés is elhagyható, vagy csökkentett energiaigényű lehet. A fém adja az alkatrész „keménységét” kopásállóságát, teherbírását, a ragasztó meg az összetartó erőt. Bizonyos típusú elemeknél nem is kell kiégetni belőle.
Utoljára szerkesztette: SaGa, 2018.09.14. 19:34:38 -
kvp #2 "Ezért félek, hogy a 3D nyomtatott fém alkatrészek esetében az egyes rétegek között nem olyan erős a molekuláris kötés (a rácsszerkezet rácshibákkal terhelt), mint az öntött vagy kovácsolt, edzett alkatrészek esetében. Vagyis sokkal rosszabb szilárdságtani tulajdonságokkal rendelkezik az így gyártott alkatrész. Ettől még kiválóan megfelelhet a technológia prototípusgyártásra, de tömegtermelésre már nem hiszem."
Nem a femet nyomtatjak femhez, hanem raszort ragasztoval osszetartjak a porban levo femgomboket addig amig a kinyomtatott targy bekerul a szinterezo kemencebe. Ott picit megolvasztjak az egeszet es a gombok osszeolvadnak. Ez egy porkohaszati technologia. Az eloallitott darabok a porkohaszat szintjen lesznek, ugyanis a ragaszto kieg a gombok kozzul a kemenceben, mig a hordozo anyagok es a femgombok reszlegesen osszeolvadnak. Mivel magat a porkohaszati kiegeteses eljarast hasznaljak turbinalapatok gyartasara is, ezert igazabol ez a technologia akar megfelelo is lehet, viszont sokkal kornyezetszennyezobb mint a forgacsolas, foleg a sok elegetett ragaszto es segedanyag miatt.
A minoseg pedig alapvetoen a szemcsemerettol fugg, de persze a felulet soha nem lesz olyan finom, mint egy forgacsolt targy eseten es nem lesz annyira ellenallo mint ontott fem eseteben. Raadasul a golyo formaju femszemcseket tartalmazo kiindulo por miatt jellemzoen nem is lesz teljesen legtomor. -
bundasjezus #1 Az anyagleválasztásos megmunkálás (forgácsolás) a múlt, az anyaghozzáadásos megmunkálás (3D nyomtatás) a jövő.
Ha jobban belegondolunk, óriási energiapazarlást jelent, hogy öntött és kovácsolt előgyártmányokból forgácsolják ki a kész alkatrészeket. Ezek nagyon energiaigényes folyamatok. Anyagpazarlást csak azért nem jelent, mert a fémforgácsot újrahasznosítják. Viszont az újrahasznosításhoz is újra meg kell ömleszteni a fémet, ez megint rengeteg energiába kerül.
Tehát kézenfekvő lenne egy olyan gyártástechnológia kidolgozása, ami eleve csak annyi anyagot és energiát használ fel, amennyi a kész alkatrész gyártásához szükséges. Erre való a 3D fémnyomtatás.
Eszméletlenül meg tudja gyorsítani, olcsóbbá tudja tenni a prototípus gyártás folyamatát. Mondanom sem kell, hogy ez főleg kisebb cégek, startupok szempontjából életbevágó.
Több dolog miatt viszont szkeptikus vagyok ezzel a technológiával. Személy szerint a 3D műanyag nyomtatást ismerem jobban és bár hihetetlenül gyorsan lehet vele prototípus alkatrészeket gyártani, a kész darabok méretpontossága, felületminősége csapnivaló. Sok utómunka van vele. A legnagyobb baj viszont az, hogy a nyomtatott polimer rétegek makromolekulái között nem jön létre olyan erős molekuláris kapcsolat, mint a fröccsöntött műanyagok esetében, ezért a 3D nyomtatott alkatrészek mechanikai szilárdsága nem túl jó. Nem egy nyomtatott alkatrésszel találkoztam már, amik a rétegek mentén fáradtak vagy törtek el. Nyilván prototípus alkatrészeknél sok esetben csak a geometria és a funkció vizsgálata a fő szempont, viszont vannak esetek, amikor a mechanikus igénybevételeket is vizsgálni kell és ott kiütköznek ezek a hibák.
Ezért félek, hogy a 3D nyomtatott fém alkatrészek esetében az egyes rétegek között nem olyan erős a molekuláris kötés (a rácsszerkezet rácshibákkal terhelt), mint az öntött vagy kovácsolt, edzett alkatrészek esetében. Vagyis sokkal rosszabb szilárdságtani tulajdonságokkal rendelkezik az így gyártott alkatrész. Ettől még kiválóan megfelelhet a technológia prototípusgyártásra, de tömegtermelésre már nem hiszem.
Másik probléma, hogy ha egy gyártó cég hosszú évekre előre berendez egy gyártósort, akkor nem fogja két év múlva lecserélni egy új gyártástechnológia miatt, hanem csak akkor, amikor a gyártósor beruházási költségeit visszahozta a termék eladásából származó bevétel. Én az autóipart ismerem és ott rendszeresen előfordul, hogy hiába jelenik meg például a gyártottnál újabb, jobb, hatékonyabb dízelbefecskendező rendszer a piacon, az adott autógyártó nem fogja lecserélni a gyártósort és az általa gyártott rendszert addig, amíg nem hozza vissza a fejlesztési és beruházási költségeket. Emiatt az új technika megjelenésétől eltelhet akár 5 év is, mire az ténylegesen gyártásba kerül. De jó példa erre az elektromos autók akkumulátora. Ha például holnap bemutatna valaki a jelenlegi lítiumos technikánál sokkal jobb, szériaérett akksit, akkor is legalább 5 évig még hagyományos lítium ionos akksikkal készülnének az elektromos autók, mert az infrastruktúrába, a fejlesztésbe és a gyártósorokba bele van ölve a rengeteg pénz, amit vissza kell hozni először.
Ettől függetlenül örülök a hírnek és optimista vagyok. Ebbe az irányba kell továbbfejlődnie a gyártástechnológiának.